MotiMore ( Raiffeisen)

Miért döntött úgy, hogy vállalkozni kezd? Nem félt a bizonytalanságtól?

Azért kezdtem el vállalkozni, mert a célom megvalósítását, az esélyegyenlőség biztosítását az oktatás terén csak ebben a formában tudtam elképzelni. Egy profitot termelő, társadalmi vállalkozásként. Ez azt jelenti, hogy önfenntartó, a tulajdonosok számára hasznot termelő vállalkozást indítottunk, amelynek az elsődleges célja az, hogy egy társadalmi problémára, kihívásra, megfelelő választ tudjon adni. A bizonytalanságtól valamiért soha nem féltem, találtam olyan partnereket, befektetőket, akik hittek a projektben, és pénzzel, szaktudással támogattak.

Mi volt a legnagyobb sikerélménye idáig?

Talán az, amikor látszott, hogy lendületet kap a cég. Egyre többen kezdték el használni az oldalt, és szinte naponta kaptunk köszönőleveleket és üzeneteket, szülőktől, pedagógusoktól ,sőt néha még diákoktól is. Ez volt az a pont, amikor világossá vált számunkra, hogy amit elképzeltünk, más számára is valós értékkel bír.

Mi volt a legnagyobb kudarcélménye idáig?

Talán a MotiMore első verziójának értékesítése. Az a pont, amikor rádöbbentem, hogy olyan rendszerben működtünk, ami egész egyszerűen nem skálázható, és a saját magunk által felépített struktúra kötött gúzsba minket. Nagy erő és hatalmas energia - no, meg némi önreflexió- kellett ahhoz, hogy teljesen új, már skálázhatóan működő alapokra helyezzük a MotiMore fejlesztését. Ebben az időszakban nem sokat aludtam, éjszakánként hosszú órákon keresztül csak a plafont bámultam, azon töprengve, hogyan lehetne a legjobban kijönni ebből a gödörből. Ez mára sikerült, és utólag nem bántam meg, hogy így döntöttünk. Az előrelépést viszont nem az ébren töltött éjszakák hoztak meg, ma már inkább az alvást választanám.

Ha újrakezdhetné, lenne olyan döntése, amit megváltoztatna? Ha igen, melyek azok?

Szinte mindent másképp csinálnék, ami a vállalkozással kapcsolatos. Mivel alapvetően - ahogy ez a műsorban el is hangzik - én nem vagyok üzletember, sem tapasztalt vállalkozó, mindent útközben kellett megértenem, megtanulnom. Ez rengeteg zsákutcába, felesleges körökbe vitt minket. A mai eszemmel már látom, hogy mi lett volna a helyes, logikus döntés. Legközelebb legalább már tudok előre is gondolkozni.

El tudja különíteni a munkát a magánélettől?

Részemről ezzel nincs probléma, a munka azonban nem hajlandó a magánéletemtől elkülönülni, és mindig valahogy megjelenik hétvégéken, esténként is. Ebben is sokat fejlődtem. Annak a belátása, hogy nem mindent nekem kell csinálni, és a velem együtt dolgozó kollégák legalább olyan jó szakemberek, mint én (sőt!), rengeteget segített, és megtanultam feladatokat, felelősséget delegálni. Ez jót tett!

Inkább támogatták az ismerősei, vagy többen voltak, akik kétségeket fogalmaztak meg?

 Egyértelműen támogattak. Az ismerőseim, megértették az alapötletemet és, hogy miért lehet hasznos, hogyan segíthet az oktatásban. Az is segített, hogy a termék fejlesztését megelőzte egy 5-6 éves kutatás, tapasztalatszerzés, elemzés, azaz amikor a MotiMore (és elődje) első verziója megjelent, addigra már kialakult egy olyan közösség, akik ezt a módszertant használták a pedagógiai értékelésben.

Sikerült elkülöníteni a vállalkozás és a saját pénzügyeit?

Természetesen, erre remek törvények vannak, amelyek ezt szükségessé is teszik. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nem kellett soha jelzálogot felvennem a lakásomra, hogy finanszírozzam a céget, az első lépésétől kezdve voltak olyan befektetők, tulajdonostársak, akik hittek a cégben, és támogatták a törekvéseinket.

Ha ez nem sikerülne (sikerült volna), van következő terve?

Mivel kívülről kerültem a vállalkozói világba, nem vagyok 'sorozat-vállalkozónak' tekinthető. Én nem akartam soha vállalkozni, ez tűnt az adott ponton a legjobb megoldásnak. Csak azért újabb vállalkozást indítani, hogy legyen valami cégem, biztosan nem fogok. Ha lesz egy új ötletem, és ennek a vállalkozási forma lesz a legmegfelelőbb kerete, akkor persze igen. Szerencsére eddig mindig sikerült megtalálni azokat a munkatársakat, befektetőket, akikkel szívesen és könnyen tudtunk egy közös cél érdekében együtt dolgozni. Az utóbbi évek segítettek abban, hogy a kezdetben viszonylag erős 'imposztor-szindrómám' mára esetenkénti enyhe diszkomforttá szelídüljön.