Több mint 150 ezer magyar lakásában nincs wc és fürdőszoba

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján a teljes magyar társadalom 20,4 százaléka, azaz több mint 1,98 millió ember élt olyan otthonban, ahol a tető vagy falak átáztak, megpenészedtek, vagy a nyílászárók cserére szorulnak – írja az mfor.hu. Ez javulást jelent, 2018-ban még 22,5 százalékot mértek.

2020-ban azon magyarok, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát, azaz a 105 529 forintot, lényegesen nagyobb százalékban éltek lepusztult otthonokban – a járvány évében 38,4 százalékuk találkozott ezzel a problémával – írja a lap.

A lap szerint a régió adataival összevetve nemcsak a V4-es országok, hanem Románia legszegényebb lakói is jobb körülmények közt élnek, mint a magyarok .

2020-ban a lakosság 4,2 százalékának, nagyjából 409,5 ezer embernek jelentett gondot a fűtés. Csakúgy, mint a beázások és a penészes falak esetében, itt is rosszabb helyzetben vannak a szegénységi küszöb alatt élők. Náluk 14,9 százaléknak okozott gondot, hogy kellőképpen befűtsön. Ez 0,9 százalékos növekedés 2019-hez képest, azaz a járvány évében itt romlott a helyzet.

Az Eurostat adatai alapján 2020-ban a magyarok 1,6 százalékának hiányzott otthonából a wc, és zuhany vagy fürdőkád, ez 156 ezer embert jelent. Két évvel korábban, 2018-ban a lakosság 3,9 százalékára volt ez jellemző.

Nyitókép: Illusztráció. Lakatos Kálmánné fát rak a tűzre Tiszavasváriban, a Széles úti cigánytelepen 2012. december 1-jén. Fotó: MTI/Balázs Attila