A mélyszegénységben felnövő gyerekek élete már a születésük pillanatában megpecsételődik, a hátrányos helyzetből kitörni pedig egyáltalán nem egyszerű. Balogh Istvánban és Kovács Richárdban nem csak az a közös, hogy mindketten a Magyar Rendőrség kötelékében dolgoznak, hanem az is, hogy mindketten többdiplomás romák. Hogyan voltak képesek maguk mögött hagyni a kilátástalanságot?

Most van a történelem folyamán a legkevesebb erőszak, és soha nem éltek még ilyen kevesen nyomorban.

Vannak, akik a megélhetési költségeket akarják visszafogni, míg mások a fogyasztói társadalom elől akarnak menekülni, de olyanok is akadnak, akik teljesen környezetbarát életet élnének.

Torbó Annamária nem pusztán rajong a Harry Potter-univerzumért, hanem még a szakdolgozatát is ebből írta. Rowling olyan hús-vér karakterekből építette fel ezt a varázsvilágot, akiknek ugyanúgy vannak hibái, és hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint a hétköznapi emberek. Kutatóként különösen érdekes számára, hogy a Harry Potter milyen hatással lehet az értékrendre vagy a közélet iránti fogékonyságra. Ezek a történetek ugyanis nemcsak szórakoztatnak, hanem társadalmi aktivitásra is ösztönöznek. A regényben is gyakran előtérbe kerül a marginalizált kisebbségek helyzete, például a sárvérű Hermionéval vagy a vérfarkas Lupinnal, amely az elfogadást erősíti. 

Kilométereket utazhatunk falvakon keresztül, mire találunk egy kocsmát, ami még nyitva van. A kocsmaépületek ott porosodnak a templomok mellett, belül minden úgy áll, ahogy az utolsó vendég hagyta évekkel ezelőtt. A még megmaradt kocsmákban is zuhant a bevétel, és bár vannak lelkes törzsvendégek, sokan csak a telefonjukat nyomkodják odabent, és nagyokat hallgatnak. Mi változott, és hol zajlik a falvak társadalmi élete? A Házon kívül járt utána.

Manapság már cringe azt mondani, hogy XD, és flexelni sem menő, de tulajdonképp mit is jelent pontosan, hogy rizz? A naponta változó szlenghasználat nem csupán az idősebb generációknak, de akár a fiataloknak is feladhatja a leckét. Az rtl.hu próbára tette Mártonfi Attila nyelvészt, több helyesírási és diákszótár szerzőjét, valamint az utca emberét, hogy mennyire vannak képben a Z generáció szlenghasználatával. Egyáltalán mi a szerepe a szlengnek a társadalomban?

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

Jobban érdekli őket a közjó.

Mészáros Beatrix social média szakértő Londonban él, ott figyelte meg, hogy a brit társadalom hogyan vigyáz a gyerekek fejlődésére. Külön felelősei vannak a gyerekek védelmének, ők a safeguardok. Feladatuk nem csak az online térre terjed ki, minden területen vigyázniuk kell a fiatalok biztonságára. Beatrix tapasztalatai szerint Angliában nem szólogatnak be egymásnak annyira az emberek, mint itthon. A kommentszekciókban is sokkal kevésbé szabadulnak el az indulatok, és a nyelvhasználat sem annyira durva.

Egy emberként ujjongtak magyar és brit kommentelők, amikor nemrég nyilvánosságra kerültek egy szexuális zaklatási ügy részletei: egy 27 éves, látszólag jó külsejű nő molesztált egy 13 éves fiút. Miközben egy parkban fogdosta, azt mondta neki, hogy „reggelig akar lovagolni rajta”. A fiatal fiúkat érő szexuális zaklatást még mindig nem veszik elég komolyan, akkor sem, ha a vádlottat jogerősen elítélték, az áldozat pedig megpróbált öngyilkos lenni.

Egyúttal azt is elmondta, hogy vissza kell utasítania minden „rossz szándékú híradást és médiamegjelenést, amelynek az a célja, hogy őt és a felvállalt politikai közösségét támadják”. 

Egyedül érzik magukat, de meg akarják őrizni függetlenségüket.

A Politicóban cikkező szakértő szerint a felsorolt vezetők diktátorok és autokraták történelmi eszköztárából merítenek, hogy befolyásolják az emberek gondolkodását.

Mihálffy Balázs annak idején azt hitte, hogy megnyílik előtte a világ, ha elvégez egy egyetemet, pedagógusként azonban nem tudna kijönni a pénzéből. 2019-ben vágott bele az kertgondozásába, és szervezett egy csapatot csupa értelmiségiből, akik valamennyien jobban megtalálják a számításukat a kétkezi munkával. Van közöttük pedagógus, kommunikációs szakember, agrármérnök, politológus és anglisztika szakos egyetemista, de dolgozott már velük pályaelhagyó orvos és jogász is. A társaság néhány tagjával beszélgettünk arról, miért választották ezt az utat az eredeti szakmájuk helyett.

Magyarország egy időben valóban a házmesterek országa volt, de nem ez az oka, hogy az önkéntes rendőrködést továbbra is általános lenézés övezi – miközben Nyugaton a szabályszegő feljelentése normális, és közösségi feladatnak minősül. Itthon az alacsony közösségi szellemből, a szolidaritás hiányából és a küzdelmes létfenntartás miatti agresszióból fakad, hogy a legtöbben szemet hunynak mások normaszegése fölött, akkor is, ha közbeléphetnének. Ráadásul a magyarok abban nőttek fel, hogy árulkodni csúnya dolog.

Már 15 éve dübörög a Showder Klub – ez alkalomból megkérdeztük a humor nagyágyúit azokról a társadalmi kérdésekről, amiket olykor nekik is nehéz humorba csomagolva előadniuk a színpadon.

Budapesten nagyjából kétszer akkora az átlagkereset, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, emellett az ország többi területén élőknél is látványosan többet keresnek a fővárosiak. A szakértő szerint Magyarországon „az emberi lét szinte minden dimenziójában hátrányokat szenved el, aki kistelepüléseken él”.

Összességében úgy tűnhet, hogy széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából. Tovább árnyalja a képet, hogy a magyarok alig kétharmada gondolja azt, hogy az értelmi sérült embereknek joguk van házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni. Az utóbbinál, bizonyos esetekben a koronavírus is felelős a romló adatokért. 

Magyarország a kevésbé elfogadó európai országok közé tartozik, ugyanakkor az egész magyar társadalom semmiképpen nem tekinthető homofóbnak – állítják a TÁRKI Társadalmi Riportja homoszexualitással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló fejezetének szerzői.

A cigányság részéről a nagyon korai gyerekvállalás, a többségi társadalom részéről pedig az alkalmatlan oktatás a fő oka annak, hogy szinte lehetetlen kitörni a mélyszegénységből Magyarországon – mondja Csató Gyula szociális munkás, aki a nyomorral és a hihetetlen jószívűséggel is akkor találkozott először, amikor a pesti Belvárosból egy telepi iskolába került. Szerinte olyan társadalmi elfogadásra lenne szükség, amely azt is ki meri mondani, hogy mások vagyunk, de keresi a kapcsolódási pontokat. Interjú.

Az elsődleges cél ugyanis „a fegyelem és a rend megtanítása”.

Évente mégis alig néhány eset jut el a vádemelésig.

Az elitellenesség élére álló politikai elit világjelenség, de a visegrádi országokban a közelmúlt különösen rásegített a populizmus megerősödésére. A magyar társadalom a rendszerváltástól fogva sokkról sokkra bukdácsolt, és az anyagi jólétért cserébe a középosztályt adta – állapítja meg egy átfogó tanulmány.

Második diplomája megszerzésére készül a 28 éves Lakatosné Cellár Adrienn, aki mélyszegénységből és szegregációból, családi segítség nélkül küzdötte fel magát értelmiségivé. Férjével eltökélt szándékuk volt, hogy kitörnek abból a társadalmi státuszból, ami nekik jutott. Interjú.

Tóth Krisztina kétgyermekes anyuka, író, költő, műfordító, üvegművész, első mestersége szerint szobrász. 35 év alatt 35 könyvet publikált. Kétszer is beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé. 2020-ban Fehér farkas című novelláskötetével, idén pedig Bálnadal című verseskötetével került a top tízbe.

Mi az, ami már kimeríti a szexuális zaklatás fogalmát?

A hajléktalan emberek életében mindennapos az a fajta diszkrimináció, ami nemrég a villamoson történt. Vajon miért érzi úgy sok ember, hogy muszáj nyilvánosan megosztania véleménynek álcázott gyűlölködését, előítéleteit egy olyan csoporttal szemben, amelyik biztosan nem tudja megvédeni magát?

A modern kutyatartás alapvetően jó hatást gyakorol az emberre, sőt az emberi kapcsolatokra is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a házi kedvenc inkább elszigeteli gondviselőjét. Vajon arra is képes lehet egy kutya, hogy jobb emberré tegye a gazdáját, vagy csak az énképet javítja?

Az ókori görög kultúra páratlan hatással volt az általunk ismert civilizációk kialakulására, de vannak olyan elemei, amelyek szerencsére nem maradtak fent.

Kipellengérezett maszk nélküliek, szüleiknél feljelentett, túl szexisnek vélt lányok – a netes zaklatás legújabb formái súlyosan sértik a magánélethez való jogot. 

Van egy csoport, amelynek tagjai úgy gondolják, az egyfajta vég elkerülhetetlen, a társadalmi összeomlás – még a mi életünkben – visszafordíthatatlanul bekövetkezik. Ez a Mély Alkalmazkodás mozgalom, amelynek elvein az emberek, közösségek és szervezetek alkalmazkodását támogató Cassandra Program is alapul.

Grecsó Krisztián, író szerint a kultúra szereplőit duplán sújtotta a koronavírus járvány, ezért szerinte negyedik hullám esetén újabb bezárást már nem élne túl a szakma. Neki is rengeteg fellépése maradt el az elmúlt egy évben, de most nyárra rengeteg meghívása van.

Drasztikus lépésre szánta el magát Kína. Néhány éve még azért is büntetés járt, ha egy házaspárnak két gyereke született, ma viszont már a három gyereket is engedélyezték.

Egy éve van velünk a járvány, 4 hónapja kijárási tilalom, bezárt éttermek, két hete pedig teljes lezárás. Ennek a helyzetnek komoly társadalmi következményei lehetnek, hogy hogyan orvosoljuk ezeket a problémákat, arról Szvetelszky Zsuzsanna, szociálpszichológust kérdeztük.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Geszti Péter olyan posztot tett közzé közösségi felületein, aminek a mondanivalója úgy tűnik, nagyon betalált. Már több, mint kétmillió emberhez jutott el. Geszti szerint a poszt úgy szakadt ki belőle, mint egy dalszöveg. Egyre inkább látja, ahogy a bizonytalanság miatt az emberek elveszítik a türelmüket, egyre indulatosabbak lesznek és a Facebookon esnek egymásnak. Pedig pont ilyenkor lenne a legfontosabb, hogy normálisak maradjunk, és még inkább nyitottabbá váljunk.

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Egy hölgy társadalmi helyzetét még 150 évvel ezelőtt is az apja vagy a férje határozta meg. Na, de mi volt a helyzet a női uralkodókkal, Katalin cárnővel, Viktória királynővel vagy éppen Mária Teréziával? És vajon mi vár egy ifjú hölgyre a XXI. században? Mi alapján ítélik meg őket? A kinézetük, a gondolkodásuk, vagy a személyiségük alapján? És vajon egyenrangúak lesznek a férfiakkal? Hogy megértsük a kérdések súlyát, vissza kell mennünk egy kicsit az időben.  

A reklámszakember őszintén elmondta véleményét a közösségi portálról. Bár a rajongói oldalát mindig frissíti, privát célokra sosem használta a Facebookot. Vajon miért nem?

A nyugdíjügyekkel foglalkozó kétrészes műsorunk első részében oda jutottunk, hogy a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, így egyre kisebb lesz a nyugdíjak értéke. Az is kiderült, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még 10-15 évig tartható, de akkorra át kell alakítani. Mai műsorunkban szeretnénk megtudni, igaz-e, hogy az állam be akar lépni a nyugdíjpiacra, ha igen, hogyan, s hogy lesznek-e kötelező vállalati nyugdíjpénztárak.

Magyarország népességének csökkenése mintha megállíthatatlan lenne. A kormány most tíz kérdésből álló nemzeti konzultációt indít a családok védelméről. Nem egészen világos, hogy pontosan mitől kellene védeni a családokat, de az világos, hogy a kérdések jó része fokozott család-, nő- és gyermektámogatáshoz keresi a válaszolók egyetértését. Férfi legfeljebb kötelezően elképzelt családtagként szerepel a kérdések között.

10 éve kezdődtek a romák elleni sorozatgyilkosságok. Összesen hat áldozat, egyikük gyerek, öt súlyos sebesült. Az elkövetőket 2009-ben fogták el és 2016-ban lett jogerős ítélet, hárman tényleges életfogytiglant kaptak. A nem roma társadalmat akkor sem, azóta sem rázták meg a történtek.

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Te mikor érzed magad igazán elevennek? Amikor dolgozol, sportolsz, vagy szórakozol? Mi motivál a mindennapokban? És mi az, ami elevenné teheti a gazdaságot vagy a társadalmat? Többek közt ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a 11. Fenntarthatósági Napon.

Hogy mi teheti elevenné a gazdaságot vagy a társadalmat? Többek közt ezekre a kérdésekre is mind választ kaphattunk a 11. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Napon.

Egyre több a vaddisznó Badacsonytomaj és Zánka között. Van, aki sötétedés után már nem szívesen megy az utcára emiatt. Majdnem nyolcszázan írtak alá egy nyílt levelet, amelyben azt kérik a polgármestereket tömörítő Balatoni Szövetségtől, hogy tegyenek valamit a helyzet rendezésért. 

Ön szeretne többre jutni, mint a szülei? És szeretné, hogy a gyerekei többre vigyék, mint ön? Azazhogy: milyen a társadalmi mobilitás Magyarországon? A számok szerint többre jut-e ön? És: mekkora esélye van a gyerekeinek, hogy többre jussanak, mint ön? Hogyan áll és merre tart a társadalmi mobilitás Magyarországon?

Újra visszakerülhet az utcára egy pécsi nő, aki nemrég tört ki a hajléktalanságból. A 68 éves asszony évekig minden pénzét félretette, így tudott venni magának egy felújítandó házat. Saját maga kezdte el a renoválást, de újra elvesztette a munkáját, ezért kérdéses, hogy elkészülhet-e végre az új otthona. A vele készült beszélgetést ide kattintva nézheti meg hosszabban. Ha segíteni szeretne, írjon az rtlhirek@rtl.hu email címre.

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

A magyarok harminc százaléka él a létminimum alatt a Policy Agenda elemzése szerint. Úgy számolnak, az elmúlt évekhez képest csökkent a szám, de még mindig 750 ezer gyereket érint. Harmadik éve készítik az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva. A hivatal azóta ugyanis nem számolja ki a létminimum összegét.