Az ókori görög kultúra páratlan hatással volt az általunk ismert civilizációk kialakulására, de vannak olyan elemei, amelyek szerencsére nem maradtak fent.

Kipellengérezett maszk nélküliek, szüleiknél feljelentett, túl szexisnek vélt lányok – a netes zaklatás legújabb formái súlyosan sértik a magánélethez való jogot. 

Van egy csoport, amelynek tagjai úgy gondolják, az egyfajta vég elkerülhetetlen, a társadalmi összeomlás – még a mi életünkben – visszafordíthatatlanul bekövetkezik. Ez a Mély Alkalmazkodás mozgalom, amelynek elvein az emberek, közösségek és szervezetek alkalmazkodását támogató Cassandra Program is alapul.

Grecsó Krisztián, író szerint a kultúra szereplőit duplán sújtotta a koronavírus járvány, ezért szerinte negyedik hullám esetén újabb bezárást már nem élne túl a szakma. Neki is rengeteg fellépése maradt el az elmúlt egy évben, de most nyárra rengeteg meghívása van.

Drasztikus lépésre szánta el magát Kína. Néhány éve még azért is büntetés járt, ha egy házaspárnak két gyereke született, ma viszont már a három gyereket is engedélyezték.

Egy éve van velünk a járvány, 4 hónapja kijárási tilalom, bezárt éttermek, két hete pedig teljes lezárás. Ennek a helyzetnek komoly társadalmi következményei lehetnek, hogy hogyan orvosoljuk ezeket a problémákat, arról Szvetelszky Zsuzsanna, szociálpszichológust kérdeztük.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Geszti Péter olyan posztot tett közzé közösségi felületein, aminek a mondanivalója úgy tűnik, nagyon betalált. Már több, mint kétmillió emberhez jutott el. Geszti szerint a poszt úgy szakadt ki belőle, mint egy dalszöveg. Egyre inkább látja, ahogy a bizonytalanság miatt az emberek elveszítik a türelmüket, egyre indulatosabbak lesznek és a Facebookon esnek egymásnak. Pedig pont ilyenkor lenne a legfontosabb, hogy normálisak maradjunk, és még inkább nyitottabbá váljunk.

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Egy hölgy társadalmi helyzetét még 150 évvel ezelőtt is az apja vagy a férje határozta meg. Na, de mi volt a helyzet a női uralkodókkal, Katalin cárnővel, Viktória királynővel vagy éppen Mária Teréziával? És vajon mi vár egy ifjú hölgyre a XXI. században? Mi alapján ítélik meg őket? A kinézetük, a gondolkodásuk, vagy a személyiségük alapján? És vajon egyenrangúak lesznek a férfiakkal? Hogy megértsük a kérdések súlyát, vissza kell mennünk egy kicsit az időben.  

A reklámszakember őszintén elmondta véleményét a közösségi portálról. Bár a rajongói oldalát mindig frissíti, privát célokra sosem használta a Facebookot. Vajon miért nem?

A nyugdíjügyekkel foglalkozó kétrészes műsorunk első részében oda jutottunk, hogy a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, így egyre kisebb lesz a nyugdíjak értéke. Az is kiderült, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még 10-15 évig tartható, de akkorra át kell alakítani. Mai műsorunkban szeretnénk megtudni, igaz-e, hogy az állam be akar lépni a nyugdíjpiacra, ha igen, hogyan, s hogy lesznek-e kötelező vállalati nyugdíjpénztárak.

Magyarország népességének csökkenése mintha megállíthatatlan lenne. A kormány most tíz kérdésből álló nemzeti konzultációt indít a családok védelméről. Nem egészen világos, hogy pontosan mitől kellene védeni a családokat, de az világos, hogy a kérdések jó része fokozott család-, nő- és gyermektámogatáshoz keresi a válaszolók egyetértését. Férfi legfeljebb kötelezően elképzelt családtagként szerepel a kérdések között.

10 éve kezdődtek a romák elleni sorozatgyilkosságok. Összesen hat áldozat, egyikük gyerek, öt súlyos sebesült. Az elkövetőket 2009-ben fogták el és 2016-ban lett jogerős ítélet, hárman tényleges életfogytiglant kaptak. A nem roma társadalmat akkor sem, azóta sem rázták meg a történtek.

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Te mikor érzed magad igazán elevennek? Amikor dolgozol, sportolsz, vagy szórakozol? Mi motivál a mindennapokban? És mi az, ami elevenné teheti a gazdaságot vagy a társadalmat? Többek közt ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a 11. Fenntarthatósági Napon.

Hogy mi teheti elevenné a gazdaságot vagy a társadalmat? Többek közt ezekre a kérdésekre is mind választ kaphattunk a 11. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Napon.

Egyre több a vaddisznó Badacsonytomaj és Zánka között. Van, aki sötétedés után már nem szívesen megy az utcára emiatt. Majdnem nyolcszázan írtak alá egy nyílt levelet, amelyben azt kérik a polgármestereket tömörítő Balatoni Szövetségtől, hogy tegyenek valamit a helyzet rendezésért. 

Ön szeretne többre jutni, mint a szülei? És szeretné, hogy a gyerekei többre vigyék, mint ön? Azazhogy: milyen a társadalmi mobilitás Magyarországon? A számok szerint többre jut-e ön? És: mekkora esélye van a gyerekeinek, hogy többre jussanak, mint ön? Hogyan áll és merre tart a társadalmi mobilitás Magyarországon?

Újra visszakerülhet az utcára egy pécsi nő, aki nemrég tört ki a hajléktalanságból. A 68 éves asszony évekig minden pénzét félretette, így tudott venni magának egy felújítandó házat. Saját maga kezdte el a renoválást, de újra elvesztette a munkáját, ezért kérdéses, hogy elkészülhet-e végre az új otthona. A vele készült beszélgetést ide kattintva nézheti meg hosszabban. Ha segíteni szeretne, írjon az rtlhirek@rtl.hu email címre.

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

A magyarok harminc százaléka él a létminimum alatt a Policy Agenda elemzése szerint. Úgy számolnak, az elmúlt évekhez képest csökkent a szám, de még mindig 750 ezer gyereket érint. Harmadik éve készítik az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva. A hivatal azóta ugyanis nem számolja ki a létminimum összegét.

Egy nagy nemzetközi tanulmány szerint Magyarországon hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy a rendszer fenntartható maradjon. Viszont egy magyar férfi átlagos élettartama jelenleg 74 év... Durva. De igaz-e? E nélkül összeomlás fenyegeti a magyar rendszert? Netán adóemelés? Járulékemelés?

Egy ideje terjed már az interneten pár sztori, amik arról szólnak, hogy civil kocsinak tűnő rendőrautók az autópályákon veszélyes és szabálytalan manőverekre kényszerítik az autósokat, aztán jól megbüntetik őket.

Molnár Áron esetlen közmunkást játszik az RTL Klub A mi kis falunk című sorozatában. Az életben viszont egyáltalán nem esetlen. A színész-rapper már két videóklipet is forgatott, mindkettő társadalmi kérdéseket feszeget. Az egyik valamiért annyira kiverte a biztosítékot egy kormányközeli hetilapnál, hogy egy cikkben szinte feljelentették azt a gimnáziumot, ahol a klip készült.

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Sóly és Tatabánya: két hajléktalan és egy 8 éves kislány az áldozat. Tinédzser korú fiúk követték el a gyilkosságokat. Egyik fiú élete sem volt boldog, és máshogy ugyan, de mindketten nehéz esetek voltak. Hogy gond van velük, arról sokan tudtak: a környezetükben élők, az iskola, a családsegítő szolgálat. Minden bizonnyal szakember segítségére szorultak volna, de a védelmi rendszer sok esetben nem jól működik.

Mit gondolunk a nőkről és mit gondolnak ők magukról egy országban, ahol az országgyűlési képviselők 12 százaléka nő, fekete afrikai országok is megelőznek minket, s ahol a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak alig 6 százaléka nő, a női vállalatvezetők aránya pedig a padlót súrolja?

Választási kampányokban, pártprogramokban nem esik szó róluk: vagy félmillió ember él valamilyen fogyatékossággal Magyarországon. Aki képes ellátni magát, havonta 21 ezret, aki erre nem képes, havonta 26 ezer forintot – a minimálbér egy ÖTÖDÉT kapja. Hogyan kellene javítani a helyzetükön?

Hét nehéz sorsú, hátrányos helyzetű fiatalnak nemrég teljesült az álma: egy profi csapat segített nekik abban, hogy felvegyenek egy rap-számot, ami a saját életükről és vágyaikról szól. A dal már kész van, és lesz klip is, amit egy olyan luxusvillában vesznek majd fel, amilyenben még egyikük sem járt, maximum a tévében láthattak hasonlót.

Ha olvas, lát vagy hall valamit, amiről nem tudja eldönteni, igaz lehet-e, mit csinál? Utánanéz? Foglalkozik vele? Vagy? Talán csak olyasmit olvas-néz-hallgat, amit feltétlenül igaznak fogad el? Mint utólag kiderül, a szakemberek egy részét már vagy évtizede foglalkoztatják az összeesküvés-elméletek, majd az álhírek.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes? 

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok. A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Sneider Tamás, Jobbik és Korózs Lajos, MSZP.   

Linczényi Márkó a Hungary’s Got Talent egykori zsűritagja első magyar számában rögtön egy társadalmi témában szólal meg, méghozzá nőnap alkalmából a nők mellett áll ki. Márkó szerint a mostani politikai vezetés kisebbségként tekint a nőkre, akiket kénytelen, kelletlen, de megtűr maga mellett.

Ön tudja, hogy az utóbbi 15 évben az iskoláskorú népesség 20 százalékkal csökkent Magyarországon? Vagy, hogy az észak-keleti megyékben ötször annyi hátrányos helyzetű iskolás él, mint Nyugat-Magyarországon? Az egészségüggyel együtt az oktatás évek óta vezető közéleti téma, de átfogó tényeket a diákok és a tanárok helyzetéről, a nem változó területi egyenlőtlenségekről és általában a folyamatokról nem nagyon lehetett ismerni. Eddig.

Húsba vágó témáról, a kiközösítésről rappelnek budapesti iskolások. A 3 hónapos munkát 2 rapper segítette, a témát viszont a gyerekek választották, sőt, a szám szövegét is ők írták. A fiúk szerint a dal azért is lett pillanatok alatt rendkívül népszerű, mert a mondanivalója szinte mindenkit érint.

Az embernek az a gyanúja, hogy ma a tájékozott közvélemény is elsősorban rendőrségi hírekkel azonosítja a cigányságot, mert mostanában az Országos Cigány Önkormányzat és Farkas Flórián miniszterelnöki kedvenc ellen folyó nyomozásokról és vizsgálatokról lehet hallani. A cigányságról nem. Pedig sem nélkülük, sem ellenük nem képzelhető el a jövő Magyarországa.

A világon lassan 8 milliárdan élünk és a népesség 30 év múlva 10 milliárdra nő. Magyarországon majdnem 10 millióan élünk és a népesség jó 30 év múlva alig több mint 8 millióra csökken. Európa az egyetlen kontinens, amelynek népessége csökken – úgy 4 százalékkal, de Magyarországé e számítás szerint vagy 15 százalékkal.

A kormány büntetőadókkal sújtaná azokat a civil szervezeteket, amelyek szerintük az illegális bevándorlást támogatják. Ez a Stop Soros néven nyilvánosságra hozott törvénycsomag, amely a civilek szerint kártékony, jogilag értelmezhetetlen és megbélyegzi őket. Az ellenzék figyelemelterelésről beszél.

Tényleg megszűnt a jogbiztonság Magyarországon? Ha Ön vagy családtagja még nem kért a jó tízezernyi magyar ügyvédtől segítséget vagy védelmet, előbb-utóbb bizonyára fog. Kérdésünk: az ügyvédek képességein és tudásán kívül mitől függ működésük hatékonysága és eredményessége?

Meddig akarnak még gazdagodni a legtehetősebbek? A világ vagyonának több mint 80%-a a Földön élő emberek 1%-nak a kezében van.  

A magyar egészségügy továbbra is katasztrófa sújtotta terület. Bizonyos mutatóiban rosszabbul áll, mint a nyolcvanas évek végén. Egy társadalom egészségi állapota szorosan összefügg az egészségügyre fordított közkiadásokkal. Magyarország – helyzetéhez, fejlettségéhez, nemzeti össztermékéhez képest – párját ritkítóan keveset költ és ennek következményeit valamennyien viseljük.

Komoly változások várnak a netes kereskedelemre. Hatalmas a verseny a vevőkért, a fejlesztések sokba kerülnek, a fogyasztóvédelem és a jogi szabályozás is folyton új kihívásokkal szembesül - a nagyjából egymilliárd eurós hazai e-kereskedelemről beszélget Boros Kriszta, Horváth M. András ügyvéddel, Kis Gergely szakértővel és Ormós Zoltánnal, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnökével.

Amíg ezt a műsort nézik, 30 kamionnyi soha le nem bomló szemét kerül a világ tengereibe és óceánjaiba. Ha most körülnéznek a szobában, ahonnan nézik ezt a műsort, biztosan tucatnyi műanyagból készült tárgyat láthatnak. De, hogyan élvezzük a műanyag nyújtotta szinte korlátlan előnyöket, hogy közben ne temesse maga alá a Földet a műanyag szemét. Létezik ilyen megoldás?

Világjárványként terjed a depresszió és a szorongás. Magyarországon is többszázezer regisztrált beteg él. De közülük csak minden ötödik jut hozzá a leghatékonyabb gyógymódhoz, a pszichoterápiás kezeléshez. De mi történik a többiekkel?

A tűzvészként terjedő zaklatási botrányokból fakadó kérdések közül az első nyilván az, amivel tele van a média, hogy lehet-e társadalmi, jogi, politikai áttörés az ilyen ügyek kezelésében. De amivel nincs tele a média, az a főleg férfiak keltette botrányok társadalmi és történelmi háttere, ha úgy tetszik, történelmi beágyazottsága.

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

A kormány és a büntetés-végrehajtás együttesen, egymással párhuzamosan azon dolgozik, hogy indokolhatatlanul nehezítse a börtönlakók életét. Majd 20 ezer honfitársunkról van szó, tehát nagyjából minden 500. emberről. Akik egyébként is Európa-szerte párjukat ritkítóan túlzsúfolt börtönökben élnek.