Meredeken emelkednek az albérletárak, szinte mindenhol.

Egyre többen kérnek jogi segítséget az Utcajogász Egyesülettől.

Több ezer magánlakást közvetítene ki rászorulóknak az I. és a II. kerület egy közös lakásügynökségen keresztül. Olyanokat keresnek, akik az ingatlanpiac helyett az önkormányzatokra bíznák az üresen álló lakásukat. A lakásügynökség garanciát ad a bérbeadónak az állagmegóvásra és a pontos fizetésre – olcsóbb bérleti díjért cserébe. Az I. kerületben már másfél éve működik lakásügynökség.

Rövid és középtávon biztosítanak szállást az angliai Cornwallban otthontalanoknak.

A bíróság szerint érvénytelen az egyoldalú lakbéremelés, amit a korábban állami tulajdonú ház lakói nem tudtak megfizetni.

A kormány 21 százalékkal megemelte a magáncsőd alatti kifizetések, illetve kötelezettségek felső összeghatárát.

Reméli, hogy több család is otthonhoz juthat így.

A katonák fizetése is alacsony, de néhány juttatás sokkal bőkezűbb a honvédek esetében, mint a rendőröknél: a Honvédelmi Minisztérium negyedik éve futó programjában például a katonák akár 20-25 százalékos áron is megvehetik állami bérlakásukat. Összességében viszont nincsenek irigylésre méltó helyzetben a honvédek sem.

A 90 éves Aranka néni alig mozdul ki otthonról, a múlt héten azonban bíróságra kellett mennie, mert az állam beperelte. Őt és lakótársait is a kilakoltatás fenyegeti, mindannyian egy pusztuló budai házban élnek, egy gyönyörű, ősfás parkban – a már 15 éve nem működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén. A lakók sorsáról a Külügyminisztérium dönthetne, de inkább perel.

Éppen csak hazaért felfrissülni, majd indult is az RTL székházába. Emellett filmgyári helyszínbiztosítóként és eladóként is dolgozott, hogy túl- és megéljen, mert a nyugdíja erre nem elég. Mesélt arról is, hogy hogy van most, részletek a videóban.

Iparkodnia kell annak az egyetemistának, aki a félév kezdete előtt nagyjából megfizethető lakhatást keres.

A legtöbb felvonó naponta kétszer működik, reggel és este 6 órától 8 óráig. 

2015 óta több mint a kétszeresére emelkedtek az árak.

Az emberek húsz százaléka átázott, penészes házban él. A romániai szegények már jobb körülmények között élnek. 

Új lakástörvénnyel és a lakásbérlés egyszerűsítésével is segítené a rászorulókat tíz civil szervezet. Lakhatási minimum néven közös programot dolgoztak ki, amelyet a pártokhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is eljuttattak. Azért, mert szerintük mindenképpen kezelni kell a magyar lakhatási válságot. Azt mondják, mintegy 3 millió embert – a lakosság harmadát – érinti a lakhatási szegénység.

Volt olyan lakástulajdonos, aki egyáltalán nem kért bérleti díjat a járvány idején a nehéz helyzetbe került bérlőjétől. 70 százalékuk pedig csökkentette a díjat. Ez derül ki az ingatlan.com felméréséből. A bérleti díjak Budapesten 10 százalékkal csökkentek, máshol is havi 10-20 ezer forinttal. A lakástulajdonosok csaknem fele arra számít, hogy a közeljövőben is csak ilyen, vagy még alacsonyabb áron tudja majd kiadni a lakását.

Minden családnak legyen saját lakása - így regált a Pénzügyminisztérium Matolcsy György lakáspolitika kudarcáról szóló kritikájára. Azt írják, legfontosabb céljuk az otthonteremtés, de megvizsgálják a jegybankelnök javaslatait. Matolcsy szerint száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek az új családtámogatások. Országos átlagban 104, Budapesten 184 százalékkal drágultak a lakások 5 év alatt.

Van, aki nem úszta meg a kilakoltatást, sokan viszont igen. Egyik napról a másikra változott a helyzet. Hiába van tartozásuk mégis maradhatnak. Mit találtak ki az önkormányzatok, hogy kevesebben kerüljenek ki az utcára?

Csaknem egymillió magyar tartozik a villanyszámlával, a lakások nyolcvan százaléka nem felel meg a korszerű elvárásoknak - nincs szigetelve, vagy például penészes. Egyebek mellett ez derült ki a Habitat For Humanity új felméréséből. A kutatás szerint a jelentősen megdrágult albérletek a fiatalok lakhatását is befolyásolják, kétharmaduk még mindig a szüleivel él. A civilszervezet szerint Magyarországon 2-3 millióan élnek lakhatási szegénységben.

Vajon milyen érzés lehet egy 58 éves, dolgozó nőnek, amikor azt mondja neki egy hivatalnok, hogy talán hajléktalanszállóra kéne mennie? Ez történt Ritával, aki bár végigdolgozta az életét, nemrég mégis olyan helyzetbe került, hogy ki kell költöznie a pici lakásából. Most egy múzeumban van munkája, és havi 140 ezer forintból él Budapesten. Ott, ahol a legolcsóbb albérletek is közel 100 ezer forintba kerülnek. Vajon hogyan tovább?

Mint egy súlyosan fertőző zónát, úgy kellett azonnal elhagyniuk a lakásukat a Köntös családnak. Ráadásul semmit nem vihettek magukkal, és azóta albérletben kénytelenek élni. A megdöbbentő történetben a szomszéd lakásból mindent elárasztó penészgomba miatt az egészségük is veszélybe került. Hátrahagyták egy élet munkáját, hogy megmeneküljenek, és hiába keresik a felelősöket, egyelőre még senki nem segített rajtuk.

A felvételi ponthatárok kihirdetése után az albérletárak még feljebb kúsztak. Az egyre dráguló lakásokat kevésbé tudják megfizetni a tanulók, akik sokszor még a diákhitel maximálisan felvehető összege mellett is dolgoznak. A budapesti kollégiumokba háromszoros a túljelentkezés, míg a vidéki kollégiumoknak a kétharmada is telített. Így marad a hosszas, keserves lakáskeresgélés.

Milliókat érint ma a lakhatási válság Magyarországon, ezt mondták a 7. Lakásmenet szervezői, akik Budapest belvárosába szerveztek demonstrációt. A lakhatáshoz való jogot, szociális bérlakásokat követelő menet több minisztérium érintésével a Parlament elé vonult.  

Milán kénytelen gyorsan rádöbbenni, hogy a két szexbombával nem ütötte meg a főnyereményt. Főleg Franci akarja mindenáron kihasználni Milánt és csicskáztatja, de amikor Milán fellázad, Franci azzal fenyegeti, hogy beárulja Bécynek.

Ki kell költözniük a majorságból, hajléktalan lehet 23 keszthelyi család, ha nem találnak új albérletet. A családok a keszthelyi Festetics kastély majorságában élnek Fenékpusztán, de hamarosan felújítják az épületeket ezért el kell költözniük. Többségüknek nincs pénze új albérletre. Az majorság üzemeltetője azt mondta, már keresik a megoldást.

Mintegy két és fél millió magyar, köztük több százezer gyerek él olyan lakásban, ahol például nedvesek, penészesek a falak, vagy beázik a tető. Ez derül ki az Eurostat friss adataiból, amit a Portfolio gyűjtött össze. A Habitat For Humanity emberjogi szervezet szerint több bérlakásra és lakás-felújítási támogatásra lenne szükség. A kormány hamarosan 115 milliárd forintos keretösszegű hitelprogramot indít, és úgy számolnak, ebből 50 ezer család korszerűsítheti majd otthonát.  

Van, aki úgy szegény, hogy nincs mit ennie. Van, aki úgy, hogy nem tud fűteni, világítani, vagy gyógyszert vásárolni. És van, aki úgy, hogy túlzsúfolt, komfort nélküli lakásban lakik – vagy sehol nem lakik. Az utcán. Menhelyen. Ezt nevezik lakhatási szegénységnek, amely 10 közül három embert sújt Magyarországon. Mit lehet tenni értük? Kinek a dolga? 

Elviselhetetlenül magasak lettek az albérletárak, önkormányzati bérlakás pedig továbbra is nagyon kevés van. Így a Habitat For Humanity civil szervezet szerint a legszegényebbek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. A szervezet sürgeti, hogy az állam szociális alapon támogassa az emberek lakhatását.

Évek óta küzd a rákkal, egyedül neveli óvodás kisfiát, és most nem tudja, hová mehetnének. Egy budapesti asszony azt mesélte az RTL Híradónak, noha áprilisban el kell hagyniuk az albérletüket, nem találnak semmit helyette, mert senki nem adja ki szívesen lakását egy rákos nőnek.