Minden egyetemi dolgozó kapjon azonnal 50 százalékos béremelést – ezt szeretné elérni a felsőoktatási dolgozók szakszervezete az államtitkársággal folytatott tárgyalások következő fordulóján, május elején. Szerdán is megbeszélést tartottak, akkor azt kérték, hogy a kormány vizsgálja meg, mennyit keresnek valójában az egyetemi alkalmazottak. Az államtitkár korábban azt mondta, átlagosan bruttó 710 ezer forintot. A demonstrálók szerint viszont csak néhány kiemelt kutató fizetése miatt magas az átlag. 

Nyilvánosságra kerültek teljesítményértékelés szempontjai.

A külföldre költözésnek számtalan oka lehet. Jobb pénzkereseti lehetőség, idegennyelv tanulás, jobb oktatási körülmények a gyerekeknek, nagyobb karrier kihívások. Komócsin Laura, nemzetközileg akkreditált executive coach nagyobb részt olyan emberekkel dolgozik, akik itthon már elérték azt karrierjükben, amit csak lehetett, ezért a nemzetközi piacon próbálnák ki magukat. Ha országot váltunk, nem elég arra hagyatkozni, hogy nyaraláskor hol éreztük jól magunkat. Létezik egy személyiségteszt, ami segít eldönteni, hogy milyen országok illeszkednek a személyiségjegyeinkhez. Hogy miért hagyják el az országot és miért költöznek vissza a magyarok és mi a különbség a generációk motivációi között, kiderül a videóból.

Az igazgatók pontozhatják jövő tanévtől a pedagógusok teljesítményét a Belügyminiszter új rendelete alapján. Attól függően, hogy kiemelkedő, átlagos, vagy fejlesztendő besorolást kap egy tanár, a bére is változhat. A szakszervezetek szerint az értékelés túl szubjektív, ráadásul nem vonták be őket a rendelet kidolgozásába. A minisztérium júniusra ígérte a részletek kidolgozását. 

Zsiborás Gergő, a forbes.hu vezető szerkesztője nagyon kevés magyar fiatal tud ma versenybe szállni más európai fiatalokkal.

Megjelent Pintér Sándor belügyminiszter rendelete, mutatjuk, kinek kivel kell jóban lennie.

A részmunkaidős pedagógusok száma viszont nőtt.

Orbán Viktor levelet küldött a szülőknek a KRÉTA-ban az új közlekedési tarifarendszerről. A két legnagyobb pedagógus szakszervezet szerint nem a tájékoztatás tényével van baj, hanem, hogy politikai célokra használják fel a közoktatási informatikai rendszert.

Magyarországon egy 14 éves fiatal bármilyen felnőttel élhet legálisan szexuális életet, sőt, bizonyos esetekben ez a korhatár 12 év. Ehhez képest idehaza nincs intézményesített szexuális oktatás, sőt, a törvények szerint 18 év alatti legálisan nem is férhet hozzá ilyen anyagokhoz. Jámbor Eszter, a Testsuli test-ismeretterjesztő közösség alapítója egyebek közt arról beszélt az rtl.hu-nak, hogy sokszor szembesült azzal, hogy akár 50 éve házas nők sincsenek tisztában alapvető dolgokkal. Pedig állítása szerint a szexuális önismerettel a sima önismeretünk és az önbizalmunk is javulhat. 

Balatoni József, azaz Jocó bácsi volt a Reggeli egyik vendége, és Peller Anna nem felejtette el megemlíteni, hogy első találkozásuk milyen emlékezetesre sikerült egy kókuszgolyó miatt. Persze nem csak nosztalgiáztak, komoly téma is előkerült: az egykori történelemtanár ugyanis nemrég otthagyta a tanári pályát, most erről is őszintén mesélt az adásban. Úgy gondolja, nehéz volt és fájdalmas, de megérte. Mivel foglalkozik, hogyan maradt közel a diákokhoz, és milyen tervei vannak a jövőben? Kiderül a videóból. 

Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra, a British International School Budapest diákjai nyerték meg a világ legnagyobb és leghíresebb középiskolai szintű vitaversenyét, az Oxford Union vitaversenyt ESL – angol, mint idegen nyelv – kategóriában. A sikeres diákok most a Reggeliben mesélték el, milyen élmény volt maga a verseny és azt is elmondták, milyen érzésekkel tértek haza. A lányok komoly témát kaptak a döntőben: vajon feladat, elvárás lehet-e egy párkapcsolatban a mentális egészség gondozása? Mit gondolnak, hogyan érveltek a diákok a kijelentés mellett?

Magyarországon jóval kevesebb a diplomás fiatal az EU átlagához képest, és nálunk a harmadik legrosszabb az oktatás helyzete.

Újra itt a tavasz, vagyis az az időszak, amikor a végzős diákoknak már nem érdemes tovább halogatniuk, hogy megkezdjék a felkészülést az érettségire. De miért van az, hogy már az általános iskolában rettegnek a gyerekek az érettségitől, és sokunknak még évtizedekkel később is rémálmaink vannak tőle? A rendszerbe van kódolva a folyamatos fenyegetés? 2018-ban Jocó bácsi, azaz Balatoni József megosztotta a saját biztos módszerét arról, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban felkészülni a vizsgákra. Nem kell izgulni, még nem késő elkezdni.

Csak versenysportolók hagyhatják majd ki a napi kötelező testnevelésórákat egy új törvénymódosítási javaslat szerint, de ők is csak feltételekkel. Azok pedig egyáltalán nem, akik iskolai sportkörben, sportszervezetnél edzenek, vagy éppen néptáncolnak. Eddig heti két óra kiválható volt iskolán kívüli sporttal, ezen szigorítana a javaslat. A Szülői Hang nevű szervezet petíciót indít, mert szerintük ez tovább terheli az amúgy is túlterhelt diákokat.

A szülők többsége nem ért egyet azoknak a tanároknak a felelősségre vonásával, akik a Belügyminisztérium szerint jogszabályellenesen tagadták meg a munkát. A Népszava a tavaly decemberi online felmérés eredményéről kérdezte a tárcát, és kiderült, hogy a szülők 53 százaléka nem akarja, hogy retorzió érje a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat. A tárca úgy reagált: senkit sem ért megtorlás. 

Bruttó 165 ezer forint gyakornoki fizetés, két év után 198 ezer, tíz év után 228 ezer, nyugdíj előtt pedig csaknem 300 ezer forint – ezek voltak 2015-ben az óvónői bérek. A Fókusznak 9 éve nyilatkozók mind egyetértettek abban, hogy nincsenek túlfizetve, de azt mondták, munkájuk egy hivatás, amit szívesen csinálnak. Volt, aki beismerte, hogy párja stabil keresete nélkül még nehezebben élne meg, és gondban lehet az a pályatársuk, aki egyedül neveli a gyerekeit. 

Már 60 fenntartóváltási kérelem érkezett a minisztériumhoz, a szakszervezet attól tart, fizetősek lehetnek az átszervezett iskolák.

Jelentős pluszpontok azért, mert valaki elvégezte az egyetem saját, fizetős felvételi előkészítőjét, vagy azért, mert a szülei, nagyszülei az intézményben végeztek – új szabályokkal startolt idén az egyetemi felvételi. Már nem csak az egységes teljesítmények számítanak, és nem csupán a klasszikus eredmények – a nyelvvizsga, a sport- vagy tudományos teljesítmény – jelenthetnek pluszpontokat.

Technikai gondok miatt állt le az országos kompetenciamérés, amíg ment sem volt vele minden rendben.

Tavaly azoknak a diákoknak, akik nem tudták megírni, egy újabb napot jelöltek ki. Ez elképzelhető forgatókönyv idén is.

Rita Varonen kórusvezetést, zenekarvezetést tanít Finnországban. Elmondása szerint a kormányok a kultúrán mindig szeretnek spórolni, ennek ellenére nem érzi, hogy kevésbé vannak megbecsülve. Hogy mennyire elégedett a fizetésével, kiderül a fenti videóból.

A közoktatásban dolgozó 140 ezer pedagógusnak februártól átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét. Hiába hasonlóan siralmas az egyetemi oktatók fizetése, rájuk nem vonatkozott a béremelés. Így azok az egyetemek, melyeket még nem szerveztek ki alapítványokba, egyre nehezebb körülmények között működnek. A Reggeli vendégei Szakadát István a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék tanszékvezetője és Ferenczi Attila, az ELTE BTK PDSZ képviselője voltak. Mindketten méltatlan körülményekről számoltak be.

Váratlanul érte a tanárok bérrendezése a felsőoktatás munkatársait, ugyanis a fizetésemelésből teljesen kimaradtak. Így fordulhat az elő, hogy egy szakmunkás többet keres egy egyetemi tanársegédnél. A felsőoktatás helyzetéről Gregor Anikó, szociológust, az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkárát kérdeztük a Reggeliben.

110 millió forint bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az iskolai KRÉTA rendszert fejlesztő cégre, mert onnan legalább 20 ezer ember személyes adatai szivárogtak ki, sőt az is lehet, hogy a hackerek több millió ember adataihoz fértek hozzá. Ráadásul az adatvédelmi incidenst nem jelentették. Az ügyről a Telex számolt be először.

Nem csak a gyermekvédelemben bukott el a kormány szoros írányításában működő magyar állam: az ukrán menekültek, az egészségügy és az oktatás területén is csődöt mondtak, mint alábbi példáink bizonyítják. Magyarországon megszokott, hogy egy-egy probléma megoldására a civil társadalom mozgósítja magát, ami azt jelenti, hogy kétszer fizetnek egy szolgáltatásért, hiszen befizetett adójukért cserébe az állam nem látta el feladatait.

Az iskolaigazgatók szerint a diákokra jó hatással van a mobiltelefonjuk nélkülözése.

Íme, mikor és milyen tárgyakból kell 2024-ben érettségiznie a végzős középiskolásoknak. Mutatjuk a teljes májusi menetrendet az emelt és a középszintű vizsgákkal.

Hiába vártak béremelést, nem emelkedett a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó óraadó tanárok fizetése. Bár a szakképzésben dolgozóknak is jár az átlagosan 32,2 százalékos béremelés, de a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem vonatkozik mindenkire. Az általunk megkérdezett óraadó tanár csalódott, azt mondja, ő is épp ugyanannyit dolgozik, mint a kollégái. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azt írta: az óraadó oktatók óradíja nincs központilag meghatározva.

Több mint hatezer nyugdíjas tanár dolgozik a közoktatásban, jóval több, mint tavaly ősszel. 

Jön a jó idő, és hiányzik egy kis pihenés, tavaszi kikapcsolódás az egész családdal? Mutatjuk, mikor jön a 2024-es tavaszi szünet, és hány napos lesz a idei pihenő.

A szombati részben Pajkaszegen a két rendőr új szolgálati járművet kap: egy nagy teljesítményű rollert. A rollerrel játszódó jelenetek előtt a színészek egy szakértő segítségével külön is gyakorolták, hogy miként kell biztonságosan vezetni egy ilyen járgányt – most megmutatjuk, hogyan. Sőt, azt is eláruljuk, miért bukkannak fel Gólkirályság sorozatból jól ismert Csember Fc focistái is.

A Raiffeisen-különdíj jelöltje a Cápák között 7. évadának 5. adásából  Prievara Tibor.

A diplomásoknak meghirdetett munkák leggyakrabban tanároknak, egészségügyi dolgozóknak és mérnököknek szólnak – derült ki az egyik legnagyobb állásportál elemzéséből. Azok a pályakezdők kérik a legtöbbet fizetést, közel nettó 400 ezer forintot, akik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen szereztek diplomát.

A napokban megvalósult a pedagógusok tartós béremelésének első lépése, ami az egyik legjelentősebb, az Európai Unió támogatásával megvalósuló magyarországi intézkedés lehet.

Már nincs sok ideje annak, aki idén májusban érettségizni szeretne, és 2024 szeptemberében elkezdené az egyetemet. A februári határidő jogvesztő, így aki elmulasztja, annak a következő érettségi időszakig kell várnia, hogy vizsgázhasson. Mutatjuk a szabályokat és a legfontosabb dátumokat.

A Cápák között 7. évadának 5. részében a feltaláló apuka, Baumann László saját találmányával, a Flodravinnel győzte meg a Cápákat, a közgazdász-gyógyszerész páros pedig egy innovatív étrendkiegészítővel, a MyCellen vállalkozásukkal. Jánosi Levente megosztotta a befektetőket villanypásztor üzletével, így üres kézzel távozott, viszont az 52 éves tanár influenszer, Prievara Tibor több felajánlást is kapott MotiMore alkalmazására a Cápáktól, akik ezzel is támogatnák a magyar oktatást.

„Bárcsak ennyire fantasztikus emberekkel lenne tele Magyarország!” – Sárospataki Albert szívügyének érzi az oktatást, ezért felajánlotta adója 1%-át, illetve egy éven keresztül kifizeti 1000 gyerek MotiMore rendszerhasználati díját.  A Cápa után Balogh Petya is vázolta, hogyan tudja segíteni Prievara Tibor vállalkozását.

Az 52 éves Prievara Tibor angolt tanít diákjainak. 13 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni az oktatástechnológiai alkalmazásával, amivel a tanításról tanulásra helyezhetik a fókuszt, és a tanuló folyamatos visszajelzést kaphat az egyéni fejlődéséről. Tibor szeretné meghódítani a külföldi piacot is ezzel az applikációval, amihez elkötelezett partnert keres, akinek 10% tulajdonrészt ajánlana 20 millió forintért cserébe.

Szeptember óta 40 intézmény 12 ezer diákjára kap így ételt, úgy tűnik, a tanulóknak bejött a rendszer, a maradék a felére csökkent.

Fejenként akár egymillió forinttól is eleshetnek azok a nyugdíj előtt álló tanárok, akik kimaradtak a mostani fizetésemelésből. Ez több száz tanárt érinthet a szakszervezetek szerint. Gyulyás Gergely azt mondja, akik december végéig jelezték, hogy idén nyugdíjba mennek, azoknak nem változott a jogviszonya a státusztörvény szerint, így ők fizetésemelést sem kaphattak. A miniszter hozzátette: ez a szakszervezetek kérése volt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez csúsztatás.

Márciusig meglesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, jövő héten pedig döntenek az európai parlamenti listáról is – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, konkrét neveket azonban nem említett. Szerinte Orbán Viktor nem szegte meg a nemzeti konzultáció eredményét, pedig Magyarország még nem kapta meg az összes uniós támogatást, mégis megszavazta a miniszterelnök az Ukrajnának szánt pénzeket. Gulyás Gergely azt mondta, néhány száz tanárt érinthet az a probléma, hogy kimaradtak a béremelésből, de már dolgoznak a megoldáson. 

„A minisztérium erre vonatkozó, kötelező jellegű központi utasítást nem adott” – írta Rétvári Bence államtitkár.

Így járt több száz pedagógus 62 százaléka.

Kedden volt a határidő, sok tanár azonban még mindig nem kapta meg a megemelt fizetéséről szóló tájékoztatót. Akik igen, azok közül sem mindenki elégedett – állítják a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél. Eddig több száz tanárról tudnak, akik a minimumösszeget kapták. A Klebelsberg Központ szerint eddig csaknem 80 ezer dokumentumot állítottak ki.

„Erkölcstelen lányokat nevel”. Ezért vertek meg tálib rendfenntartók egy férfit, aki angol nyelvórákra engedte kamaszlányát. Miután visszatértek a hatalomba, a tálibok egyre jobban korlátozzák a nők jogait: férfi kísérő és arcuk eltakarása nélkül nem mehetnek utcára, de eltiltották őket a tanulástól és a munkavállalástól is. A szabadságot megtapasztaló afgán nők azonban nem adják meg magukat olyan könnyen. 

Mi a finn oktatási rendszer titka? Erre keresték a választ a Reggeliben Lak-Losonc Ágnessel, aki 15 éve tanít gyerekeket Finnországban. Ágnes arról beszélt, hogy a gyerekek itt nem járnak különórára iskola után, a tanárok feladata, hogy 8 óra alatt megtanítsák a tananyagot. A szülők nem ülnek le otthon még 2 órát leckét írni a gyerekekkel, mert nincs rá szükség, és „minden, ami kötelező és vagy ajánlottan kötelező az ott nem ismert”. Ágnes szerint a gyerekeken nincs annyi teher, nem kell a legjobbnak lenniük. Azt mesélte, hogy Finnországban bárkiből bármi lehet, ezt az iskola garantálja, ha a szülőnek nincs pénze, akkor is járhat a gyerek jó egyetemre. Ezért sincs az a nyomás, hogy erőn felül kell teljesíteni, hogy egy jó iskolába bekerülhessenek.

Csak 1671 fő vesz részt a Pedagógus II. fokozatra irányuló, már nem kötelező eljárásban.

Nem veszik fel az állami iskolák őket, amiért tavaly nem írták alá az új szerződésüket a státusztörvény alapján – erre panaszkodik több érintett pedagógus. Van olyan tanár, akit állítása szerint már 8 iskola is elutasított. Egy a Híradó birtokába jutott igazgatói levélből az derül ki, a tankerület vezetője nem támogatja az érintett tanár alkalmazását. A Klebelsberg Központ szerint a tanárok a szeptemberi nyilatkozattal „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez diszkrimináció.

A francia nyelvű belgák oktatási miniszterének irodájából még decemberben került elő a mikuláscsomag, de titokban tartották az ügyet.

Rekordot állított a dél-koreai nagymama, aki 83 évesen sikerrel tette le a 2024-es felvételi vizsgát a Szukmjong Női Egyetemen.