Nyomor, kilátástalanság, drog. Nagy néha szembejön egy villamoson, akkor bekerül a média egy részébe, így észrevesszük. Utána mintha elfelejtenénk. Budapest, Hős utca.

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

A választások közeledtével megint előkerül, hogy kell-e, egyáltalán lehet-e változtatni a magyar választási rendszeren. A Közös Ország Mozgalom szerint kell is, lehet is. Egyetért velük 9 ellenzéki párt – a Jobbikkal ha jól értjük, tárgyalnak.

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

Nyári szünet előtti utolsó műsorunkhoz meglehet ugyancsak nyári szünetre vonuló, de ősszel visszatérhető témát választottunk: az elmúlt hetek civil tüntetéseit. Kik, miért, hogyan, siker vagy kudarc?

A szegénység valamelyest csökkent, de ma is alighanem a legsúlyosabb társadalmi gond Magyarországon, megelőzi az oktatás és az egészségügy gondjait is, noha mindkettővel összefügg. A szegénység és a kirekesztés kockázata a társadalom egy teljes negyedét fenyegeti.

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

Egy társadalmat az is jellemez, hogyan bánik a fogyatékosokkal. Magyarországon majd 300 ezer honfitársunkkal, akik közül majd 25 ezren bentlakásos, fogyatékos otthonokban élnek, jellemzően az ország határvidékein, jellemzően lerobbant kastélyokban, többségükben olyan helyen, ahol 100-nál több úgynevezett ellátott van. Néhány napja országos feltűnést keltett, hogy egy nemzetközi civilszervezet súlyos jogsértéseket állapított meg és dokumentált egy gödi otthonról, ahol 100-nál többen laknak.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.  

A KSH és ennek nyomán az Eurostat szerint is összességében látványosan csökkent a súlyosan nélkülözők száma Magyarországon. Ugyanakkor egyes nehéz helyzetű csoportok nagy többsége továbbra is szegénynek számít. Az eligazodást nehezíti, hogy sokféle fogalom és mérőszám keveredik: szegénység, súlyos nélkülözés, létminimum és ezek különféle mutatói.

Egy nemzetközi vizsgálat részeként tavaly nyáron alapos kutatást végeztek az 1900-ban létesült Sátoraljaújhelyi Fegyház és börtönben, amelynek telitettsége ekkor 162 %-os volt. A vizsgálat idején 426 fogvatartott volt, többségük munkát végez a börtönben működő textilüzemben. Magyarországon úgy 18 ezren vannak börtönben, évről évre többen és hosszabb ideig. Az ő helyzetükről beszélünk.

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

Március 14-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú elsőfokú ítéletében megállapítja, hogy a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt a tranzitzónában. Ezért fejenként 10 ezer eurós magyar állami kártérítés illeti őket. Magyarország várhatóan fellebbez az ítélet ellen, így az ügy az úgynevezett Nagykamara elé kerülhet. A bíróság szerint Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogok 1950-ben aláírt és azóta sokszor kiegészített egyezményét. Ez alkalomból először egy KDNP-s képviselő említi, mi lenne, ha Magyarország kilépne az Emberi Jogok Egyezményéből, amelynek 1993 óta tagja. Mi lenne?

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

A kormány nem csak a külföldön bejegyzett, de csak Magyarországon működő egyetemeket nem kedveli: ugyancsak nem kedveli a külföldről vagy külföldről is támogatott civil szervezeteket. Sok mindent mond róluk, leginkább azt, hogy politikai tevékenységet folytatnak, ezért működésüket sürgősen átláthatóvá kell tenni, mintha most nem lenne az. 

Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?

Ön tudja, hogy munkáltatója bejelenti-e önt a társadalombiztosításnál? Kap zsebbe fizetést? Tudja, kihez fordulhat, ha főnöke elfogadhatatlan kifejezéséket használ Önnel szemben? A legtöbben bizonyosan legalább hallottak már róla, de lehet, hogy személyesen nem mindenki tapasztalta, vagy nem feltétlenül észleli, hogy milyen a légkör a munkahelyén. Vegzálják, szekálják, piszkálják, gúnyolják, stresszelik az embert? Pletykálnak róla? Létező jelenség a munkahelyi terror vagy a média találmánya? Ha létezik, van kihez fordulni? Kap védelmet? Főnöktől, szakszervezettől, kitől, mitől? Mindjárt meglátjuk.

Aki tartósan és nagyobb összeggel tartozik – rezsivel, lakbérrel vagy hitellel, annak tartania kell attól, hogy előbb-utóbb elveszíti az otthonát. De előtte hosszasan küzdenie kell hatóságokkal, közműcégekkel, bankkal, végrehajtóval. Decembertől márciusig tilos a kilakoltatás, de a fennmaradó 9 hónapban…ki tudja, hány embert lakoltatnak ki Magyarországon? Ha jól értjük, pontosan senki.

Arról gyakran beszélünk, hogy nő az átlagos élettartam, tehát tovább élünk és így a legtöbb társadalomban egyre több az idős ember – de arról ritkábban esik szó, hogy, ezzel párhuzamosan, a jövőért felelős fiatalok aránya Magyarországon drasztikusan csökken. Vajon mikor volt nehezebb egy magyar kisközségből egyetemig jutni – 1980-ban vagy 2016-ban? Ki tudja?

Megyünk általános iskolába, középiskolába és utána sokan egyetemre. Feltéve, hogy nem vagyunk romák. Ha cigányok vagyunk, ugyanez a természetesség legfeljebb az általános iskola végig tart, utána már a tehetségeseknek is különleges elszántságra és erőfeszítésekre van szükségük a folytatáshoz. Ellenszél és társadalmi előítéletek. Itt vannak hárman, akiknek mégis sikerült.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Tanult-e valamit a társadalom a romagyilkosságokból? Setét Jenő jogvédő és Zolnay János szociológus volt Baló György vendége.