2026. szeptember 12. 8:00
Van, ahol már a húszas évek elején természetesnek számít a házasság, máshol a harmincas évekig várnak vele. Magyarországon is alapvetően megváltozott, mikor mondjuk ki először a boldogító igent: négy évtized alatt közel kilenc évvel tolódott ki az első házasságkötés átlagos életkora.
Egyre később házasodunk Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben az első alkalommal házasodó magyar férfiak átlagosan 33,2, a nők 30,5 évesek voltak.
A változás nagyságát igazán a korábbi adatok mutatják meg. 1980-ban a férfiak még átlagosan 24,5, a nők 21,8 évesen kötötték első házasságukat. 2000-re ez 27,2 és 24,7 évre, 2010-re pedig már 31,4 és 28,7 évre emelkedett.
Vagyis 1980 és 2024 között a férfiaknál 8,7, a nőknél szintén 8,7 évvel tolódott ki az első házasságkötés átlagos időpontja.
Közben maga a házasodási kedv is hullámzott. A 2010-es mélypont után jelentősen nőtt a házasságkötések száma, 2021-ben mintegy 72 ezer pár kelt egybe, 2024-ben azonban már csak körülbelül 47 ezer házasságot kötöttek Magyarországon.
A világ más részein egészen máskor jön el az esküvő ideje
A nemzetközi adatok és becslések jelentős kulturális különbségeket mutatnak. A Közel-Kelet és Ázsia egyes országaiban a házasság továbbra is gyakran a húszas évek elejére esik, míg számos nyugati társadalomban jóval később kerül rá sor.
Az eredeti összeállítás például Nepálnál 20, Tádzsikisztánnál 22, Iránnál 24, Egyiptomnál 25 év körüli értéket említ. Kínánál és Oroszországnál 26 év körüli életkor szerepel, míg Izraelnél 29, az Egyesült Államoknál 31, Olaszországnál pedig 34 év.
A lista végén Brazília és Spanyolország szerepel 36, illetve 39 évvel – ezeket az értékeket azonban érdemes fenntartással kezelni, mert az egyes országok statisztikái eltérően mérhetik az első házasságkötés átlagos vagy medián életkorát.
Miért várunk egyre tovább?
A háttérben nem feltétlenül az áll, hogy a házasság elvesztette volna a jelentőségét. Sok országban hosszabb lett a tanulással töltött idő, később kezdődik a stabil karrier, miközben a lakhatási költségek és az önálló egzisztencia megteremtése is késleltetheti a családalapítást.
A házasság nélküli együttélés társadalmi elfogadottsága szintén jelentősen nőtt, így sok pár számára már nem feltétlenül az esküvő jelenti a közös élet kezdetét.
Magyarország pedig ebből a szempontból látványosan követte a nemzetközi változást: ami 1980-ban a húszas évek elejének életfordulója volt, arra ma jellemzően harminc körül vagy afölött kerül sor.
Fotók: Pexels
Ez is érdekelhet