Pintér Sándor minisztériuma szerint „minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez”.

Január 20-án, szombaton írják a központi írásbeli felvételit azok a leendő középiskolások, akik olyan intézményt céloznak meg, ahol kötelező az országosan egységes feladatlapok kitöltése. A nagy nap után azonban még rengeteg teendője lesz a diákoknak és szüleiknek. Azért, hogy ne legyen káosz és kapkodás a középiskolaválasztás, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, szabályokat, határidőket és dátumokat a 2024-es középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Finnország nagy ereje az önreflexióban van – mondta a Reggeliben Fenyvesi Kristóf egyetemi kutató, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa. A friss, 2022-es OECD-mérés nemrég megjelent eredményei szerint bizonyos területeken csökkent a finn oktatás színvonala. A kutató azonban óva intene mindenkit attól, hogy ennek alapján leírja az ország oktatási rendszerét. Szerinte az eredmények romlása egyfajta vészcsengő, és reméli, ahogy korábban is, most is elindul majd a finnek között egy társadalmi egyeztetés a kérdésben. A friss adatok alapján több olyan elemben is rontottak, amiben Finnország hagyományosan erős volt – mik ezek és hol tart a finn oktatás az európai átlaghoz képest? Kiderül a videóból.

Már csak néhány napig igényelhetik az óvodás gyerekek szülei az iskolakezdés halasztását. A határidő január 18., azaz jövő csütörtök. 2020. óta a szülők kérésére az Oktatási Hivatal dönt arról, iskolaérett-e egy óvodás. Az általunk kérdezett óvodapedagógus szerint sok szülőnek fejtörést okoz, hogy kérjen-e halasztást. Nahalka István oktatáskutató az RTL Híradónak azt mondta, nem előnyös, hogy központosították a döntést. 

Több tragédiáról számoltunk be a héten: két napon belül két kismama halt meg szülés után a nyíregyházi kórházban, a kórház szerint azonban az esetek között nincs összefüggés. Meghalt az a 33 éves férfi is, akinek húsevő baktérium támadta meg a szervezetét, a férfi családja szerint rokonuk panaszát először nem vették komolyan. Közben a tanárok még mindig nem tudják, hogy mennyiért dolgoznak. Kiderült az is, hogy a 32 százalékos béremelés nem mindenkinek jár, a szakszervezet a történelminek nevezett béremelés helyett csak inflációkövetős fizetésemelésről beszél, ami csak fokozza a most is meglévő bérfeszültségeket. Közben 750 ezres jutalmat kaptak a katonák, de a rendvédelmi dolgozók erről évek óta nem is álmodhatnak. Zajlik a kavarás a Budapest-bérlet körül a Balatonnál pedig téli mesevilágot varázsolt a fagy. Íme a hét videós összefoglalója.

Alig négy hónappal az érettségi előtt derült ki, hogy idén mégsem lehet vizsgázni a pedagógiai ismeretek nevű tantárgyból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint országszerte legalább 10 középiskola tanulóit érinti a döntés. Egy érintett diák azt mondja, a felvételijük úszhat el ezen, mert ennyi idő alatt nem tudnak másik tárgyból felkészülni. Az illetékes minisztériumtól nem kaptunk választ. 

Nem tudják a tanárok, hogy pontosan mennyi pénzért dolgoznak – ezt mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója az RTL Híradónak. Pilz Olivér szerint félő, hogy szubjektív szempontok alapján megy majd a béremelés. Ezt azután mondta, hogy a kormány szerdán bejelentette: megérkezett a Brüsszelből várt technikai levél, ami lehetővé teszi a régóta ígért pedagógus béremelést. A Pedagógus Szakszervezet szerint bár örülnek, hogy nőnek a fizetések, ezzel a bérfeszültség is nő a pedagógusok között. A kormány szerint: minden tanár jól jár. 

Január elsejétől a tanárok már nem közalkalmazottak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át. Csak éppen azt nem tudják, ezzel milyen fizetés jár. Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormány által történelminek nevezett 32 százalékos pedagógus béremelés csak a pályakezdőknél valósul meg, a többieknél csak egy alsó határ van megadva, aminél nem kereshetnek kevesebbet. Pilz Olivér szerint ez csupán egy inflációkövető béremelés, amit a kormány európai uniós forrásokból finanszíroz. Hogy szerinte ez elegendő lesz-e a tömeges pályaelhagyás megállításához kiderül a videóból.

A szakértői vélemény szerint bírják a strapát, de gyengék.

Nem kapnak álláskeresési járadékot, mert másfél hónapja hiába várnak a kilépő papírjukra – erre panaszkodnak egy zuglói iskola korábbi dolgozói. Azután kerültek ebbe a helyzetbe, hogy nem értettek egyet a státusztörvénnyel, és nem írták alá az új munkaszerződésüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hasonló esetről tud. Az iskolát fenntartó tankerületi központ a Magyar Államkincstárra vár, hogy ki tudják adni a dokumentumokat – az Államkincstárat viszont Híradónk hiába kereste az ügyben.

Jövőre további 21 százalékos emelésre számíthatnak a pedagógusok – ígéri a kormány. 

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

Hiába kérte a Tudományos Akadémia egyik osztálya, nem emelik vissza a művészettörténetet a Nemzeti Alaptantervbe. Ősszel derült ki, hogy 2024-től már választható tantárgy sem lesz a művészettörténet, beolvasztják a vizuális kultúra tananyagába. A döntés ellen tüntettek a Szépművészeti Múzeum előtt. A Belügyminisztérium úgy reagált: a tárgy nem szűnik meg teljesen.

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

Kormánypropaganda került a nyolcadikos földrajztankönyvbe – állította hét éve ezen a napon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A karikatúrán egy szoptatós kocával és malacaival próbálták elmagyarázni a gyerekeknek az Európai Unió viszonyait – a virgonc magyar kisdisznó már akkor külön utakon járt. A tankönyv kiadója szerint az volt a cél, hogy önálló gondolkodásra sarkallják a diákokat, a rajz pedig Németország meghatározó szerepét jelképezi. 

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta a Híradónak, hogy néhány napja még éppen az ellenkezőjéről tájékoztatták. Szerettük volna megtudni a tárcától, hogy miért gondolták meg magukat, választ azonban nem kaptunk.

Korábban arról lehetett hallani, hogy mintegy 24 ezer oktató maradhat ki a béremelésből.

A gyakornokok 32,2%-kal kaphatnak többet, de például a kutatótanárok csak 17%-kal, ez derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott javaslatából. Plusz emelést kaphatnak viszont például a matematika- és a kémiatanárok. A Pedagógus Szakszervezet és az Egységes Diákfront szerint megérte az elmúlt években sztrájkkal és tüntetésekkel kiállni a tanárokért, de még maradtak elérendő célok. 

Az állami fenntartású középiskolákban már választható tárgyként sem lesz jelen a művészettörténet, és érettségizni sem lehet a továbbiakban belőle.

Folytatódtak az oktatási rendszer miatti tiltakozások. A sokára érkező mentők helyett lányai vitték kórházba Gálvölgyi Jánost. Koszovóban magyar békefenntartók sérültek meg. Királlyá koronázták III. Károlyt. Folytatjuk év végi visszatekintő sorozatunkat, mutatjuk mi történt májusban. 

Sokkal nagyobb bért kaphatnak azok, akik mesterdiplomával rendelkeznek és nem alapszakossal.

Orbán Viktor arról beszélt az év végi kormányinfón, hogy a tanárok fizetésemelésének elindításához még várnak egy levelet az Európai Bizottságtól. Szerinte abban a testületnek felhatalmazást kell adnia az emelésre. A Pedagógusok Szakszervezeténél attól tartanak, egyenlőtlen lesz a béremelés. 

A Közép-Pesti Tankerületi Központ elismerte a Népszavának, hogy magántanárokkal oldják meg a nyelvtanítást több állami iskolában.

A világ legnehezebb vizsgasorozata 8 órán keresztül tart és gyakorlatilag a tanulók egész életét meghatározza.

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

A Szülői Hang nevű szervezet szerint manipulatív kérdéseket küld a Belügyminisztérium a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül. Azt kérik, hogy ne válaszoljanak a kérdésekre. A tanárok és az iskolaigazgatók is kaptak kérdőívet az oktatás problémáit érintő kérdésekkel. A Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szerint ez csapda. A tárca úgy reagált: mindenki kifejtheti a véleményét a témákkal kapcsolatban. 

A jövőben kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek, ezzel egy európai uniós vállalást kívánt teljesíteni a kormány.

Már dolgoznak az első olyan kutatók Magyarországon, akik részben a Nemzeti Tudósképző Akadémia a segítségével kezdték el a tudományos karrierjüket – mondta az rtl.hu-nak Hegyi Péter, a program vezetője. A diákokat a középiskolában gyakorlati órákkal próbálják az orvosbiológiai pályára terelni, az egyetemi képzés ideje alatt pedig havi 75 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatják őket. 

Ez néha tényleg olyan, mint egy rossz viccben. Az angolórát az iskolapszichológus tartja, a biológiát a rajztanár tanítja, a gyerekekre a takarító néni vigyáz, informatika- és matektanár nincs, de persze, ahogy a kormány mondani szokta, az oktatásban minden rendben van. Ősz óta jelentős számú tanár mondott fel, azóta megy a vita, hogy akkor tulajdonképpen van-e tanárhiány, vagy nincs. A Házon kívül riportere olyanokkal beszélgett, akik számára ez már nem kérdés.

Orbán Viktor miniszterelnök tíz megállapodást írt alá Kínával a pekingi Egy út, egy övezet csúcstalálkozóján, ám mostanáig nem derült ki, mik voltak ezek.

Mosolygó szemekkel és óriási kíváncsisággal – így fogadták a Fókusz riporterét a Fülöp-szigetek egy kis faluja, Ilawod iskolájában a gyerekek nyáron. A Fülöp-szigeteken kötelező iskolába járni, ám sok diák így sem tud írni-olvasni. A koronavírus még inkább rontott a helyzeten: az intézmények 2 évre bezártak, az online oktatáshoz pedig sok gyerekeknek nem volt megfelelő eszköze. Csak a fejlettebb részeken tudtak a közösségi média és a tévé segítségével tananyaghoz jutni.

Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok, olimpikon vízilabdázó, aki érintett szülőként segíti a fogyatékossággal élők széleskörű integrációját. Rita már második éve a Szerencsejáték Zrt. játszótérépítési programjának jószolgálati nagykövete. Egy olyan programé, amelyben cél, hogy a fogyatékossággal élők integrációja és az elfogadás már gyermekkorban megvalósulhasson. Az olimpikon kislányánál 2 éves korban diagnosztizálták Charcot-Marie-Tooth (CMT) betegséget, egy ritka, genetikai rendellenességet, amely miatt Flóra kerekesszékkel közlekedik. Interjú Drávucz Ritával.

Peller Anna pár éve, a jogosítványszerzése után elvégzett egy extra tanfolyamot is, ahol éles helyzetekben próbálhatta ki tudását. Nemcsak jeges, hanem például felázott utakon is tesztelhette – persze biztonságos körülmények között –, hogyan reagálna. A Reggeli műsorvezetője mindenkinek ajánlja ezt a plusz képzést.

Ádám Zoltánt azután küldték el, hogy etikai vizsgálatot kezdeményezett egy kivételezett elbánásban részesült diák ügyében. Az egyik aláíró, Bod Péter Ákos szerint a levél egy figyelmeztetés az egyetem vezetésének. A Corvinus Egyetem úgy reagált: döntéseik jogszerűek.

13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze néhány nap alatt az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket. Országszerte több mint 700 helyen gyűjtik az íveket. A kormány szerint Bürsszel és a Soros Alapítvány fizeti azokat, akik a konzultációt támadják. 

Gódor Zolát, az ország matektanárát a Cápák között című műsorból ismerhette meg a közönség. Zola szerint a matematika azért is nehéz tantárgy, mert egymásra épülnek az ismeretek, ám korántsem lehetetlen, hogy valaki felhozza a matematikatudását, akár szülőként sem. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb, és ez a gyerekek PISA-teszteredményein is látszik. Hogy mit szól mindehhez az ország matektanára, kiderül a videóból.  

Kökéndy Ákos, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanára szerint a gyerek akkor kezdi el a telefonhasználatot, „amikor a szülő a gyerek kezébe adja a mobilt”. Ezért a szülőé a nagyobb felelősség, és nem a tanároké. A Waldorfban azt a tapasztalat, hogy már a harmadikos és negyedikes gyerekeknek is van telefonja, bár ilyenkor még azért megpróbálnak beszélni a szülőkkel, hogy ha úgy érzik, hogy mindenképpen kell telefon, akkor is csak butatelefont vegyenek a gyereknek. Kiskamasz korban már a legtöbb gyereknél ott van a telefon, onnantól kezdve pedig egyre nehezebb dolguk van a tanároknak. Hogy a telefonhasználat mennyire nehezíti meg a tanulást, kiderül a fenti videóból.

Még soha nem volt ilyen rossz a magyar diákok teljesítménye matematikából a PISA-teszteken, viszont javultak a természettudományos eredmények. Nahalka István oktatáskutató szerint arányaiban kevesebbet romlott a magyar diákok teljesítménye, mint a fejlett országok eredményeit mutató OECD-átlag, amely a koronavírus-járvány hatásainak is köszönhetően erősen bezuhant. Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter szerint ez annak köszönhető, hogy a pandémia alatt jól szervezték meg az oktatást.

A felmérés készítői szerint nem feltétlenül a Covid-járvány miatti iskolalezárások állnak a visszaesés hétterében. 

Több mint 100 diák nem tud hétfőn iskolába indulni, mert bezárt a budapesti Qualitas Gimnázium. Az egyik tanuló szerint a már nem tanköteles diákok helyzete a legbizonytalanabb. A tanárok egyik szakszervezete szerint a kormánynak kötelessége lenne az összes diáknak segíteni. A Fővárosi Kormányhivatal úgy reagált: a nem tanköteles tanulóknak is próbálnak segíteni, legfeljebb erről a fenntartó nem értesítette a diákokat.

A tanárok 5 százaléka döntött úgy szeptember végéig, hogy nem tanít tovább. A Tankerületek adatait az Átlátszó összesítette. A több mint 4000 távozó ellenére jelenleg csak 707 pedagógust keresnek a hivatalos közigazgatási állásportálon. A szakszervezetek szerint azért, mert a legtöbb iskolában részmunkaidős tanárokkal töltik be az üres helyeket. 

Néhány iskola látványosan előretört a Top 100-as listán.

Tájékoztató fórumot hívott össze csütörtök délelőttre a Qualitas Gimnázium igazgatója, de hiába várták a gyerekek, nem ment el rá. Ez lehetett az iskolában az utolsó tanítási nap, mert miután elárverezték az iskola épületét, még nem újították meg a működési engedélyüket. A diákok többsége kétségbe van esve, mert nem tankötelesek és egyelőre más iskolába nem veszik át őket. Gulyás Gergely szerint a kormány próbál segíteni nekik.  

Az osztályzatok nem lettek jobbak, de a tanárok és a szülők is pozitív változásról számoltak be.

Kétségbeesetten próbálnak segítséget kérni a bezárás előtt álló Qualitas Gimnázium diákjai. Azt mondják, főleg a 16 év felettiek vannak bajban, ők már nem tankötelesek, és helyhiány miatt máshol elutasítják őket. Az intézményben csütörtökön lehet utoljára tanítás, miután elárverezték az iskola épületét és az engedélyük sincs rendben. A Belügyminisztérium azt közölte: a fővárosban bőségesen van iskolai férőhely.

A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar települések közötti kereseti különbségek leginkább a diplomásak arányától függ.

Több mint 260 diák kereshet magának új iskolát, csütörtökön bezárhat a budapesti Qualitas Gimnázium. Az iskola diákjait még szeptemberben végrehajtó küldte haza, mert az épületet elárverezték. Azóta lett új épületük, de nincs rendben a működési engedélyük. Az igazgató szerint emiatt állami támogatást sem kapnak, ezért november végén be kell zárniuk. A kormányhivatal azt közölte híradónkkal, kijelölik azokat az iskolákat, ahol a diákok folytathatják a tanulást.

Tíz év alatt 48,5 ezerrel csökkent az egyetemisták száma. 

Rétvári Bence szerint felháborító, hogy már ezt is megtámadták.

A Kúria arra jutott, hogy a PSZ kérdései egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek.