Azt is elmesélte, meglepte a kinti világ. 

Az RTL-nek nyilatkozó rendezvényszervező szerint idén 6 millió forintba kerülhet egy átlagos budapesti esküvő, ez 2022-ben még kevesebb mint 5 millió forintból kijött volna. A drágulásért elsősorban az élelmiszer- és energiaárak növekedése, és a drága benzin lehet felelős – állítja az esküvői szolgáltatók érdekképviselete. Azt mondják, a catering szolgáltatók költségei nőttek a leginkább.

Több mint 100 nap után sokuknak furcsa érzés volt új arcokat látni, bevásárolni, vagy csak egyszerűen szembesülni azzal, ami a kinti életben várt rájuk. Megkerestünk pár korábbi villalakót, hogy osszák meg azokat az élményeiket, amik a legmegdöbbentőek voltak számukra a luxusbörtönben töltött időszak után.

Stróbel Fanninak májusban lesz az esküvője. Kilenc hónappal korábban kezdték meg a szervezést. Próbáltak minden spórolni, amin csak lehetett, de így se fértek bele az előre eltervezett hárommilliós keretbe, egymillióval biztosan túlcsúsznak rajta. 

Zsemberi Klaudia és párja augusztus 19-re tervezik az esküvőjüket. 60 fős, szűk körű lagzit szerveznek, de a menyasszony szerint már ez is belekerül hárommillió forintba. Az egyik legnagyobb kiadást az ételek jelentik. A menyasszonyi ruhán azonban sokat lehet spórolni az ara szerint.

A Kereskedelmi Szövetség szerint az átlagosnál is több bolt zárhat be idén, mert zuhan a forgalmuk, miközben megugrottak a költségeik. A kormány néhány milliós támogatást fizet kisboltosoknak és henteseknek, akiket az árstop hozott hátrányba. Ennyi pénzből azonban nem lehet megállítani a bezárásokat – vélik a Portfóliónál.

A dízelesek járhatnak rosszul.

A kép eljutott a Magyar Sörgyártók Szövetségéhez is.

Magyarországon 45 százalékkal lett drágább egy év alatt sokak kedvenc étele. Ez volt a legnépszerűbb statisztika februárban az Eurostatnál.

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

Akár a duplájára is drágulhatnak a hatósági áras termékek az árstop eltörlése után, amire a tavasz utolsó heteiben, nyár elején kerülhet sor – így számol az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő. A csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest, de ha a kormány eltörli az intézkedést, visszaállnak a piaci árak.

Európa-szerte nagy hőség dúlt a nyáron, kevés volt az olajbogyó-termés.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

Az aszály okozta hagymahiány miatt egyre több helyen importtal töltik fel a készleteket a kereskedők, csakhogy a beszerzése jóval drágább. A drágulásban a termelők szerint a hazai hagymaföldek csökkenése is szerepet játszik.

Különleges időutazásra hív a Fókusz plusz riportja. Különböző korok árait hasonlítjuk össze, hogy rájöjjünk: 20, 50 vagy netán 90 évvel ezelőtt olcsóbb vagy drágább volt-e ugyanaz a termék és szolgáltatás, mint manapság. Mikor éltünk jobban? Apáink, nagyapáink idején, vagy napjainkban?

A magyar gazdagságpolitikának köszönhetően lettünk elsők Európában infláció terén –mondta a Híradó késő esti kiadásának a portfolio.hu elemzője hétfőn. Hornyák József szerint csalódni fog, aki az élelmiszerárak csökkenésére számít, ugyanakkor a jelenlegi 44 százalékos drágulás 20-30 százalékra mérséklődhet.

Egyre nehezebb macskákat eladni az emelkedő árak miatt.

Már kétszer többe kerül a kenyér, a vaj és a zsír, mint egy éve – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Az alapvető élelmiszerek egy része a decemberinél is nagyobbat drágult januárban. Az általunk kérdezett elemző úgy számol, az Unió legmagasabb áfakulcsa a szegények sújtja a legjobban Magyarországon. A kormány viszont hallani sem akar áfacsökkentésről.  

Egyre több olyan ember kér segítséget a nappali melegedőkben és az ingyenkonyhákon, akik a magas rezsiszámlájuk, vagy a dráguló élelmiszerek miatt kerültek nehéz helyzetbe – erről beszéltek az RTL Híradónak hajléktalanellátó szervezetek vezetői. Bár egyelőre szerintük a jelenség nem tömeges, arra számítanak, hogy tovább nő majd az emiatt hozzájuk fordulók száma. Egy érintett az RTL-nek arról beszélt, nem tudja kifizetni a 90 ezer forintra hízott rezsiszámláját. A kormány tavaly törölte el a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás fölött fogyasztóknak. Orbán Viktor nekik megoldásként azt ajánlotta, hogy keressenek több pénzt.

A Fókusz riportere rejtett kamerával ment el bevásárolni, hogy megmutassa, mennyivel többet fizetünk egy kosár élelmiszerért most, mint 2021-ben. Röviden összefoglalva: most csak a sajt került annyiba, mint két éve az egészt kosár.

Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt. Mivel az infláció az átlagkeresetek növekedését is lekörözi, a legtöbbünk fizetése kevesebbet ér a boltokban. De meddig tart még a drágulás? Mit tehetne a kormány az árak visszaszorításáért?

Felére zuhant az autósiskolába jelentkezők száma, mert 500 ezer forintba kerülhet egy jogosítvány a Tanintézetek Szövetsége szerint. 41 százalékkal drágultak a tanfolyamok két év alatt. Pedig Gulyás Gergely miniszter Híradónk kérdésére ma azt mondta, az állami támogatáson csak jövőre emelhetnek. Évek óta ugyanannyi, legfeljebb 25 ezer forint visszatérítés jár a tanulóknak sikeres KRESZ-vizsga esetén.

Csütörtöktől a tartós élelmiszerek, például a konzervek és a gyorsfagyasztott termékek árát is vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban. Ez is része annak a vizsgálatsorozatnak, amellyel azt akarják megtudni, hogy a kereskedők áremelései miatt nem torzult-e verseny. Az agrárminiszter közben a napi.hu-nak azt mondta, április 30-tól kivezethetőek lesznek az ársapkák a boltokban is, mert szerinte addigra már csökkenhet az infláció.

Az OTP várhatóan már márciusban jelentősen megemeli a bankszámlái díjait, több pénzintézet pedig áprilisban követi a piacvezetőt. Az MNB szerint két hónappal előre közzé kell tenni az új kondíciós listát, de sok bank az általános üzletszabályzatban írta csak meg, hogy az infláció mértékével emeli a díjait. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az sms is, az áremelés a hiteleket is érinti.  

Áfakulcsok és árazási gyakorlat – a cég szerint érdemes észben tartani ezeket a szempontokat. 

Üzemanyaghiányt várhatóan nem, drágulást azonban okozhat a hétvégén életbe lépett újabb uniós szankció. Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba – így dízelt is, amiből a kontinensen tíz százalékkal több fogy, mint amennyit az itteni finomítók elő tudnak állítani. A kétlépcsős olajembargó, amiről Orbán Viktor szavazatával még tavaly nyáron döntöttek az uniós országok vezetői, a legfontosabb bevételétől fosztja meg a putyini Oroszországot. Az rtl.hu a Mol-t és egy szakértőt kérdezett az újabb szigorítás hatásairól. 

Pedig tudhatnák, hogy nincs kibúvó az árstopszabályok alól. 

A lakásbiztosításoknál egyre nagyobb probléma az alulbiztosítottság, vagyis hogy a biztosítási összeg nem fedezi az újjáépítés költségét, ha valóban nagy kár éri az ingatlant. A szerződések felével is lehetnek bajok, az átalakítás azonban díjemelkedéssel járhat. Pedig az idén enélkül is durva áremelés lesz a lakásbiztosítási piacon. A kormány ezért lépett és maximált díjakkal, valamint könnyebb biztosítóváltással enyhítene a lakossági terheken. Az új szabályok egy részét azonban idén már nem lehet alkalmazni, így kérdés, hogy mekkora segítséget jelenthetnek az ügyfeleknek. 

Mostantól ezek után az úgynevezett hevítőrudak után is jövedéki adót kell fizetniük a gyártóknak, szálanként 35 forintot. A Híradó által megkérdezett tüdőgyógyász szerint a hevítéses termékek is okozhatnak függőséget, ráadásul sok esetben nem is tudni, milyen anyagok vannak bennük, és azok hogyan hatnak az egészségre.

Egy felmérés szerint a megkérdezettek 14 százaléka másodállást is vállal, hogy bírják az árak emelkedését.

Szálanként 35 forint adót vetnek ki a cigarettahelyettesítőkre.

Az ársapka intézménye mögött politikai szempontok húzódnak, nem gazdasági megfontolások – állítja Raskó György agrárközgazdász, aki szerint, ha eltörölnék az ársapkát, paradox módon 3 hét után elkezdenének csökkenni az árak. De jó híre is volt, 2023 infláció szempontjából már jelentősen könnyebb év lesz.

Drágulhat a bankolás egy új jegybanki rendelet miatt.

Tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák.

Több ezer forinttal emelkedik a minimális havi tagdíj összege. 

Öt százalékkal csökkentik a liszt árát februártól a malmok – ezt a Gabonaszövetség tagozati elnöke nyilatkozta Híradónknak. Zuhan a búza ára, mert megindult a gabonaszállítás Ukrajnából. A magyar termelők egy része fizetésképtelenné válhat, a fogyasztók viszont fellélegezhetek az olcsó ukrán gabona hatására. Raskó György agrárközgazdász szerint áprilisban megállhat az élelmiszerdrágulás, illetve azt mondja, várhatóan csökkenhet a tejtermékek ára.

A nagykereskedelmi árak nőnek, az meg majd kiderül, hogy csapódik ez le a kutakon.

Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint. Egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban decemberre, kiugróan a 27 tagállam közül. A GKI szerint még fél évig nálunk mérhetik a legnagyobb drágulást, sőt azt mondják, akár annál is tovább, ha kivezetik az árstopot.  

Nem olyan hosszú a lista.

Az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a kereslet az ingatlanok iránt. 

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

Egyre nagyobb a kereslet az elektromos autókra a használtautók-piacán is. Kroneraff István autókereskedő szerint szinten minden új autó ára nyolc számjegyű összegnél kezdődik. Az elektromos autóknál is nagy árrobbanás volt, ami még a használtautók piacán is érzékelhető.

Január másodikától sok helyen duplájára emelkedett a villanyautók töltési lehetősége. A szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem általános drágulásról van szó. Nem minden szolgáltatóra igaz, és a szolgáltatón belül sem minden töltőoszlopon drágult az áram. Akinek lehetősége van otthon tölteni, még mindig jól jár, de Antalóczy Tibor szerint nem csak akkor éri meg villanyautóra váltani. 

Az elmúlt egy évben a félbarna és a fehér kenyér ára csaknem 82,5 százalékkal emelkedett, ami a környező országokhoz képest is kiemelkedően magas.

Minden drágult, ami az üdítők gyártásához kell.

25 százalékra nőhetett decemberben az infláció Magyarországon a GKI Gazdaságkutató szerint. Eközben az Unió statisztikai hivatala szerint az eurózónában már csökken az áremelkedés üteme, már most 10 százalék alá mérséklődött. Orbán Viktor a tavalyi utolsó kormányinfón azt mondta, 2023 végére vár egy számjegyű inflációt Magyarországon. 

Tovább drágul a benzin ára.

Soha nem volt annyira drága a benzin a magyaroknak, mint holnaptól lesz, 10 forinttal, literenként 652-re ugrik az átlagára. A környező országokban lényegesen olcsóbb az üzemanyag, Szlovéniában harmadával kevesebbe kerül, mint nálunk. A GKI úgy számol, akár heteken belül több mint 700 forintot kérhetnek egy liter benzinért Magyarországon.

Szörnyű infrastruktúra, gyenge termelékenység, nagy bajban van a magyar mezőgazdaság.

A gázolaj is érintett az éremelkedésben.