Hiába kérte a Tudományos Akadémia egyik osztálya, nem emelik vissza a művészettörténetet a Nemzeti Alaptantervbe. Ősszel derült ki, hogy 2024-től már választható tantárgy sem lesz a művészettörténet, beolvasztják a vizuális kultúra tananyagába. A döntés ellen tüntettek a Szépművészeti Múzeum előtt. A Belügyminisztérium úgy reagált: a tárgy nem szűnik meg teljesen.

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

Kormánypropaganda került a nyolcadikos földrajztankönyvbe – állította hét éve ezen a napon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A karikatúrán egy szoptatós kocával és malacaival próbálták elmagyarázni a gyerekeknek az Európai Unió viszonyait – a virgonc magyar kisdisznó már akkor külön utakon járt. A tankönyv kiadója szerint az volt a cél, hogy önálló gondolkodásra sarkallják a diákokat, a rajz pedig Németország meghatározó szerepét jelképezi. 

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta a Híradónak, hogy néhány napja még éppen az ellenkezőjéről tájékoztatták. Szerettük volna megtudni a tárcától, hogy miért gondolták meg magukat, választ azonban nem kaptunk.

Korábban arról lehetett hallani, hogy mintegy 24 ezer oktató maradhat ki a béremelésből.

A gyakornokok 32,2%-kal kaphatnak többet, de például a kutatótanárok csak 17%-kal, ez derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott javaslatából. Plusz emelést kaphatnak viszont például a matematika- és a kémiatanárok. A Pedagógus Szakszervezet és az Egységes Diákfront szerint megérte az elmúlt években sztrájkkal és tüntetésekkel kiállni a tanárokért, de még maradtak elérendő célok. 

Az állami fenntartású középiskolákban már választható tárgyként sem lesz jelen a művészettörténet, és érettségizni sem lehet a továbbiakban belőle.

Folytatódtak az oktatási rendszer miatti tiltakozások. A sokára érkező mentők helyett lányai vitték kórházba Gálvölgyi Jánost. Koszovóban magyar békefenntartók sérültek meg. Királlyá koronázták III. Károlyt. Folytatjuk év végi visszatekintő sorozatunkat, mutatjuk mi történt májusban. 

Sokkal nagyobb bért kaphatnak azok, akik mesterdiplomával rendelkeznek és nem alapszakossal.

Orbán Viktor arról beszélt az év végi kormányinfón, hogy a tanárok fizetésemelésének elindításához még várnak egy levelet az Európai Bizottságtól. Szerinte abban a testületnek felhatalmazást kell adnia az emelésre. A Pedagógusok Szakszervezeténél attól tartanak, egyenlőtlen lesz a béremelés. 

A Közép-Pesti Tankerületi Központ elismerte a Népszavának, hogy magántanárokkal oldják meg a nyelvtanítást több állami iskolában.

A világ legnehezebb vizsgasorozata 8 órán keresztül tart és gyakorlatilag a tanulók egész életét meghatározza.

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

A Szülői Hang nevű szervezet szerint manipulatív kérdéseket küld a Belügyminisztérium a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül. Azt kérik, hogy ne válaszoljanak a kérdésekre. A tanárok és az iskolaigazgatók is kaptak kérdőívet az oktatás problémáit érintő kérdésekkel. A Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szerint ez csapda. A tárca úgy reagált: mindenki kifejtheti a véleményét a témákkal kapcsolatban. 

A jövőben kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek, ezzel egy európai uniós vállalást kívánt teljesíteni a kormány.

Már dolgoznak az első olyan kutatók Magyarországon, akik részben a Nemzeti Tudósképző Akadémia a segítségével kezdték el a tudományos karrierjüket – mondta az rtl.hu-nak Hegyi Péter, a program vezetője. A diákokat a középiskolában gyakorlati órákkal próbálják az orvosbiológiai pályára terelni, az egyetemi képzés ideje alatt pedig havi 75 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatják őket. 

Ez néha tényleg olyan, mint egy rossz viccben. Az angolórát az iskolapszichológus tartja, a biológiát a rajztanár tanítja, a gyerekekre a takarító néni vigyáz, informatika- és matektanár nincs, de persze, ahogy a kormány mondani szokta, az oktatásban minden rendben van. Ősz óta jelentős számú tanár mondott fel, azóta megy a vita, hogy akkor tulajdonképpen van-e tanárhiány, vagy nincs. A Házon kívül riportere olyanokkal beszélgett, akik számára ez már nem kérdés.

Orbán Viktor miniszterelnök tíz megállapodást írt alá Kínával a pekingi Egy út, egy övezet csúcstalálkozóján, ám mostanáig nem derült ki, mik voltak ezek.

Mosolygó szemekkel és óriási kíváncsisággal – így fogadták a Fókusz riporterét a Fülöp-szigetek egy kis faluja, Ilawod iskolájában a gyerekek nyáron. A Fülöp-szigeteken kötelező iskolába járni, ám sok diák így sem tud írni-olvasni. A koronavírus még inkább rontott a helyzeten: az intézmények 2 évre bezártak, az online oktatáshoz pedig sok gyerekeknek nem volt megfelelő eszköze. Csak a fejlettebb részeken tudtak a közösségi média és a tévé segítségével tananyaghoz jutni.

Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok, olimpikon vízilabdázó, aki érintett szülőként segíti a fogyatékossággal élők széleskörű integrációját. Rita már második éve a Szerencsejáték Zrt. játszótérépítési programjának jószolgálati nagykövete. Egy olyan programé, amelyben cél, hogy a fogyatékossággal élők integrációja és az elfogadás már gyermekkorban megvalósulhasson. Az olimpikon kislányánál 2 éves korban diagnosztizálták Charcot-Marie-Tooth (CMT) betegséget, egy ritka, genetikai rendellenességet, amely miatt Flóra kerekesszékkel közlekedik. Interjú Drávucz Ritával.

Peller Anna pár éve, a jogosítványszerzése után elvégzett egy extra tanfolyamot is, ahol éles helyzetekben próbálhatta ki tudását. Nemcsak jeges, hanem például felázott utakon is tesztelhette – persze biztonságos körülmények között –, hogyan reagálna. A Reggeli műsorvezetője mindenkinek ajánlja ezt a plusz képzést.

Ádám Zoltánt azután küldték el, hogy etikai vizsgálatot kezdeményezett egy kivételezett elbánásban részesült diák ügyében. Az egyik aláíró, Bod Péter Ákos szerint a levél egy figyelmeztetés az egyetem vezetésének. A Corvinus Egyetem úgy reagált: döntéseik jogszerűek.

13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze néhány nap alatt az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket. Országszerte több mint 700 helyen gyűjtik az íveket. A kormány szerint Bürsszel és a Soros Alapítvány fizeti azokat, akik a konzultációt támadják. 

Gódor Zolát, az ország matektanárát a Cápák között című műsorból ismerhette meg a közönség. Zola szerint a matematika azért is nehéz tantárgy, mert egymásra épülnek az ismeretek, ám korántsem lehetetlen, hogy valaki felhozza a matematikatudását, akár szülőként sem. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb, és ez a gyerekek PISA-teszteredményein is látszik. Hogy mit szól mindehhez az ország matektanára, kiderül a videóból.  

Kökéndy Ákos, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanára szerint a gyerek akkor kezdi el a telefonhasználatot, „amikor a szülő a gyerek kezébe adja a mobilt”. Ezért a szülőé a nagyobb felelősség, és nem a tanároké. A Waldorfban azt a tapasztalat, hogy már a harmadikos és negyedikes gyerekeknek is van telefonja, bár ilyenkor még azért megpróbálnak beszélni a szülőkkel, hogy ha úgy érzik, hogy mindenképpen kell telefon, akkor is csak butatelefont vegyenek a gyereknek. Kiskamasz korban már a legtöbb gyereknél ott van a telefon, onnantól kezdve pedig egyre nehezebb dolguk van a tanároknak. Hogy a telefonhasználat mennyire nehezíti meg a tanulást, kiderül a fenti videóból.

Még soha nem volt ilyen rossz a magyar diákok teljesítménye matematikából a PISA-teszteken, viszont javultak a természettudományos eredmények. Nahalka István oktatáskutató szerint arányaiban kevesebbet romlott a magyar diákok teljesítménye, mint a fejlett országok eredményeit mutató OECD-átlag, amely a koronavírus-járvány hatásainak is köszönhetően erősen bezuhant. Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter szerint ez annak köszönhető, hogy a pandémia alatt jól szervezték meg az oktatást.

A felmérés készítői szerint nem feltétlenül a Covid-járvány miatti iskolalezárások állnak a visszaesés hétterében. 

Több mint 100 diák nem tud hétfőn iskolába indulni, mert bezárt a budapesti Qualitas Gimnázium. Az egyik tanuló szerint a már nem tanköteles diákok helyzete a legbizonytalanabb. A tanárok egyik szakszervezete szerint a kormánynak kötelessége lenne az összes diáknak segíteni. A Fővárosi Kormányhivatal úgy reagált: a nem tanköteles tanulóknak is próbálnak segíteni, legfeljebb erről a fenntartó nem értesítette a diákokat.

A tanárok 5 százaléka döntött úgy szeptember végéig, hogy nem tanít tovább. A Tankerületek adatait az Átlátszó összesítette. A több mint 4000 távozó ellenére jelenleg csak 707 pedagógust keresnek a hivatalos közigazgatási állásportálon. A szakszervezetek szerint azért, mert a legtöbb iskolában részmunkaidős tanárokkal töltik be az üres helyeket. 

Néhány iskola látványosan előretört a Top 100-as listán.

Tájékoztató fórumot hívott össze csütörtök délelőttre a Qualitas Gimnázium igazgatója, de hiába várták a gyerekek, nem ment el rá. Ez lehetett az iskolában az utolsó tanítási nap, mert miután elárverezték az iskola épületét, még nem újították meg a működési engedélyüket. A diákok többsége kétségbe van esve, mert nem tankötelesek és egyelőre más iskolába nem veszik át őket. Gulyás Gergely szerint a kormány próbál segíteni nekik.  

Az osztályzatok nem lettek jobbak, de a tanárok és a szülők is pozitív változásról számoltak be.

Kétségbeesetten próbálnak segítséget kérni a bezárás előtt álló Qualitas Gimnázium diákjai. Azt mondják, főleg a 16 év felettiek vannak bajban, ők már nem tankötelesek, és helyhiány miatt máshol elutasítják őket. Az intézményben csütörtökön lehet utoljára tanítás, miután elárverezték az iskola épületét és az engedélyük sincs rendben. A Belügyminisztérium azt közölte: a fővárosban bőségesen van iskolai férőhely.

A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar települések közötti kereseti különbségek leginkább a diplomásak arányától függ.

Több mint 260 diák kereshet magának új iskolát, csütörtökön bezárhat a budapesti Qualitas Gimnázium. Az iskola diákjait még szeptemberben végrehajtó küldte haza, mert az épületet elárverezték. Azóta lett új épületük, de nincs rendben a működési engedélyük. Az igazgató szerint emiatt állami támogatást sem kapnak, ezért november végén be kell zárniuk. A kormányhivatal azt közölte híradónkkal, kijelölik azokat az iskolákat, ahol a diákok folytathatják a tanulást.

Tíz év alatt 48,5 ezerrel csökkent az egyetemisták száma. 

Rétvári Bence szerint felháborító, hogy már ezt is megtámadták.

A Kúria arra jutott, hogy a PSZ kérdései egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek.

Vizsgálatot indít az alapvető jogok biztosa az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben – erről a Népszava írt. A vizsgálatot a Pedagógusok Szakszervezete kérte, a szervezet szerint ugyanis a különleges bánásmódot igénylő gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást. Több jelzést kaptak a szakemberhiányról, és arról is, hogy a speciális iskolák egy részében a pedagógusok és a szülők szerint nem megfelelőek a körülmények. Omló vakolatról, rossz műszaki állapotról számoltak be. A Belügyminisztérium a Híradó megkeresésére közölte: figyelemmel kísérik a gyermekvédelmi intézmények működését. 

A rendőröknek kellett megfékezniük a férfit, aki fellökte az igazgatóhelyettest.

Még az ajtót se nyitották ki a miskolci és a belső-pesti tankerületnél az Egységes Diákfront és az aHang aktivistáinak, amikor megpróbálták átadni az alternatív oktatási népszavazás eredményét. Jobb minőségű oktatást követelnek. A diákok azt ígérik, nem adják fel, egymillió üres nemzeti konzultációs ívet akarnak összegyűjteni. A kormány szerint ez végső soron beavatkozás lenne a választásokba.

Miért is érdekelne egy tankerületi központot több mint 110 ezer ember véleménye az oktatásról?

Egy budapesti iskolában akkora a tanárhiány, hogy az informatika és matematika tagozatos diákok néha csak délre járnak be az iskolába, mert nincs aki megtartsa az óráikat. Erről több érintett szülő beszélt a Híradónak. A fenntartó Közép-Pesti Tankerületi Központ vezetője egy keddi fórumon azt mondta a szülőknek, hogy a gimnáziumi tagozat fogalma csak az iskola marketingfogása, és a matematikatanár-hiányt is megoldották – azzal, hogy megszüntették az iskolában a csoportbontásokat.

Ha a most távozókat nem nézzük, akkor is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből.

476 állami, egyházi, nemzetiségi önkormányzati és alapítványi köznevelési intézményfenntartó jelezte, hogy csatlakozna a projekthez.

Azért bocsájtották el a Karinthy Frigyes Gimnázium hat tanárát, mert ők vettek részt a leghosszabb ideig a polgári engedetlenségben – mondta a Külső-Pesti Tankerület vezetője a bíróságon. Aki elnézést kért azért, amiért korábban nem jelent meg a tárgyaláson. Az elbocsájtott tanárok arról beszéltek, hogy a kirúgásuk szerintük elrettentette a kollégáikat attól, hogy tovább folytassák a tiltakozást.

Eiplné Pál Alexandra, gimnáziumi tanár volt a Reggeli vendége, aki elmondta, Pintér Sándor július 15-ig meghosszabbítaná az idei tanévet, ha nem lesz meg a megfelelő tanítási nap. A tanár azt is hozzátette, fenyegetések érkeznek, ha nem sikerül elfedni a szakos tanárhiányt, amit úgy próbálnak megoldani intézményen belül egy nem szakos kolléga esetében, hogy gyakorlásnak írják be a nem szakos helyettesítést, amit hivatalosan csak felügyeletként lehetne feltüntetni. 

A Reggeli vendége Semjén Nóra, az Anyakivan blog szerzője volt, aki már 9 évvel ezelőtt tapasztalta a tanárhiány súlyosságát, amikor azt mérték fel gyermeke volt általános iskolájában, hogy melyik szülő, milyen tantárgy tanítására képes. Így történt meg, hogy fia iskolájában egy apuka tanította az angolt, amikor pedig a helyettesítést nem tudták megoldani, akkor tanulás helyett tv-t néztek a gyerekek. Az édesanyát az keseríti el igazán, hogy gyermekei azt hiszik, a tanulás csak rossz lehet. 

„Zsarolásnak van kitéve a pedagógus, mert ha nem lesz meg a gyereknek az óraszáma, akkor ki lesz tolva a tanév” – hangját eltorzítva nyilatkozott egy tanár a KRÉTA rendszerrel való visszaélésekről. A rendszerben elméletileg egy négyzetet ki lehet jelölni és jelezni, hogy az adott órát hogyan helyettesítették. Jelenleg azonban ez a funkció központilag le van tiltva, tehát nincs jogosultsága a pedagógusoknak ezen változtatni. A megjegyzés rovatba beírhatnak valamit, de azt nem nézi senki. Így fordul elő, hogy a pedagógus nem tudja beírni nem szakszerű helyettesítésnek a nem szakszerű helyettesítést.

Minden harmadik általános iskolában tanít képesítés nélküli pedagógus – számolt be a Reggeliben az oktatás helyzetéről Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint most van a legmélyebb ponton az oktatás a rendszerváltás óta. Az oktatás színvonalán mindez már most is látszik: a 14 éven aluliak funkcionálisan analfabéták. Július óta közel 2500 pedagógus mondott fel, 1500 pedagógus dolgozik felsőfokú végzetség nélkül.