A rövid távú lakáskiadás tiltása nem oldja meg a lakhatási válságot

A rövid távú lakáskiadás tiltása kis mértékben csökkentheti a lakbéreket és az ingatlanárakat, de az igaz, hogy a lakhatási válságot sehol sem ez oldja meg – írta a G7.

Az Airbnb mellett több szervezet is érvelt az elmúlt hetekben, a Felelős Szálláskiadók Szövetsége például közleményt tett közzé, amelyben tíz olyan nagyváros növekvő ingatlanárait mutatták be, ahol valamilyen módon korlátozták a rövidtávú lakáskiadást. A szövetség szerint sehol sem csökkentette a tiltás sem a lakbéreket, sem a lakásárakat, ezért a tiltástól a VI. kerületben sem várható ez a hatás. A kerületben szeptember 15-ig szavazhatnak a rövid távú lakáskiadásról a helyiek.

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere szerint az Airbnb kerületi terjedése hozzájárult a kerület „kiürüléséhez”, és szerinte az is nagy probléma, hogy egy fiatalnak már nem opció egy belvárosi ingatlan megvásárlása.  

Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója szintén a teljes tiltás mellett érvelt. Szerinte az ingatlanok turisztikai hasznosításának következménye egy egyértelmű közgazdasági összefüggésen alapszik. Ha a lakások egyre nagyobb része kezd turisztikai funkcióval üzemelni, az a magánbérlemények kínálatának csökkenését eredményezi, mindez pedig hozzájárul a lakásárak és a lakbérek emelkedéséhez.

Misetics szerint ebből pedig az következik, hogy a tiltás a lakbérek emelkedésének az enyhüléséhez vezetne. Bár azt is megemlítette, hogy „illúzió azt gondolni, hogy a tiltás megoldja a lakhatási válságot”, mert a lakásárak és lakbérek emelkedését nem csak az ingatlanok turisztikai használata okozza. 

A G7 szerint kifejezetten Budapest esetében nem készült megbízható vizsgálat, de a nemzetközi szakirodalom alapján bőven van arra bizonyíték, hogy a rövid távú lakáskiadás felhajtja az ingatlanárakat és a bérleti díjakat, és a korlátozása – kis mértékben ugyan, de – javítja a lakhatás megfizethetőségét.

Nyitókép: Pixabay