Ezt gondolják a fiatalok Budapestről: addig jó, amíg nem kell családot alapítani

Szeretik Budapestet a fiatal felnőttek, mert a pezsgő kulturális élet és a karrierépítés támogatása miatt a lehetőségek városának tartják, ugyanakkor a kisgyermekes családok és az idősek számára már kevésbé ideális – ez a legfőbb megállapítása annak a reprezentatív kutatásnak, amelyet a Budapest Global Egyesület megbízásából készítettek az Egyensúly Intézet kutatói. A Fővárosi Önkormányzatot, vállalkozásokat és tudásközpontokat összekötő független szakmai szervezet arra volt kíváncsi, hogy a jövő generációja milyennek látja a fővárost, és annak fejlődési lehetőségeit.

„A kutatás az első lépése annak a munkának, amire a Budapest Global összpontosít: arra, hogy hogyan lehet Budapest a tehetségeket felkaroló, technológiaalapú, fenntartható város. Budapest ugyanis versenyzik azért, hogy az itt élő fiatalok, a külföldön élők és a nemzetközi tehetségek a magyar fővárost válasszák otthonuknak. Szerettük volna megismerni, mi kell még ennek a megteremtéséhez” – mondta Nagy Márta, a Budapest Global Egyesület igazgatója.

Budapest a fiatalokat szólítja meg leginkább

A kutatásból kiderül, hogy Budapest kiváló lehetőséget nyújt a fiataloknak az életkezdésre, éppen ezért az itt élő és dolgozó 18–35 évesek háromnegyede kedveli Budapestet, és minden harmadik fiatal ajánlaná is lakhelyként. A megkérdezettek szerint egy pályakezdő számára ez a város nyújtja a legtöbb lehetőséget, mivel a felsőoktatási lehetőségei kiválóak, rengeteg a munkalehetőség, ami jó alapot ad a karrierépítésre. Utóbbi alatt egyébként a fiatalok nem feltétlenül csak a klasszikus munkavállalói létet értik, mivel 

a budapesti fiatalok 40 százaléka tervez vállalkozást indítani a közeljövőben.

Budapest ezek mellett biztosítja a korosztály számára fontos pezsgő nagyvárosi létet is: a megkérdezettek kiemelték 

• a magyar főváros nyüzsgő kulturális életét, 
• az ikonikus szórakozóhelyeket, 
• a történelmi atmoszférát, 
• valamint a város gasztronómiai sokszínűségét. 

A válaszadók 77 százaléka szerint Budapest inkább izgalmas, 71 százalék szerint inkább lendületes, míg 67 százalék szerint nyitott város.

Fontos hangsúlyozni, hogy Budapest közösségi közlekedésével a fiatalok szinte kivétel nélkül maradéktalanul elégedettek, legyen szó nappali vagy éjszaki közlekedésről, a menetrendről, a járatsűrűségről vagy az applikációról. Egyedül a járművek állapotáról nyilatkoztak negatívan.

„Azon túl, hogy mennyire szeretik Budapestet a fiatalok, a kutatás arra is rámutatott, hogy mennyire sokan akarnak itt vállalkozni. Tízből négy fiatal indítana vállalkozást még akkor is, ha tudják, a nehézségek legyőzéséhez szükség van támogatásra, hiszen a versenyképes és innovatív városhoz ez a fajta szemlélet szükséges” – tette hozzá Nagy Márta, a Budapest Global Egyesület igazgatója.

Kihívást is jelent a nagyvárosi pezsgés

A kutatásból is visszaköszön az az ellentét, miszerint ami fiatalon a pezsgést jelenti, az egy másik életszakaszban már a hátrányt. Amint a családalapításra gondolnak a megkérdezettek, onnantól fogva Budapest inkább nem tud megfelelő életkörülményeket biztosítani számukra: a történelmi atmoszférából korszerűtlen épületek lesznek, a pezsgésből túlzsúfoltság.  

A főváros hátrányai közé sorolták azokat a tipikus nagyvárosokat érintő problémákat, 

• mint például a többfunkciójú zöldterületek hiánya, 
• az utcák piszkossága és a kevésbé rendezett közterületek, 
• valamint a magas lakhatási költségek.

Ezek miatt a nagyvárost nem tartják ideálisnak a gyerekek és az idősek számára: mindössze 2 százalék azoknak a 18-35 éveseknek az aránya, akik szerint Budapest a gyerekeknek szól, és ugyanilyen alacsony, akik szerint az idősebbeknek a legjobb itt élni.

A kutatás szerint a budapesti fiatalok 37 százaléka tervezi a költözést – elsősorban külföldre. 

A fővárossal szemben lojálisabbak a tanulók és a magas jövedelmi helyzetűek, új lakhelyet inkább a kevésbé iskolázott vagy rosszabb anyagi körülmények között élők keresnének.

A Budapesten élő külföldiek viszont másképp látják a fővárost, mint a magyarok. A más országokból érkezett fiatalok pozitívabban ítélik meg Budapest alaptulajdonságait, biztonságosnak, természetközelinek és kevésbé túlzsúfoltnak írják le. Az olyan mindennapi élettel kapcsolatos problémákat ugyanakkor, mint a köztisztaság, a rendezettség vagy az egészségügyi ellátás, nagyobb kihívásként élik meg.  

A lehetőségek városa

A kutatásban arra is rákérdeztek, mire volna szüksége Budapestnek ahhoz, hogy innovatívabb, modernebb várossá váljon. Ehhez a válaszadók szerint modern, zöld közterekre (39 százalék), alacsony kibocsátású közösségi közlekedési eszközökre (32 százalék), energiatakarékos épületekre (31 százalék) van szükség. Az azonnal megoldandó problémák közé sorolták a fiatalok az olcsóbb lakhatást (51 százalék), a tisztaságot (43 százalék), a biztonságot (35 százalék), a zöldterületek növelését (33 százalék), valamint a családközpontú, a kisgyerekesek számára vonzó beruházásokat (29 százalék).

A felmérés tanulságai alapján a Budapest Global tagságának aktív részvételével szeptemberben műhelymunka indult. Több tucatnyi továbbgondolásra érdemes ötlet és javaslat merült fel, mint az autómegosztó szolgáltatások kiterjesztése külső kerületekre és az agglomerációra, illetve hogy készüljön egy olyan információs platform és applikáció, amely segíti a közösségépítést, és megosztja a budapesti életet érintő legfontosabb tudnivalókat.

Az idén elkészülő akciótervet diákszervezetekkel, egyetemistákkal is ismertetik, mert az egyesület róluk, nekik és értük is szól.

Nyitókép: a Kazinczy utcai Szimpla mulató belső tere. Fotó: Tim White/Getty Images