Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?

Ön tudja, hogy munkáltatója bejelenti-e önt a társadalombiztosításnál? Kap zsebbe fizetést? Tudja, kihez fordulhat, ha főnöke elfogadhatatlan kifejezéséket használ Önnel szemben? A legtöbben bizonyosan legalább hallottak már róla, de lehet, hogy személyesen nem mindenki tapasztalta, vagy nem feltétlenül észleli, hogy milyen a légkör a munkahelyén. Vegzálják, szekálják, piszkálják, gúnyolják, stresszelik az embert? Pletykálnak róla? Létező jelenség a munkahelyi terror vagy a média találmánya? Ha létezik, van kihez fordulni? Kap védelmet? Főnöktől, szakszervezettől, kitől, mitől? Mindjárt meglátjuk.

Aki tartósan és nagyobb összeggel tartozik – rezsivel, lakbérrel vagy hitellel, annak tartania kell attól, hogy előbb-utóbb elveszíti az otthonát. De előtte hosszasan küzdenie kell hatóságokkal, közműcégekkel, bankkal, végrehajtóval. Decembertől márciusig tilos a kilakoltatás, de a fennmaradó 9 hónapban…ki tudja, hány embert lakoltatnak ki Magyarországon? Ha jól értjük, pontosan senki.

Arról gyakran beszélünk, hogy nő az átlagos élettartam, tehát tovább élünk és így a legtöbb társadalomban egyre több az idős ember – de arról ritkábban esik szó, hogy, ezzel párhuzamosan, a jövőért felelős fiatalok aránya Magyarországon drasztikusan csökken. Vajon mikor volt nehezebb egy magyar kisközségből egyetemig jutni – 1980-ban vagy 2016-ban? Ki tudja?

Megyünk általános iskolába, középiskolába és utána sokan egyetemre. Feltéve, hogy nem vagyunk romák. Ha cigányok vagyunk, ugyanez a természetesség legfeljebb az általános iskola végig tart, utána már a tehetségeseknek is különleges elszántságra és erőfeszítésekre van szükségük a folytatáshoz. Ellenszél és társadalmi előítéletek. Itt vannak hárman, akiknek mégis sikerült.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Tanult-e valamit a társadalom a romagyilkosságokból? Setét Jenő jogvédő és Zolnay János szociológus volt Baló György vendége.