Az újraérettségizőknek mélyen zsebbe kell nyúlniuk.

A sokszorosára is nőhet az elektromos autók nyilvános töltésének díja. Az egyik legnagyobb hazai szolgáltató a leggyorsabb villámtöltésénék árát csaknem háromszorosára növeli január 2-tól. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakújságíró azt mondja, az energia magas világpiaci ára miatt drágulnak a nyilvános töltések, de külföldön már csökkennek az árak.

A személyautók 10 napos matricájáért több mint 40, a haviért több mint 70 százalékkal kell többet fizetni. A kormány korábban azt közölte, a legnépszerűbb matricák esetében az inflációnál kisebb mértékben emeltek az árakon, de később kiderült, hogy ez nem igaz. Változik más szabály is: január 1-től az autósok nem kötelesek maguknál tartani a jogosítványt és a forgalmi engedélyt.

Az új árazás már január 1-től érvényes.

Az ország második legrégebbi hamburgerezője zár be Tatabányán. Hatalmas sorok kígyóznak előtte, sokan órákat várnak, hogy bejussanak. A cég tulajdonosa azt mondja, azért kell 34 év után becsukniuk, mert nem tudták kigazdálkodni megemelkedett reszit.

A Világbank adatai alapján a 10. helyen állunk az inflációs listán. Magyarországon 23,1 százalékos most az infláció, az élelmiszerek pedig 44 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

Többe kerül idén a szerencsénk: a malachús, a minőségi virslik és a pezsgők is drágultak. Választék van bőven, a pezsgőknél fordulhat elő átmeneti készlethiány, annyian veszik ilyenkor a palackokat. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a bevizsgált pezsgőknél semmilyen kivetnivalót nem talált, néhány virsli tárolásánál és a hústartalmuk feltüntetésénél volt csak bökkenő.

Idén kevesebb helyen lehet szilveszteri tűzijátékot kapni, ezért kirobbanó forgalomra számítanak a pirotechnikai eszközöket forgalmazó vállalkozások, legalábbis ezt mondta egyikük a Híradónak. Szerdától vásárolhatók meg a szilveszteri látványosságnak szánt eszközök, ezekért most 30-40 százalékkal többet kell fizetni, mint tavaly.

Viszont fejlesztenek.

Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

Olcsóbb nem lesz semmi sem, sőt.

Nem nagyon hiszünk abban, hogy javulni fog a helyzet.

Élelmiszerre, tűzifára alig jut, így egymásra szorulnak a falubeliek.

Több mint duplájára drágult a porcukor és a sertészsír az úgynevezett élelmiszerárstop februári bevezetése óta – a Nemzeti Bank friss adatai szerint. A helyettesítő termékek ára lőtt ki, amelyeket az ársapkás élelmiszerek hiánya esetén kénytelenek vásárolni a vevők. A jegybankelnök két hete azt mondta, az árstopok összességében 3-4 százalékponttal növelik az inflációt.

A gázolaj ára még marad bőven 700 forint felett.

Hiába ígér jövő év végére egy számjegyű inflációt a kormány, a drágulás jövőre is megnehezíti a magyarok életét  – mondta a Híradóknak nyilatkozó gazdaságkutató. 2023 végén ugyanis a mostani, már eleve magas árakhoz viszonyítunk majd, és ezekhez képest várható további, tíz százalék alatti emelkedés jövő decemberben a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Ez éves szinten még mindig 20 százalék körüli inflációt jelenthet majd jövőre.

A hivatalos adatoknál is nagyobb drágulást érzékelnek a magyarok, sokan az életszínvonaluk romlásáról számoltak be.

Az építési és közlekedési miniszter elmondta: szűkíteni fogják a kiemelt állami beruházássá nyilvánítás lehetőségét, hogy csak valóban indokolt esetekben lehessen könnyíteni az építési szabályokon. Szerinte a helyi lakosság szempontjainak beépítése óhatatlanul is a projektek drágulását fogja hozni, ami meg fog jelenni a lakóingatlanok négyzetméterárában is. 

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük az egyre dráguló tejtermékekről és az egyre kevesebb élőállatról. Hol van a vásárlók lélektani határa, mikor fékezhet az infláció? A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

Lehet, hogy csak hozzáállás kérdése a szegénység? A Fókusz stábja megpróbált utánajárni, mennyivel jobban vagy rosszabbul élhetnek az emberek Romániában, mint Magyarországon. Részt vettünk egy gurméfesztiválon, megnéztük, hogy egy erdélyi kisboltban és egy csíkszeredai nagyáruházban milyen élelmiszerért mennyit kérnek. Útközben megfigyeltük, mennyibe kerül a benzin, és pékségben jártunk, hogy megtudjuk, mennyi a kenyér ára. De ami talán a legfontosabb: arra a következtetésre jutottunk, hogy Erdélyben egyszerűen jobb a hangulat, nagyobb az optimizmus.

Az élemiszerdrágulás óta jócskán nőtt a bolti lopások száma Magyarországon. Budapesten január és október között 807 tolvajt füleltek le. Ételt, szeszesitalt, ruhát, illatszert és műszaki cikkeket tulajdonítanak el legtöbbször a tolvajok.

A legolcsóbb idén 8 ezer forint körül mozog, a felső határ pedig az 50 ezer forintot is meghaladhatja.

Ötödével drágább a bejgli, mint tavaly. A cukrászok az energiaköltségek és az alapanyagok árának megugrása hivatkoznak. Az otthoni sütés sem olcsó, mert a dió kilója például már majdnem 6 ezer forint, a vaj ára pedig megduplázódott egy év alatt. A GKI friss előrejelzése szerint akár jövő szeptemberig tovább drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon. Máshol, a világ 50 országában már csökken vagy stagnál az infláció.

Az eddigiek sokszorosába kerülő kenyér, felvágott, sajt és tojás – mindenki a pénztárcáján érezheti az egekbe szökő árakat. Az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet, az élelmiszerek októberben átlagosan 45,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A kormány különböző termékekre kivetett ársapkája pedig úgy tűnik, áremelkedést és részleges élelmiszerhiányt okozott, a családok nem sokat spórolnak rajta. Hogy pontosan mi és miért drágult, annak a Házon kívül járt utána.

Soha nem látott mértékben nőtt az üzemanyag, a takarmány és az energia ára.

Az Eurostat felmérése szerint az utóbbi egy évben a 45,2 százalékos mértékkel egész Európában Magyarországon nőtt legjobban az alapvető élelmiszerek ára. Ezzel nemcsak az uniós átlagot haladjuk meg jócskán, hanem a szomszédos országokhoz képest is többszörös a különbség. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Átlagosan 10 százalékkkal drágulhatnak a fenyők tavalyhoz képest a termelők szerint, a szaloncukrokért pedig 30-40 százalékkal többet kérnek a boltokban. A gyártók részben az úgynevezett népegészségügyi termékdíjra hivatkoznak, a chipsadó nyári, 30-50 százalékos emelése mostanra az ünnepi termékek árába is beépült.

Megelőztük Litvániát és Lettországot is. 

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az EU-s országokban átlagosan 20 százalék az élelmiszer-infláció, erre pedig Magyarországon pluszban rárakódik 15 százalék a forint árfolyamának romlása miatt.

A szervizek is emeltek a munkadíjon, mert nekik is sokkal több a költsgéük.

A kisboltoknál csőd- és elbocsátási hullámot okozhat az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncoknak a nem hatósági áras termékek drágításával, az árstopos árukból pedig olcsóbbak beszerzésével próbálják minimalizálni az intézkedés miatti veszteségüket – mondja a makrogazdasági elemző. A krumplira és a tojásra nem áll, hogy „dominánsan magyar előállítású” termékek, ahogy Nagy Márton miniszter előrevetítette.

A spórolás szinte mindennapi témává vált az utóbbi időben. A megemelkedett rezsiárak mellett azok is húznak egyet a nadrágszíjon, akiknek eddig nem feltétlenül kellett takarékoskodniuk. Hódi Pamela alapvetően spórolósnak vallja magát, a mostani helyzetben pedig igyekszik még tudatosabban gazdálkodni.

Míg Magyarországon az átlagfizetésből 108-szor tudjuk megvenni a tejből, tojásból, tésztából, margarinból és vécépapírból álló csomagot, addig Hollandiában 320-szor, Ausztriában 302-ször, Szlovákiában 115-ször. Más európai országokban is ennyivel emelkedtek az élelmiszerárak, mint nálunk? Utánajártunk, kiszámoltuk.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint 25 százalék körül tetőzhet az infláció év végén.

A burgonya ára már így is 110 százalékkal nőtt egy év alatt. 

Egyre többet fizetünk a boltban, egyre magasabb a rezsiszámla, és láthatóan napról napra kevesebbet ér a pénztárcánk tartalma. Ha valakinek sikerül is félretennie, újabb dilemmát kell megoldania: mit tegyen, hogy pénze megőrizze az értékét? A Fókusz ennek járt utána.

A rezsihelyzet felforgatta az ingatlanpiacot. Sokan kisebb, energiatakarékosabb otthonra cserélnék lakásukat, ám egyre kevesebb a vevő, a lakáshitelek pedig nagyon megdrágultak.

Főként a hamvasztás ára emelkedhet, mert az ezzel foglalkozó vállalkozások akár tizenháromszoros áron kaphatnak energiát a korábbiakhoz képest.

A boltlánc kasszásai arra panaszkodnak, hogy a vásárlók „nekik esnek az árak miatt.”

A szakszervezetek szerint a növekvő energiaárak miatt várhatóan a temetkezések is drágábbak lesznek.

Bár nem minden hazai ismert embert ráz meg anyagilag az infláció, a rezsirobbanás és a forint gyengülése, sokan reagáltak keresetlen szavakkal egy-egy nyugtát, számlát vagy árfolyamhírt szemlélve.

Aki virággal zarándokolna el szerettei sírjához, annak idén számolnia kell azzal, hogy az áremelkedés miatt még fájdalmasabb lesz a temetőbe látogatni.

Hónapok óta nem látott mélypontra esett vissza a gáz ára a holland gáztőzsdén – ez az érték befolyásolja azt is, hogy mennyibe kerül Magyarországon a gáz. A tőzsdén augusztusban 1 köbméter gáz 1300 forintba került, ma a harmadába, 432 forintba. Ám mégsem számíthatunk arra, hogy decembertől érdemben csökken itthon a fogyasztói ár. Ennek az az oka, hogy hosszú távra kell gondolnunk. Hogy megértsük, miért esett ilyen drasztikusan az ár, vissza kell mennünk az időben februárig, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig, amikor elindult az emelkedés.

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.

Nincs más választásuk a fogászati rendelőknek.

A drágulás oka a szakértők szerint az autók gyakoribb használata, a javítói óradíjak és az alkatrész árak emelkedése.

Ez derült ki az Intrum, Európa piacvezető követeléskezelője és a GKI a közös, reprezentatív kutatásából. Főleg a falusi munkanélküliek és a rokkantnyugdíjasok számítanak erre. A felmérés további 309 ezer súlyosan veszélyeztetett háztartással számol, amelyeknél várhatóan nélkülözni kell valamit, mert már a szigorítás előtt is alig jöttek ki a jövedelmükből. 

Pedig védekeznek.