A kormány Lakhatási Tőkeprogramja akár több tízezer új lakás építését is lehetővé teheti, de kérdés, mennyire lesznek ezek megfizethetők. A 300 milliárd forintos keretösszegből bérlakások és kollégiumok is épülhetnek, ami enyhítheti a fiatalok lakhatási gondjait. Balogh László, az ingatlan.com szakértője elemzi a program hatásait, a lakásárak alakulását. 

Az elmúlt hetekben a belvárosi ingatlanpiac rendkívüli fellendülésének lehetünk szemtanúi. A lakások szinte villámgyorsan, napok alatt gazdára találnak, ami komoly kihívás elé állítja a vásárlókat. A jelenség mögött számos tényező áll, például a növekvő befektetői kereslet, az állampapírokból kiszálló tőke áramlása, valamint a belvárosi ingatlanok egyre népszerűbbé válása.

A budapesti albérletpiacon a lakhatási válság egyre több embert érint, hiszen a lakbér és rezsiköltségek sokak számára meghaladják a jövedelem 50-60 százalékát. Az albérletkeresés kihívásai nemcsak a fiatalokat, hanem a középkorúakat is érintik, miközben az árak az egekben vannak. A Házon kívül riportjából kiderül: miért drágulnak az albérletek,  hogyan érinti a fiatalokat az albérletválság, milyen állami támogatással lehet hozzáférni albérlethez. 

Az ingatlanpiac 2025-ben is izgalmas változásokat ígér. Balogh László ingatlanszakértő szerint az év elején jelentős keresletnövekedés figyelhető meg, amely várhatóan hatással lesz az ingatlanárakra, az albérleti díjakra és a befektetési trendekre.

Kisebb önerő mellett, többet adhatnak kölcsön a bankok januártól, de csak az energiahatékony otthonokra. Az igénylők 10%-át érintheti a könnyítés a Bankmonitor szerint, akik úgy számolnak, hogy a többség emelkedő kamatokra és további ingatlandrágulásra számíthat. Pedig már így is háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint 10 éve - az Eurostat adatai alapján.   

Hiába ürítették ki a lakásokat, mások költöztek a helyükre. Olyan család is van, amelyik azt hitte, albérletbe költözik, valaki 60 ezret kért tőlük érte.

Piszkos matracok, kiszakadt koszos ágybetétek, de az őket tartó állvány sem tűnik túl biztonságosnak. Nem a lomtalanítás, hanem a beköltözés pillanatai ezek szeptember elején az egyik nyíregyházi kollégiumban. A mosdó sem mai darab, és ilyen falvédőt sem igen kapni már. A Házon kívül szeptember elején forgatott ott, amikor a szobát jelölték ki néhány diáknak, hogy költözzenek be. Adorján Béla, a Jobbik elnökének fia is köztük volt. 

Jó a fővárosban élni a mai huszonévesek szerint, mivel rengeteg munka-, kulturális, tanulási és szórakozási lehetőséget kínál. Ugyanakkor ami fiatalon a nagyvárosi létet és pezsgést jelenti, az hátránnyá válik, ha a családalapítás lesz fontos – derül ki egy reprezentatív felmérésből. A külföldi fiatalok pozitívabban ítélik meg Budapestet, mint a magyarok.

Sokak szerint az apartmanoztatás tiltása a lakbéreket és a lakásárakat sem csökkentette.

Budapesten 100 ezer forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet bérelni, egy kiadó szoba havit átlagos bérleti díja 98 ezer forint – mondja Balog László az ingatlan.com vezető elemzője. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal drágultak az albérlet árak: Budapesten már 250 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, Debrecenben 230 ezer forint az átlag érték, Győrben 190 ezer forintot kell fizetni. A legjobban idén is azok járnak, akik többen egy nagyobb lakást vesznek ki.

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

Az utolsó találkozásukkor puskával fenyegette Subiczot, most mégis szívességet kért tőle. Olgának lakhatási igazolásra volt szüksége, ezért minden információt készségesen megosztott az ökörapáti polgármesterrel.

A babavárót legkorábban felvevő családok negyedében nincs még gyerek öt évvel a támogatás felvétele után. Most kaptak ugyan haladékot a gyermekvállalás teljesítésére 2026 közepéig, de ha nem lesz gyerek, addig is csak az adósságukat halmozzák még nagyobbra. A kormány a plusz két évvel magának is haladékot adott, hiszen a bedőlő babaváró hiteleket vele – vagyis velünk – fizettethetik ki a bankok.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése indulhat a roham az albérletekért. Július elején már 250 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj, de már Debrecenben is közel ennyiért lehet kiadó lakáshoz jutni. A legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak, a ponthatárok kihirdetése pedig nemcsak a kínálaton, hanem várhatóan az árakon is dobni fog. Mire figyeljenek a lakáskeresők, és mekkora áremelkedést bír még el a piac? Balogh Lászlóval elemeztük a helyzetet.

A tiltakozók szerint a turisták tömege miatt Barcelona élhetetlenné vált.

Már 41 millió forint egy átlagos, budapesti panellakás.

Bécsben évszázados hagyománya van a megfizethető bérlakások építésének: az osztrák főváros lakóinak 60 százaléka él támogatott ingatlanban, amelyeknek havi bérleti díja jóval a piaci ár alatt van. A Házon kívül stábja olyan magyarokkal is találkozott, akik hamarosan jó eséllyel ilyen lakásban élnek majd, miközben Magyarországon nekik csak álom volt egy ehhez hasonló otthon.

A mini-Dubajként vagy éppen maxi-Dubajként elhíresült rákosrendezői projekt nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítették. Azaz a beruházó mentesül a közbeszerzési, pályázati és versenyeztetési eljárások alól. A hatalmas beruházás azonban teljesen felborítaná a környéken élők életét, a lakhatási helyzetet és jelentősen átalakítaná a budapesti látképet is. Szakértőkkel és érintettekkel beszélgettünk a Rákosrendezőre tervezett fejlesztésekről.

Új korszak vette kezdetét Marics Peti és Valkusz Milán életében.

A győztesek egy négyemeletes épületet alakítanának át közösségi célokra Józsefvárosban.

Első hallásra álomszerű ajánlatnak tűnik, hogy szinte ingyen ingatlanhoz lehet jutni az elnéptelenedés ellen küzdő, festői szépségű településeken, de könnyen előfordulhat, hogy a düledező házak felújítása végül többe kerül, mint egy jobb állapotú, beköltözhető otthon megvásárlása.

A Bors szerint Beat hónapok óta nem fizet lakbért, és nem költözik ki a pincelakásból. A Fókusz megkereste a rappert.

Nem egyszerű fiatalként az első lakást megvenni, riportunk szereplői szerint már-már reménytelen. Különösen ha a szülők nem tudnak anyagilag segíteni. Hiába dolgoznak, nehéz félretenni, pláne, ha a drága albérlet elviszi a nem túl magas fizetésük jórészét.  Az elmúlt néhány évben megháromszorozódtak a lakásárak. Budapesten például 20-25 millió forint alatt szinte semmit sem lehet találni. A Házon kívül fiatalokkal együtt számolta ki, hogyan vehetnék meg az első otthonukat.

 Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek.

Legyen alapjog a lakhatás – ez volt a 11. Lakásmenet üzenete. Minden harmadik embert érint a lakhatási válság Magyarországon, mondják a menetet szervező civilek. Ez ma már nemcsak a hajléktalanok és a mélyszegénységben élők problémája, ezt mutatja az is, hogy a vonuláson a fiatalok voltak többségben.

Magyarországon csaknem 3 millióan élnek lakhatási szegénységben. A Habitat for Humanity elemzése szerint minden negyedik ember otthonában beázik a tető, vagy penészesek a falak. Október 2-án van a Lakhatás Világnapja, a civil szervezet ennek alkalmából célzott állami lakástámogatásokat kezdeményez, mert szerintük a mostani lakáspolitika a tehetősebbeket támogatja. 

A havi kétszázezer forintot is elérheti a vesztesége annak, akik jövőre a csoktól és a babaváró hiteltől is elesik, és a hiányzó pénzt piaci kölcsönből kell előteremtenie a lakásvásárlásához vagy házépítéséhez. Egy 25 évre most igényelt, 35 milliós lakáshitel havonta 270-300 ezer forint közötti törlesztési terhet jelent a családoknak. A kormány azt ígérte, hamarosan bemutatja, milyen új otthonteremtési támogatás lesz a nagyobb falvakban és a városokban, az eddigieknél több pénz azonban szinte biztos, hogy nem lesz erre a célra.

Másodfokon elbukott a magyar állam egy kilakoltatási pert, amit egy, az egykori OPNI területén élő férfi ellen indítottak.

Budapesten mérték a harmadik legnagyobb, 21,2 százalékos ingatlandrágulást tavaly Európában – a Deloitte friss kutatása szerint. Egy átlagos magyarnak legalább 10 évet kell dolgoznia egy átlagos lakásáért, miközben Romániában 6 év alatt félretehetnek rá. Úgy számolnak, nálunk az átlag fölötti hitelkamatok is akadályozták az otthonhoz jutást. 

Az oroszok sok esetben ingyen lakhatást biztosítanak, a hírek szerint egyre többen fogadják el ezt az ajánlatot.

A KSH adatai szerint a gellérthegyi Orom utca a magyar főváros legdrágább utcája, míg a soroksári Táncsics Mihály utcában találhatók a legolcsóbb ingatlanok. Az rtl.hu stábja ellátogatott a helyszínekre, és megkérdezte az ott lakókat, mit gondolnak a környékről és az árakról. „Jók a szomszédok, jók az emberek”, csend van, és a kert végében folyik a Duna – mondták a legolcsóbb utca lakói, akik sosem hagynák el szeretett környéküket.

Két napja derültek ki a felvételi ponthatárok, azóta 300 új lakás jelent meg az albérletpiacon. Az egyetemisták többsége még reménykedik abban, hogy felveszik őket kollégiumba, úgy havi 17 500 forintból megúsznák. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azonban úgy számol, Budapesten legalább még 10 ezer férőhely kellene, emiatt sokan kényszerülnek albérletbe. A fővárosban egy átlagos albérlet 240 ezer forint, de már egy garzont sem lehet 150 ezer forint alatt kivenni. Pécsen sem ritka már a 200 ezer forintos bérleti díj, ennek ellenére, itt több ingatlanosnál is már elfogytak a kiadó albérletek.

A nehéz lakhatási helyzetben lévők segítése a feladatuk. A szakértőkre költött százmilliók után is sikerült nyereségesre kihozniuk az évet.

Bele kell húzniuk azoknak, akik nem a preferált falvakban élnek, és még fel akarják venni a CSOK-ot, valamint az ahhoz járó kedvezményes kölcsönt. Azoknak a 30 év feletti nőknek is lépniük kell, akik a jelenlegi feltételek szerinti babaváró hitelt szeretnék igénybe venni. Mi változott pontosan, és mit kell tennie annak, aki december végéig meg akarja kapni a támogatásokat?

Meredeken emelkednek az albérletárak, szinte mindenhol.

Egyre többen kérnek jogi segítséget az Utcajogász Egyesülettől.

Több ezer magánlakást közvetítene ki rászorulóknak az I. és a II. kerület egy közös lakásügynökségen keresztül. Olyanokat keresnek, akik az ingatlanpiac helyett az önkormányzatokra bíznák az üresen álló lakásukat. A lakásügynökség garanciát ad a bérbeadónak az állagmegóvásra és a pontos fizetésre – olcsóbb bérleti díjért cserébe. Az I. kerületben már másfél éve működik lakásügynökség.

Rövid és középtávon biztosítanak szállást az angliai Cornwallban otthontalanoknak.

A bíróság szerint érvénytelen az egyoldalú lakbéremelés, amit a korábban állami tulajdonú ház lakói nem tudtak megfizetni.

A kormány 21 százalékkal megemelte a magáncsőd alatti kifizetések, illetve kötelezettségek felső összeghatárát.

Reméli, hogy több család is otthonhoz juthat így.

A katonák fizetése is alacsony, de néhány juttatás sokkal bőkezűbb a honvédek esetében, mint a rendőröknél: a Honvédelmi Minisztérium negyedik éve futó programjában például a katonák akár 20-25 százalékos áron is megvehetik állami bérlakásukat. Összességében viszont nincsenek irigylésre méltó helyzetben a honvédek sem.

A 90 éves Aranka néni alig mozdul ki otthonról, a múlt héten azonban bíróságra kellett mennie, mert az állam beperelte. Őt és lakótársait is a kilakoltatás fenyegeti, mindannyian egy pusztuló budai házban élnek, egy gyönyörű, ősfás parkban – a már 15 éve nem működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén. A lakók sorsáról a Külügyminisztérium dönthetne, de inkább perel.

Éppen csak hazaért felfrissülni, majd indult is az RTL székházába. Emellett filmgyári helyszínbiztosítóként és eladóként is dolgozott, hogy túl- és megéljen, mert a nyugdíja erre nem elég. Mesélt arról is, hogy hogy van most, részletek a videóban.

Iparkodnia kell annak az egyetemistának, aki a félév kezdete előtt nagyjából megfizethető lakhatást keres.

A legtöbb felvonó naponta kétszer működik, reggel és este 6 órától 8 óráig. 

2015 óta több mint a kétszeresére emelkedtek az árak.

Az emberek húsz százaléka átázott, penészes házban él. A romániai szegények már jobb körülmények között élnek. 

Új lakástörvénnyel és a lakásbérlés egyszerűsítésével is segítené a rászorulókat tíz civil szervezet. Lakhatási minimum néven közös programot dolgoztak ki, amelyet a pártokhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is eljuttattak. Azért, mert szerintük mindenképpen kezelni kell a magyar lakhatási válságot. Azt mondják, mintegy 3 millió embert – a lakosság harmadát – érinti a lakhatási szegénység.

Van, aki nem úszta meg a kilakoltatást, sokan viszont igen. Egyik napról a másikra változott a helyzet. Hiába van tartozásuk mégis maradhatnak. Mit találtak ki az önkormányzatok, hogy kevesebben kerüljenek ki az utcára?