A státusztörvény végrehajtási rendeletében szerepel az iskoláskorú gyerekeket nevelő pedagógusok támogatásának lehetősége. Van olyan tankerület, ahol azt írták, nem kaptak pénzt a támogatás kifizetésére.

Több tanárt is azért nem vettek fel állami intézménybe, mert korábban elutasították a státusztörvényt.

A döntés alapján több száz nyugdíj előtt álló tanár kap legalább 10 százalékos fizetésemelést.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete internetes felmérést végzett a tanárok körében mennyire elégedett az új besorolásával és az ehhez kapcsolódó fizetésemelésével, a kérdőívet közel kétezren töltötték ki szombatig.

A Klebelsberg Központ úgy érvelt, azért nem kaptak fizetésemelést az idény nugdíjba menő tanárok, mert nem változott a jogviszonyuk. Nade lehet, hogy éppen azért, mert idén nyugdíjba mennek.

Nem veszik fel az állami iskolák őket, amiért tavaly nem írták alá az új szerződésüket a státusztörvény alapján – erre panaszkodik több érintett pedagógus. Van olyan tanár, akit állítása szerint már 8 iskola is elutasított. Egy a Híradó birtokába jutott igazgatói levélből az derül ki, a tankerület vezetője nem támogatja az érintett tanár alkalmazását. A Klebelsberg Központ szerint a tanárok a szeptemberi nyilatkozattal „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez diszkrimináció.

A törvény már megengedi, gyorsan éltek is vele.

A szakszervezet szerint a fizetéscsökkentést a sztrájkoló, tiltakozó tanárok megbüntetésére használják majd fel. 

Bruttó 640 ezer forintot kereshet havonta egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen – erről a kerületi önkormányzat döntött november végén. A helyi óvodákból összesen 40 pedagógus hiányzik, ezen változtatnának az önkormányzati költségvetésből biztosított vonzóbb fizetéssel. A területfejlesztési miniszter hétfőn arról beszélt: a pedagógus béremelést az állami költségvetés képtelen előfinanszírozni, így kénytelenek azzal megvárni az uniós pénzeket.   

A tanárok 5 százaléka döntött úgy szeptember végéig, hogy nem tanít tovább. A Tankerületek adatait az Átlátszó összesítette. A több mint 4000 távozó ellenére jelenleg csak 707 pedagógust keresnek a hivatalos közigazgatási állásportálon. A szakszervezetek szerint azért, mert a legtöbb iskolában részmunkaidős tanárokkal töltik be az üres helyeket. 

Másfél hónap leforgása alatt jóformán annyi pedagógus felmondott az állami szektorban, mint a tavalyi év felében és a tavaly előtti háromnegyedében. Van olyan tankerület, ahol minden tizedik tanár távozott a státusztörvény hatályba lépése előtt.

A Közép-Pesti Tankerületben mondott fel a legtöbb iskolai dolgozó idén: csak szeptemberben 103 tanár. Ez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből derül ki, akik az ország valamennyi tankerületétől megkérdezték hány dolgozójuk ment el idén. A Belügyminisztérium úgy reagált: a pedagógusok több mint 99 százaléka az új jogviszonyt választotta.

Sok esetben az adható béremelés minimumát adták csak azoknak a tanároknak, akik a státusztörvény alapján megpróbálkoztak fizetésemelést kérni.

A státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban, amikor úgy érezték, menniük kell. „Különösen felháborított, hogy szájzárat kaptunk” – veti fel Szász János, aki szerint kötelességük szólniuk a közoktatási rendszer hibáiról. Ő és Balatoni József, azaz Jocó bácsi is sok év tanítás után hagyja el a pályát. A Fókusznak a két pedagógus mesélt arról, hogyan tervezik újra a jövőjüket, és hogyan próbálnak meg ezek után is a gyerekekkel foglalkozni. 

A Pedagógusok Szakszervezete szerint csak részadatokat közölt a Belügyminisztérium, amikor 1205 tanár felmondásáról beszélt a státusztörvénnyel kapcsolatban. Szerintük ebbe nem számolták bele azokat a dolgozókat, akik nem állami, hanem egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézményben mondtak fel. És azokat sem, akik szeptember előtt hagyták abba a tanítást.

Teljesről részmunkaidősre módosíthatják a munkaviszonyukat – napközis tanárokat tájékoztattak erről egy budapesti iskolában. Egy vidéki iskolában dolgozó tanár pedig arról beszélt az RTL Híradónak: a változtatás ellenére ugyanannyit kellene dolgoznia, mint eddig, de kevesebb fizetést kapna. A tanárok egyik érdekképviselete szerint ez jogsértő. A Klebelsberg Központ úgy reagált: egy szerencsétlenül megfogalmazott levelet magyaráz félre a szakszervezet.

Végleges adatok még nincsenek, de a minisztérium szerint az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett.

Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint 1200 tanár távozhat az oktatásból, kényszermegoldásokra számít az iskolákban a felmondási hullám miatt.

A belügy szerint „nincs tömeges pályaelhagyás”.

Szűcs Tamás, volt tanár, a PDSZ egykori elnöke 31 év után hagyta ott a pedagógusi pályát. Szűcs Tamás októbertől egy magáncégnél lesz buszsofőr, a fizetése pedig nem titok nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bére volt bruttóban. A volt tanár azt is elárulta a Reggeliben, hogy a státusztörvény nélkül nem állt volna bele a felmondásba. 

2020 márciusában, a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és a távoktatásra való átállás alatt vált ismertté Vezsenyi László, hiszen a makói József Attila Gimnázium tesitanáraként videón mutatta meg, hogy lehet egy vasalódeszka segítségével interneten keresztül bárkit megtanítani úszni. Bár a diákok nagyon szórakoztatónak és ötletesnek találták mindezt, a tankerület nem találta humorosnak a videót és meghurcolta a pedagógust. Vezsenyi László 32 éves tanári pályafutása után mondott fel, állítása szerint a státusztörvény bevezetése és a pedagógustársadalom közönye miatt. A Reggeliben azt is elmondta, miért zavarja, hogy csak tankerületi engedéllyel nyilatkozhat egy pedagógus. 

„Sok tanár fél kilépni, de van visszaút a tanári pályára” – üzeni Lebedi Réka, a TASZ jogvédő szervezet jogásza, azoknak a pedagógusoknak, akik a státusztörvény ellenére csak azért maradnának, mert attól tartanak, hogy soha többé nem lehetnek tanárok. A beszélgetésből az is kiderül, kapnak-e végkielégítést azok a pedagógusok, akik a státusztörvény miatt hagyják el a pályát.

Péntekig dönthetnek a pedagógusok arról, alávetik-e magukat a státusztörvénynek. Hogy mit takar az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony státusz, mire számíthatnak ezután a pedagógusok és hány tanár hagyja el a pályát, erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a Reggeliben.

Beadta felmondását az a Váci Tankerületi Központ területén dolgozó tanár, akinek bruttó 21, azaz huszonegy forinttal nőtt a fizetése a státusztörvénnyel.

Alig maradt idejük a pedagógusoknak, hogy eldöntsék, alávetik-e magukat a státusztörvénynek, vagy elhagyják a közoktatást. Megalapozott döntést hozni nem könnyű, azért sem, mert sok téves információ kering arról, hogy a távozók nem térhetnek vissza a pályára, vagy nem kapnak végkielégítést. Szakértő segítségével most összeszedtük a leggyakrabban felmerülő hamis információkat, és megvizsgáljuk, hogy ezekkel szemben mi az igazság. 

„Az, hogy a tanévkezdés előtt egy nappal ideiglenes órarendeket adnak, mert nem lehet tudni, milyen tanári állások betöltetlenek, egy nyugati országban önmagában elég lenne ahhoz, hogy lángoljon a főváros” – mondta Pankotai Lili aktivista az oktatás helyzetéről a Reggeliben. Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert. Lili a Reggeliben elmesélte, nem számított a TASZ díjára, mégis készült köszönőbeszéddel, hogy tudjon mit mondani, ha őt tüntetik ki. A fiatal aktivista mesélt az utóbbi évek tüntetéseiről is – a diákok másfél éve küzdenek a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért.

Volt ahol beszedték az iskolaigazgató által megírt dolgozatokat, a Belügyminisztérium ellenőrizheti, mennyit tudnak a státusztörvényről.

A legjobban Budapest és a hátrányos helyzetű települések érintettek.

Délután tüntetés lesz Budapesten és több külföldi nagyvárosban is.

A napokban kapják meg a tanárok az új jogállásukról szóló szerződésüket. A szakszervezetek szerint bár a bérsávok felső határa vonzó lehetne, kevesen tudnak majd annyit keresni. Az Egységes Diákfront és több civil szervezet péntekre tüntetést szervezett. A státusztörvény ellen és az oktatás szerintük rossz helyzete miatt vonulnak utcára.

A szerződést aláíró pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul át, hogy a tanárok „társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon és fejlődhessen”.

Kérdés, meddig lehet még betömkodni a lyukakat.

Vezsenyi Lászlónak – azaz a vasalódeszkás tanárnak, ahogy sokan ismerték –, az elmúlt egy hétben nem telt el úgy napja, hogy ne kapott volna üzeneteket egykori diákjaitól. De még volt kollégái is írtak neki, amiben felidézték a közös kirándulásokat vagy csak egy kedves pillanatot, amiből akadt bőven az elmúlt 32 évben. A Fókusznak mondta el, miért hagyta ott ennyi idő után a pályát.

Elkezdődött az új tanév. Újdonság, hogy idén hat iskolában is kötelező lesz a honvédelem nevű tantárgy. A tanév az eddigieknél később, június 21-én ér véget. A pedagógusok szeptember végéig dönthetnek arról, hogy aláírják-e a jogállásukat január 1-től megváltoztató úgynevezett státusztörvényt. 

Szeptember elsejétől szigorodik a CSOK, idén már lesz a tanév rendje, kopogtat a státusztörvény, de drágul a lottó és a tankolás is. 

A baj ezzel csak az, hogy a részletszabályokról még semmit nem lehet tudni.

Míg a Belügyminisztérium tagadja az országos tanárhiányt, addig már a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is azt mondja, hogy ezres nagyságrendben hagyják el a pályát a pedagógusok a státusztörvény miatt.

Az iskolaigazgatók csak jövő héten fognak szembesülni vele, hogy mekkora a baj.

Maruzsa Zoltán szerint nem öt hallgatót vettek fel kémiatanár szakra, hanem 72-t. A köznevelésért felelős államtitkár azt is állította, hogy nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem az Európai Bizottság kérése volt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek egy jelentős részét pedagógus-béremelésre fordítsák. 

Továbbra sem kell a kormány engedélye a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásához, ezt közölte Híradónkkal a Belügyminisztérium. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor azt állítja, augusztus elsején hatályukat vesztették az erről szóló rendeletek. Ezt a köznevelési államtitkárnak is felvetették a pénteki tárgyalásukon. Ő úgy reagált: átgondolják a problémát. 

Balatoni József, azaz Jocó bácsi július közepén mondott fel, egészen új vizekre evez. 

A PDSZ tiltakozik a jelenlegi jogszabály ellen, amelynek értelmében a nyugdíj mellett dolgozó pedagógusoktól augusztustól decemberig megvonják a nyugdíjukat.

Esküt is kell tenniük a pedagógusoknak jövő májustól – egyebek mellett ez derült ki a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéből. Az viszont nem, hogy mi lesz az eskü szövege, és az sem, hogy pontosan mennyit fognak keresni a tanárok. Erről az rtl.hu és a Népszava írt először. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint egyre több a megválaszolatlan kérdés. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.

Még nincs meg a pontos szöveg.

Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként.

A lemondást írásban kell benyújtani, mivel azonban az iskolákban sokszor nincs senki, akinek át lehet adni, érdemes a tankerületi központban személyesen megtenni, javasolja a TASZ jogvédő szervezet. 

Sokkolta az országot az angyalföldi gyilkosság, és rengetegen aggódnak a sorra épülő az akkumulátorgyárak miatt. Tusnádfürdőn többek között arról kérdeztünk fideszes politikusokat, szerintük befolyásolhatja-e valakinek a szexuális irányultságát, ha a homoszexualitásról olvasnak. A státusztörvény miatt nem tanít tovább az ország egyik legismertebb tanára, Johnny Depp magyar rajongói vigasztalhatatlanok voltak, Palvin Barbara esküvői fotói elvarázsolták az országot, a celebek pedig még csak most kezedenek randizni. A hét videói. 

Kiskorúnak nézi a választópolgárokat az Alkotmánybíróság a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint. Ezt azután nyilatkozták, hogy a testület a Kúria döntését felülbírálva nem engedte át az oktatási népszavazás kérdéseit. Így azokról nem lehet voksolást tartani. Közben az Európai Tanárszakszervezeti Szövetség arról írt, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb a tanárhiány az Európai Unióban. A kormány szerint az egy pedagógusra jutó diákok száma évről évre csökken. 

Már több mint kétezer pedagógus mondott fel a státusztörvény miatt és még több ezren csatlakozhatnak hozzájuk a Pedagógusok Szakszervezete szerint. Azt mondják, akkora a baj, hogy matematika mellett történelem és magyar szakos tanárt is egyre nehezebb találni. Hollik István a KDNP országgyűlési képviselője viszont úgy látja: a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény biztonságos, kiszámítható jövőképet ad a tanároknak. A Belügyminisztérium nem árulta el, hány tanár mondott fel.

A Belügyminisztérium szerint a tankerületek folyamatosan bírálják el a beérkezett nagyszámú pályázatokat.