Nem csak a gyermekvédelemben bukott el a kormány szoros írányításában működő magyar állam: az ukrán menekültek, az egészségügy és az oktatás területén is csődöt mondtak, mint alábbi példáink bizonyítják. Magyarországon megszokott, hogy egy-egy probléma megoldására a civil társadalom mozgósítja magát, ami azt jelenti, hogy kétszer fizetnek egy szolgáltatásért, hiszen befizetett adójukért cserébe az állam nem látta el feladatait.

Az iskolaigazgatók szerint a diákokra jó hatással van a mobiltelefonjuk nélkülözése.

Íme, mikor és milyen tárgyakból kell 2024-ben érettségiznie a végzős középiskolásoknak. Mutatjuk a teljes májusi menetrendet az emelt és a középszintű vizsgákkal.

Hiába vártak béremelést, nem emelkedett a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó óraadó tanárok fizetése. Bár a szakképzésben dolgozóknak is jár az átlagosan 32,2 százalékos béremelés, de a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem vonatkozik mindenkire. Az általunk megkérdezett óraadó tanár csalódott, azt mondja, ő is épp ugyanannyit dolgozik, mint a kollégái. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azt írta: az óraadó oktatók óradíja nincs központilag meghatározva.

Több mint hatezer nyugdíjas tanár dolgozik a közoktatásban, jóval több, mint tavaly ősszel. 

Jön a jó idő, és hiányzik egy kis pihenés, tavaszi kikapcsolódás az egész családdal? Mutatjuk, mikor jön a 2024-es tavaszi szünet, és hány napos lesz a idei pihenő.

A szombati részben Pajkaszegen a két rendőr új szolgálati járművet kap: egy nagy teljesítményű rollert. A rollerrel játszódó jelenetek előtt a színészek egy szakértő segítségével külön is gyakorolták, hogy miként kell biztonságosan vezetni egy ilyen járgányt – most megmutatjuk, hogyan. Sőt, azt is eláruljuk, miért bukkannak fel Gólkirályság sorozatból jól ismert Csember Fc focistái is.

A Raiffeisen-különdíj jelöltje a Cápák között 7. évadának 5. adásából  Prievara Tibor.

A diplomásoknak meghirdetett munkák leggyakrabban tanároknak, egészségügyi dolgozóknak és mérnököknek szólnak – derült ki az egyik legnagyobb állásportál elemzéséből. Azok a pályakezdők kérik a legtöbbet fizetést, közel nettó 400 ezer forintot, akik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen szereztek diplomát.

A napokban megvalósult a pedagógusok tartós béremelésének első lépése, ami az egyik legjelentősebb, az Európai Unió támogatásával megvalósuló magyarországi intézkedés lehet.

Már nincs sok ideje annak, aki idén májusban érettségizni szeretne, és 2024 szeptemberében elkezdené az egyetemet. A februári határidő jogvesztő, így aki elmulasztja, annak a következő érettségi időszakig kell várnia, hogy vizsgázhasson. Mutatjuk a szabályokat és a legfontosabb dátumokat.

A Cápák között 7. évadának 5. részében a feltaláló apuka, Baumann László saját találmányával, a Flodravinnel győzte meg a Cápákat, a közgazdász-gyógyszerész páros pedig egy innovatív étrendkiegészítővel, a MyCellen vállalkozásukkal. Jánosi Levente megosztotta a befektetőket villanypásztor üzletével, így üres kézzel távozott, viszont az 52 éves tanár influenszer, Prievara Tibor több felajánlást is kapott MotiMore alkalmazására a Cápáktól, akik ezzel is támogatnák a magyar oktatást.

„Bárcsak ennyire fantasztikus emberekkel lenne tele Magyarország!” – Sárospataki Albert szívügyének érzi az oktatást, ezért felajánlotta adója 1%-át, illetve egy éven keresztül kifizeti 1000 gyerek MotiMore rendszerhasználati díját.  A Cápa után Balogh Petya is vázolta, hogyan tudja segíteni Prievara Tibor vállalkozását.

Az 52 éves Prievara Tibor angolt tanít diákjainak. 13 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni az oktatástechnológiai alkalmazásával, amivel a tanításról tanulásra helyezhetik a fókuszt, és a tanuló folyamatos visszajelzést kaphat az egyéni fejlődéséről. Tibor szeretné meghódítani a külföldi piacot is ezzel az applikációval, amihez elkötelezett partnert keres, akinek 10% tulajdonrészt ajánlana 20 millió forintért cserébe.

Szeptember óta 40 intézmény 12 ezer diákjára kap így ételt, úgy tűnik, a tanulóknak bejött a rendszer, a maradék a felére csökkent.

Fejenként akár egymillió forinttól is eleshetnek azok a nyugdíj előtt álló tanárok, akik kimaradtak a mostani fizetésemelésből. Ez több száz tanárt érinthet a szakszervezetek szerint. Gyulyás Gergely azt mondja, akik december végéig jelezték, hogy idén nyugdíjba mennek, azoknak nem változott a jogviszonya a státusztörvény szerint, így ők fizetésemelést sem kaphattak. A miniszter hozzátette: ez a szakszervezetek kérése volt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez csúsztatás.

Márciusig meglesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, jövő héten pedig döntenek az európai parlamenti listáról is – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, konkrét neveket azonban nem említett. Szerinte Orbán Viktor nem szegte meg a nemzeti konzultáció eredményét, pedig Magyarország még nem kapta meg az összes uniós támogatást, mégis megszavazta a miniszterelnök az Ukrajnának szánt pénzeket. Gulyás Gergely azt mondta, néhány száz tanárt érinthet az a probléma, hogy kimaradtak a béremelésből, de már dolgoznak a megoldáson. 

„A minisztérium erre vonatkozó, kötelező jellegű központi utasítást nem adott” – írta Rétvári Bence államtitkár.

Így járt több száz pedagógus 62 százaléka.

Kedden volt a határidő, sok tanár azonban még mindig nem kapta meg a megemelt fizetéséről szóló tájékoztatót. Akik igen, azok közül sem mindenki elégedett – állítják a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél. Eddig több száz tanárról tudnak, akik a minimumösszeget kapták. A Klebelsberg Központ szerint eddig csaknem 80 ezer dokumentumot állítottak ki.

„Erkölcstelen lányokat nevel”. Ezért vertek meg tálib rendfenntartók egy férfit, aki angol nyelvórákra engedte kamaszlányát. Miután visszatértek a hatalomba, a tálibok egyre jobban korlátozzák a nők jogait: férfi kísérő és arcuk eltakarása nélkül nem mehetnek utcára, de eltiltották őket a tanulástól és a munkavállalástól is. A szabadságot megtapasztaló afgán nők azonban nem adják meg magukat olyan könnyen. 

Mi a finn oktatási rendszer titka? Erre keresték a választ a Reggeliben Lak-Losonc Ágnessel, aki 15 éve tanít gyerekeket Finnországban. Ágnes arról beszélt, hogy a gyerekek itt nem járnak különórára iskola után, a tanárok feladata, hogy 8 óra alatt megtanítsák a tananyagot. A szülők nem ülnek le otthon még 2 órát leckét írni a gyerekekkel, mert nincs rá szükség, és „minden, ami kötelező és vagy ajánlottan kötelező az ott nem ismert”. Ágnes szerint a gyerekeken nincs annyi teher, nem kell a legjobbnak lenniük. Azt mesélte, hogy Finnországban bárkiből bármi lehet, ezt az iskola garantálja, ha a szülőnek nincs pénze, akkor is járhat a gyerek jó egyetemre. Ezért sincs az a nyomás, hogy erőn felül kell teljesíteni, hogy egy jó iskolába bekerülhessenek.

Csak 1671 fő vesz részt a Pedagógus II. fokozatra irányuló, már nem kötelező eljárásban.

Nem veszik fel az állami iskolák őket, amiért tavaly nem írták alá az új szerződésüket a státusztörvény alapján – erre panaszkodik több érintett pedagógus. Van olyan tanár, akit állítása szerint már 8 iskola is elutasított. Egy a Híradó birtokába jutott igazgatói levélből az derül ki, a tankerület vezetője nem támogatja az érintett tanár alkalmazását. A Klebelsberg Központ szerint a tanárok a szeptemberi nyilatkozattal „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez diszkrimináció.

A francia nyelvű belgák oktatási miniszterének irodájából még decemberben került elő a mikuláscsomag, de titokban tartották az ügyet.

Rekordot állított a dél-koreai nagymama, aki 83 évesen sikerrel tette le a 2024-es felvételi vizsgát a Szukmjong Női Egyetemen.

Sok helyre nem jut iskolaőr, ami a rendőrség szerint azért fordulhat elő, mert nincs alkalmas jelentkező, vagy nehéz megközelíteni az intézményt.

A minap írtunk arról, hogy Amerikában azért kapott intőt egy hétéves amerikai gyerek, mert ijedtében azt kiáltotta, hogy „Jézus Krisztus”, miután leejtett egy LEGO-t. A hír megosztásakor megkérdeztük olvasóinkat, nekik mi volt a legabszurdabb iskolai intőjük, és magunk sem számítottunk rá, mennyi bizarr történetet kapunk. Ezek közül válogattunk. 

Az általunk kérdezett diákok szerint a tatai iskolában havonta háromszor, négyszer elromlik a fűtés, és olyankor több teremben is hideg van. Előfordult, hogy mindössze 12 fokot mértek. Az iskolát fenntartó Agrárminisztérium megkeresésünkre azt írta: a kazán meghibásodása miatt csökkent a hőmérséklet az épület bizonyos részein, de már dolgoznak a hiba kijavításán.

Tatárszentgyörgyről sokunknak a 2009-es romagyilkosságok jutnak eszünkbe. Pedig a faluban azóta rengeteg pozitív dolog történt: a szociális munkát és az oktatási intézményeket átvette a Baptista Szeretetszolgálat, méghozzá azzal a céllal, hogy összefogva küzdjenek a romák szegregációja ellen, a kistelepülés jövőjéért. Ebben pedig kulcsszerepe van az iskolának, ahol a tanárok nem csupán pedagógusok, de mentorok is, és az iskola a közösségi élet motorját jelenti. „Nagyobb itt a teher, mint egy átlagos tanárnak” – véli Prievara Tibor angoltanár, aki minden csütörtökön vonatra teszi a biciklijét, hogy Budapestről Tatárszentgyörgyre menjen tanítani. Tibor egy új iskolafejlesztési koncepción is dolgozik a kollégáival és a baptistákkal. A Deutsche Welle riportja.

Pintér Sándor minisztériuma szerint „minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez”.

Január 20-án, szombaton írják a központi írásbeli felvételit azok a leendő középiskolások, akik olyan intézményt céloznak meg, ahol kötelező az országosan egységes feladatlapok kitöltése. A nagy nap után azonban még rengeteg teendője lesz a diákoknak és szüleiknek. Azért, hogy ne legyen káosz és kapkodás a középiskolaválasztás, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, szabályokat, határidőket és dátumokat a 2024-es középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Finnország nagy ereje az önreflexióban van – mondta a Reggeliben Fenyvesi Kristóf egyetemi kutató, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa. A friss, 2022-es OECD-mérés nemrég megjelent eredményei szerint bizonyos területeken csökkent a finn oktatás színvonala. A kutató azonban óva intene mindenkit attól, hogy ennek alapján leírja az ország oktatási rendszerét. Szerinte az eredmények romlása egyfajta vészcsengő, és reméli, ahogy korábban is, most is elindul majd a finnek között egy társadalmi egyeztetés a kérdésben. A friss adatok alapján több olyan elemben is rontottak, amiben Finnország hagyományosan erős volt – mik ezek és hol tart a finn oktatás az európai átlaghoz képest? Kiderül a videóból.

Már csak néhány napig igényelhetik az óvodás gyerekek szülei az iskolakezdés halasztását. A határidő január 18., azaz jövő csütörtök. 2020. óta a szülők kérésére az Oktatási Hivatal dönt arról, iskolaérett-e egy óvodás. Az általunk kérdezett óvodapedagógus szerint sok szülőnek fejtörést okoz, hogy kérjen-e halasztást. Nahalka István oktatáskutató az RTL Híradónak azt mondta, nem előnyös, hogy központosították a döntést. 

Több tragédiáról számoltunk be a héten: két napon belül két kismama halt meg szülés után a nyíregyházi kórházban, a kórház szerint azonban az esetek között nincs összefüggés. Meghalt az a 33 éves férfi is, akinek húsevő baktérium támadta meg a szervezetét, a férfi családja szerint rokonuk panaszát először nem vették komolyan. Közben a tanárok még mindig nem tudják, hogy mennyiért dolgoznak. Kiderült az is, hogy a 32 százalékos béremelés nem mindenkinek jár, a szakszervezet a történelminek nevezett béremelés helyett csak inflációkövetős fizetésemelésről beszél, ami csak fokozza a most is meglévő bérfeszültségeket. Közben 750 ezres jutalmat kaptak a katonák, de a rendvédelmi dolgozók erről évek óta nem is álmodhatnak. Zajlik a kavarás a Budapest-bérlet körül a Balatonnál pedig téli mesevilágot varázsolt a fagy. Íme a hét videós összefoglalója.

Alig négy hónappal az érettségi előtt derült ki, hogy idén mégsem lehet vizsgázni a pedagógiai ismeretek nevű tantárgyból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint országszerte legalább 10 középiskola tanulóit érinti a döntés. Egy érintett diák azt mondja, a felvételijük úszhat el ezen, mert ennyi idő alatt nem tudnak másik tárgyból felkészülni. Az illetékes minisztériumtól nem kaptunk választ. 

Nem tudják a tanárok, hogy pontosan mennyi pénzért dolgoznak – ezt mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója az RTL Híradónak. Pilz Olivér szerint félő, hogy szubjektív szempontok alapján megy majd a béremelés. Ezt azután mondta, hogy a kormány szerdán bejelentette: megérkezett a Brüsszelből várt technikai levél, ami lehetővé teszi a régóta ígért pedagógus béremelést. A Pedagógus Szakszervezet szerint bár örülnek, hogy nőnek a fizetések, ezzel a bérfeszültség is nő a pedagógusok között. A kormány szerint: minden tanár jól jár. 

Január elsejétől a tanárok már nem közalkalmazottak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át. Csak éppen azt nem tudják, ezzel milyen fizetés jár. Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormány által történelminek nevezett 32 százalékos pedagógus béremelés csak a pályakezdőknél valósul meg, a többieknél csak egy alsó határ van megadva, aminél nem kereshetnek kevesebbet. Pilz Olivér szerint ez csupán egy inflációkövető béremelés, amit a kormány európai uniós forrásokból finanszíroz. Hogy szerinte ez elegendő lesz-e a tömeges pályaelhagyás megállításához kiderül a videóból.

A szakértői vélemény szerint bírják a strapát, de gyengék.

Nem kapnak álláskeresési járadékot, mert másfél hónapja hiába várnak a kilépő papírjukra – erre panaszkodnak egy zuglói iskola korábbi dolgozói. Azután kerültek ebbe a helyzetbe, hogy nem értettek egyet a státusztörvénnyel, és nem írták alá az új munkaszerződésüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hasonló esetről tud. Az iskolát fenntartó tankerületi központ a Magyar Államkincstárra vár, hogy ki tudják adni a dokumentumokat – az Államkincstárat viszont Híradónk hiába kereste az ügyben.

Jövőre további 21 százalékos emelésre számíthatnak a pedagógusok – ígéri a kormány. 

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

Hiába kérte a Tudományos Akadémia egyik osztálya, nem emelik vissza a művészettörténetet a Nemzeti Alaptantervbe. Ősszel derült ki, hogy 2024-től már választható tantárgy sem lesz a művészettörténet, beolvasztják a vizuális kultúra tananyagába. A döntés ellen tüntettek a Szépművészeti Múzeum előtt. A Belügyminisztérium úgy reagált: a tárgy nem szűnik meg teljesen.

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

Kormánypropaganda került a nyolcadikos földrajztankönyvbe – állította hét éve ezen a napon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A karikatúrán egy szoptatós kocával és malacaival próbálták elmagyarázni a gyerekeknek az Európai Unió viszonyait – a virgonc magyar kisdisznó már akkor külön utakon járt. A tankönyv kiadója szerint az volt a cél, hogy önálló gondolkodásra sarkallják a diákokat, a rajz pedig Németország meghatározó szerepét jelképezi. 

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta a Híradónak, hogy néhány napja még éppen az ellenkezőjéről tájékoztatták. Szerettük volna megtudni a tárcától, hogy miért gondolták meg magukat, választ azonban nem kaptunk.

Korábban arról lehetett hallani, hogy mintegy 24 ezer oktató maradhat ki a béremelésből.

A gyakornokok 32,2%-kal kaphatnak többet, de például a kutatótanárok csak 17%-kal, ez derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott javaslatából. Plusz emelést kaphatnak viszont például a matematika- és a kémiatanárok. A Pedagógus Szakszervezet és az Egységes Diákfront szerint megérte az elmúlt években sztrájkkal és tüntetésekkel kiállni a tanárokért, de még maradtak elérendő célok. 

Az állami fenntartású középiskolákban már választható tárgyként sem lesz jelen a művészettörténet, és érettségizni sem lehet a továbbiakban belőle.

Folytatódtak az oktatási rendszer miatti tiltakozások. A sokára érkező mentők helyett lányai vitték kórházba Gálvölgyi Jánost. Koszovóban magyar békefenntartók sérültek meg. Királlyá koronázták III. Károlyt. Folytatjuk év végi visszatekintő sorozatunkat, mutatjuk mi történt májusban.