Kedden a világ legbénább élő közvetítésével mutatta be a NASA a világnak a világ legfontosabb csillagászati újdonságait, a James Webb űrteleszkóp első színes, nagy felbontású képeit.

És ez még mindig nem a végleges működési fázis, az új űrteleszkóp első igazi, színes, nagy felbontású csillagászati felvételeit július 12-én mutatja be a NASA.

18 év után ismét egyszerre lehet majd látni a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, és még a Hold is csatlakozik az égi füzérhez.

1995-ben darabjaira hullott a 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös, és a belőle képződött porfelhő jövő hét kedden érheti el bolygónk légkörét. Magyarországról sajnos csak a hullócsillag-kitörés kezdetét lehet megfigyelni jó esetben.

Az Európai Űrügynökség és a NASA közös napszondája lélegzetelállító felvételeket készített, amikor március végén először közelítette meg a Napot. 

A felvétellel sikerült bebizonyítani, hogy a Tejútrendszer középpontjában lévő hatalmas objektum valóban egy fekete lyuk.

A pazar planetáris gyöngysort a fogyó Hold sarlója és szerencsés esetben az égbolton átvonuló Nemzetközi Űrállomás teszi igazán különlegessé.

Április 20-án az utóbbi öt év legerősebb kitörését produkálta a Nap, majd rá egy napra egy újabb következett. Mindkét esemény zavarokat okozott a rövidhullámú rádiósugárzásban Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.

A március végén látott különös jelenségre létezik elfogadható magyarázat.

Az Earendel egy olyan csillag, ami az ősrobbanás után az első milliárd évben létezett, olyan messze, hogy fénye 12,9 milliárd év alatt érte el a Földet. 

Újabb mérföldkövet ért el az űrtávcső, a bonyolult optikai rendszer minden elemét sikerült finomhangolni, a JWST eddig mindenben az elvárásoknak megfelelően vagy azokat meghaladóan teljesít.

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

Ilyet még senki nem látott. 

A C/2022 A1 (Sárneczky) üstökös felfedezése elég nagy mázli volt, az aprócska égitest ugyanis nagyon gyorsan mozog, ráadásul Földünkkel ellentétes irányba.

Magyar csillagászok és mérnökök is részt vettek a James Webb űrtávcső megépítésében, amit magyar kutatók is használni fognak – mondta el Reggeliben Detre Örs Hunor űrkutató csillagász. 

Az égi vándor hazánkból nem volt igazán jól megfigyelhető, de a déli féltekén lakók gyönyörű karácsonyi ajándékot kaptak. 

A legutóbbi tervek szerint 25-én útnak induló James Webb űrteleszkóp segítségével megláthatjuk, milyen volt, amikor először járta át csillagfény a világegyetemet.

Összesen 170 eddig ismeretlen szabadon sodródó planétát fedeztek fel a tudósok, rejtély, hogyan keletkeztek.

Kisbolygót neveztek el Ady Endréről, Hosszú Katinkáról és Hamvas Béláról is. 16 égitest kapott nevet, ezeket magyar csillagászok azonosították évtizedek alatt. A kutatás vezetője azt mondta az RTL híradónak, a névválasztások többnyire saját élményekből fakadnak. 

Lélegzetelállító felvételek majdnem 31 kilométer magasból. A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II. , a Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. A tavaszra tervezett küldetést a koronavírus járvány miatt kellett augusztusra halasztani. Az egyesület szerint az ilyen látványos kísérletekkel közelebb hozhatják a csillagászatot és az űrkutatást az emberekhez. Fotó: Bakonyi Csillagászati Egyesület. Még több fotó: ITT!

30 ezer méterről nem csak az egész Balaton látszik egyben, de ellátni a Dunától az Alpokig. A lélegzetelállító felvételeket a Bakonyi Csillagászati Egyesület által felbocsátott Űrbatyu II. nevű műszercsomag kamerája készítette.

Pazar képek készültek világszerte a keddi holdfogyatkozásról. Magyarországon kedden este 10 órától szabad szemmel is jól látható volt a jelenség, másfél óra alatt a fényes telihold csaknem kétharmada árnyékba borult. Legközelebb 6 év múlva láthatunk hasonló holdfogyatkozást Magyarországról, mondják a csillagászok. Nézőink így látták a részleges holdfogyatkozást.  

A szonda magával visz egy memória-kártyát, amelyen ott van annak a több mint 1 millió embernek a neve - köztük sok magyaré -, akik fél éve jelképes jegyet váltottak az útra.

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt és ennek hatását a földön mérni lehetett. Jó lenne minél többet érteni belőle.

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik, és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt, és ennek hatását a földön mérni lehetett.

Két hónapja Magyarország is tagja az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. Tari Fruzsina a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője a Magyarul Balóval műsor vendége.

Újabb sarki fényt figyelhetünk meg Magyarország fölött vasárnap hajnalban, jelezte az Időkép egy amerikai naptevékenységet figyelő oldalra hivatkozva. Ez idén már a második ilyen jelenség lenne. Márciusban egy napkitörés után többen is készítettek felvételeket sarki fényről a magyar égbolton.