A magyarok harminc százaléka él a létminimum alatt a Policy Agenda elemzése szerint. Úgy számolnak, az elmúlt évekhez képest csökkent a szám, de még mindig 750 ezer gyereket érint. Harmadik éve készítik az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva. A hivatal azóta ugyanis nem számolja ki a létminimum összegét.

Egy nagy nemzetközi tanulmány szerint Magyarországon hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy a rendszer fenntartható maradjon. Viszont egy magyar férfi átlagos élettartama jelenleg 74 év... Durva. De igaz-e? E nélkül összeomlás fenyegeti a magyar rendszert? Netán adóemelés? Járulékemelés?

Egy ideje terjed már az interneten pár sztori, amik arról szólnak, hogy civil kocsinak tűnő rendőrautók az autópályákon veszélyes és szabálytalan manőverekre kényszerítik az autósokat, aztán jól megbüntetik őket.

Molnár Áron esetlen közmunkást játszik az RTL Klub A mi kis falunk című sorozatában. Az életben viszont egyáltalán nem esetlen. A színész-rapper már két videóklipet is forgatott, mindkettő társadalmi kérdéseket feszeget. Az egyik valamiért annyira kiverte a biztosítékot egy kormányközeli hetilapnál, hogy egy cikkben szinte feljelentették azt a gimnáziumot, ahol a klip készült.

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Sóly és Tatabánya: két hajléktalan és egy 8 éves kislány az áldozat. Tinédzser korú fiúk követték el a gyilkosságokat. Egyik fiú élete sem volt boldog, és máshogy ugyan, de mindketten nehéz esetek voltak. Hogy gond van velük, arról sokan tudtak: a környezetükben élők, az iskola, a családsegítő szolgálat. Minden bizonnyal szakember segítségére szorultak volna, de a védelmi rendszer sok esetben nem jól működik.

Mit gondolunk a nőkről és mit gondolnak ők magukról egy országban, ahol az országgyűlési képviselők 12 százaléka nő, fekete afrikai országok is megelőznek minket, s ahol a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak alig 6 százaléka nő, a női vállalatvezetők aránya pedig a padlót súrolja?

Választási kampányokban, pártprogramokban nem esik szó róluk: vagy félmillió ember él valamilyen fogyatékossággal Magyarországon. Aki képes ellátni magát, havonta 21 ezret, aki erre nem képes, havonta 26 ezer forintot – a minimálbér egy ÖTÖDÉT kapja. Hogyan kellene javítani a helyzetükön?

Hét nehéz sorsú, hátrányos helyzetű fiatalnak nemrég teljesült az álma: egy profi csapat segített nekik abban, hogy felvegyenek egy rap-számot, ami a saját életükről és vágyaikról szól. A dal már kész van, és lesz klip is, amit egy olyan luxusvillában vesznek majd fel, amilyenben még egyikük sem járt, maximum a tévében láthattak hasonlót.

Ha olvas, lát vagy hall valamit, amiről nem tudja eldönteni, igaz lehet-e, mit csinál? Utánanéz? Foglalkozik vele? Vagy? Talán csak olyasmit olvas-néz-hallgat, amit feltétlenül igaznak fogad el? Mint utólag kiderül, a szakemberek egy részét már vagy évtizede foglalkoztatják az összeesküvés-elméletek, majd az álhírek.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes? 

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok. A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Sneider Tamás, Jobbik és Korózs Lajos, MSZP.   

Ön tudja, hogy az utóbbi 15 évben az iskoláskorú népesség 20 százalékkal csökkent Magyarországon? Vagy, hogy az észak-keleti megyékben ötször annyi hátrányos helyzetű iskolás él, mint Nyugat-Magyarországon? Az egészségüggyel együtt az oktatás évek óta vezető közéleti téma, de átfogó tényeket a diákok és a tanárok helyzetéről, a nem változó területi egyenlőtlenségekről és általában a folyamatokról nem nagyon lehetett ismerni. Eddig.

Húsba vágó témáról, a kiközösítésről rappelnek budapesti iskolások. A 3 hónapos munkát 2 rapper segítette, a témát viszont a gyerekek választották, sőt, a szám szövegét is ők írták. A fiúk szerint a dal azért is lett pillanatok alatt rendkívül népszerű, mert a mondanivalója szinte mindenkit érint.

Az embernek az a gyanúja, hogy ma a tájékozott közvélemény is elsősorban rendőrségi hírekkel azonosítja a cigányságot, mert mostanában az Országos Cigány Önkormányzat és Farkas Flórián miniszterelnöki kedvenc ellen folyó nyomozásokról és vizsgálatokról lehet hallani. A cigányságról nem. Pedig sem nélkülük, sem ellenük nem képzelhető el a jövő Magyarországa.

A világon lassan 8 milliárdan élünk és a népesség 30 év múlva 10 milliárdra nő. Magyarországon majdnem 10 millióan élünk és a népesség jó 30 év múlva alig több mint 8 millióra csökken. Európa az egyetlen kontinens, amelynek népessége csökken – úgy 4 százalékkal, de Magyarországé e számítás szerint vagy 15 százalékkal.

A kormány büntetőadókkal sújtaná azokat a civil szervezeteket, amelyek szerintük az illegális bevándorlást támogatják. Ez a Stop Soros néven nyilvánosságra hozott törvénycsomag, amely a civilek szerint kártékony, jogilag értelmezhetetlen és megbélyegzi őket. Az ellenzék figyelemelterelésről beszél.

Tényleg megszűnt a jogbiztonság Magyarországon? Ha Ön vagy családtagja még nem kért a jó tízezernyi magyar ügyvédtől segítséget vagy védelmet, előbb-utóbb bizonyára fog. Kérdésünk: az ügyvédek képességein és tudásán kívül mitől függ működésük hatékonysága és eredményessége?

A magyar egészségügy továbbra is katasztrófa sújtotta terület. Bizonyos mutatóiban rosszabbul áll, mint a nyolcvanas évek végén. Egy társadalom egészségi állapota szorosan összefügg az egészségügyre fordított közkiadásokkal. Magyarország – helyzetéhez, fejlettségéhez, nemzeti össztermékéhez képest – párját ritkítóan keveset költ és ennek következményeit valamennyien viseljük.

Komoly változások várnak a netes kereskedelemre. Hatalmas a verseny a vevőkért, a fejlesztések sokba kerülnek, a fogyasztóvédelem és a jogi szabályozás is folyton új kihívásokkal szembesül - a nagyjából egymilliárd eurós hazai e-kereskedelemről beszélget Boros Kriszta, Horváth M. András ügyvéddel, Kis Gergely szakértővel és Ormós Zoltánnal, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnökével.

Amíg ezt a műsort nézik, 30 kamionnyi soha le nem bomló szemét kerül a világ tengereibe és óceánjaiba. Ha most körülnéznek a szobában, ahonnan nézik ezt a műsort, biztosan tucatnyi műanyagból készült tárgyat láthatnak. De, hogyan élvezzük a műanyag nyújtotta szinte korlátlan előnyöket, hogy közben ne temesse maga alá a Földet a műanyag szemét. Létezik ilyen megoldás?

Világjárványként terjed a depresszió és a szorongás. Magyarországon is többszázezer regisztrált beteg él. De közülük csak minden ötödik jut hozzá a leghatékonyabb gyógymódhoz, a pszichoterápiás kezeléshez. De mi történik a többiekkel?

A tűzvészként terjedő zaklatási botrányokból fakadó kérdések közül az első nyilván az, amivel tele van a média, hogy lehet-e társadalmi, jogi, politikai áttörés az ilyen ügyek kezelésében. De amivel nincs tele a média, az a főleg férfiak keltette botrányok társadalmi és történelmi háttere, ha úgy tetszik, történelmi beágyazottsága.

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

A kormány és a büntetés-végrehajtás együttesen, egymással párhuzamosan azon dolgozik, hogy indokolhatatlanul nehezítse a börtönlakók életét. Majd 20 ezer honfitársunkról van szó, tehát nagyjából minden 500. emberről. Akik egyébként is Európa-szerte párjukat ritkítóan túlzsúfolt börtönökben élnek.

Ha az eddiginél sokkal kényelmesebben és gyorsabban akarjuk intézni pénzügyeinket, hozzá kell majd járulnunk adataink átadásához. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé van kedve elcaplatni egy bankba, hogy pénzügyeit intézze. Mert bizonyára van egy okostelefonja, amivel nemsokára bármilyen pénzügyét bárhonnan, bármikor elintézheti.

A magyarországi szegénység élő lelkiismerete Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus. Sok fogalmat ő emelt be a magyar szociológiába. Most arról is beszélgetünk, mi történik, mondjuk csak a gyerekszegénységgel, amióta erre összpontosít 2005 óta?

Magyarország népesedési adatait kénytelenek vagyunk kitüntetett figyelemmel követni. Tekintettel arra, hogy mindenféle kormányzati erőfeszítés ellenére is kevés gyerek születik, hogy sok fiatal ember külföldre ment és megy dolgozni, és egyre többen vannak az idősek, akik sokféle tényezőnek köszönhetően egyre tovább élnek. A kis népszámlálás, azaz a mikrocenzus most publikált népességi adatait segít megérteni két szakember.

Idézet egy kiáltványból, amely pénteken jelent meg: „Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait.” Az egyik aláíró Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke, egy másik Gégény István hitoktató, a Szemlélek blog alapítója és szerkesztője.

Szerencsés országokban az úgynevezett ellenzéki és az úgynevezett kormánypárti média egyenlő esélyekkel versenyez a választók figyelméért. Még szerencsésebb országokban vannak ebből a szempontból semleges, de mértékadónak tekintett médiumok. Mi van nálunk? Sem a kormány, sem a Fidesz nem vállalta, hogy a műsorban szakértőkkel vitatkozzon a médiahelyzetről.

Amerikában már járványként kezelik azt, hogy évről évre egyre többen halnak meg gyógyszertúladagolás és gyógyszerfüggőség miatt. Magyarországon is veszélyes a helyzet, ezért beszélni kell róla: nálunk nem annyira a fájdalomcsillapítók, mint inkább a nyugtatók és az altatók, illetve általában gyógyszerfüggés miatt. Megbízható statisztika nemigen akad, de szakértői becslések szerint minden ötvenedik ember gyógyszerfüggő és vagy félmillióan vannak, tehát minden huszadik ember, akik a szükségesnél több gyógyszert vagy altatót szednek és ez függőséghez vezethet.

Nyomor, kilátástalanság, drog. Nagy néha szembejön egy villamoson, akkor bekerül a média egy részébe, így észrevesszük. Utána mintha elfelejtenénk. Budapest, Hős utca.

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

A választások közeledtével megint előkerül, hogy kell-e, egyáltalán lehet-e változtatni a magyar választási rendszeren. A Közös Ország Mozgalom szerint kell is, lehet is. Egyetért velük 9 ellenzéki párt – a Jobbikkal ha jól értjük, tárgyalnak.

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

Nyári szünet előtti utolsó műsorunkhoz meglehet ugyancsak nyári szünetre vonuló, de ősszel visszatérhető témát választottunk: az elmúlt hetek civil tüntetéseit. Kik, miért, hogyan, siker vagy kudarc?

A szegénység valamelyest csökkent, de ma is alighanem a legsúlyosabb társadalmi gond Magyarországon, megelőzi az oktatás és az egészségügy gondjait is, noha mindkettővel összefügg. A szegénység és a kirekesztés kockázata a társadalom egy teljes negyedét fenyegeti.

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

Egy társadalmat az is jellemez, hogyan bánik a fogyatékosokkal. Magyarországon majd 300 ezer honfitársunkkal, akik közül majd 25 ezren bentlakásos, fogyatékos otthonokban élnek, jellemzően az ország határvidékein, jellemzően lerobbant kastélyokban, többségükben olyan helyen, ahol 100-nál több úgynevezett ellátott van. Néhány napja országos feltűnést keltett, hogy egy nemzetközi civilszervezet súlyos jogsértéseket állapított meg és dokumentált egy gödi otthonról, ahol 100-nál többen laknak.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.  

A KSH és ennek nyomán az Eurostat szerint is összességében látványosan csökkent a súlyosan nélkülözők száma Magyarországon. Ugyanakkor egyes nehéz helyzetű csoportok nagy többsége továbbra is szegénynek számít. Az eligazodást nehezíti, hogy sokféle fogalom és mérőszám keveredik: szegénység, súlyos nélkülözés, létminimum és ezek különféle mutatói.

Egy nemzetközi vizsgálat részeként tavaly nyáron alapos kutatást végeztek az 1900-ban létesült Sátoraljaújhelyi Fegyház és börtönben, amelynek telitettsége ekkor 162 %-os volt. A vizsgálat idején 426 fogvatartott volt, többségük munkát végez a börtönben működő textilüzemben. Magyarországon úgy 18 ezren vannak börtönben, évről évre többen és hosszabb ideig. Az ő helyzetükről beszélünk.

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

Március 14-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú elsőfokú ítéletében megállapítja, hogy a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt a tranzitzónában. Ezért fejenként 10 ezer eurós magyar állami kártérítés illeti őket. Magyarország várhatóan fellebbez az ítélet ellen, így az ügy az úgynevezett Nagykamara elé kerülhet. A bíróság szerint Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogok 1950-ben aláírt és azóta sokszor kiegészített egyezményét. Ez alkalomból először egy KDNP-s képviselő említi, mi lenne, ha Magyarország kilépne az Emberi Jogok Egyezményéből, amelynek 1993 óta tagja. Mi lenne?

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

A kormány nem csak a külföldön bejegyzett, de csak Magyarországon működő egyetemeket nem kedveli: ugyancsak nem kedveli a külföldről vagy külföldről is támogatott civil szervezeteket. Sok mindent mond róluk, leginkább azt, hogy politikai tevékenységet folytatnak, ezért működésüket sürgősen átláthatóvá kell tenni, mintha most nem lenne az.