Verik, korbácsolják és házasságba kényszerítik az afgán kamaszlányokat, de ellenállnak

A 16 éves Lale angolórán volt több másik lánnyal együtt az afgán fővárosban, amikor tálibok törték rájuk az ajtót, majd megverték és őrizetbe vették őket az öltözködési szabályok megsértése miatt. A Guardian információi szerint Kabul több pontján, köztük piacokon és bevásárlóközpontokban vettek őrizetbe lányokat, akik nem úgy öltözködtek, ahogyan az iszlamista tálibok megkövetelik.

Lale a Guardiannek elmondta, hogy a tálibok megverték azokat az osztályába járó lányokat, akik megpróbáltak ellenállni, őt pedig megkorbácsolták a lábán, amikor érvelni próbált velük. Hozzátette, apját azért verték meg brutálisan a tálib rendfenntartók, mert „erkölcstelen lányokat nevel”.

A 16 éves lány két éjszakát töltött rácsok mögött. Elmondása szerint a tálibok folyamatosan szidták és „hitetlennek” nevezték őket, amiért angolul tanultak. Végül azután engedték szabadon, hogy aláírt egy papírt, hogy soha nem megy utcára fejének kötelező eltakarása nélkül, és egyben megtiltották számára, hogy angolórákra járjon.

Amikor a tálibok 2021 nyarán átvették a hatalmat, azt ígérték, hogy nem fogják csorbítani a nők jogait, de ezt szinte azonnal meg is szegték. Kötelezővé tették a minden testrészt eltakaró hidzsáb viselését, megtiltották, hogy a nők férfi kísérő nélkül lépjenek utcára, valamint eltiltották a lányokat, hogy 12 éves koruk után iskolába járjanak. Emellett bezárták a szépségszalonokat, és néhány szakma kivételével a munkát is megtiltották a számukra.

Afganisztán lett ezzel a világ egyetlen országa, ahol eltiltják a tanulástól a lányokat. 

Az ENSZ adatai szerint a tálibok tiltása miatt több mint egymillió lány esett el a tanulás lehetőségétől, bár nagyjából ötmillióan már a tálibok visszatérése előtt sem tudtak iskolába járni.

Lale a Guardiannek elmondta, hogy amikor meglátta hogyan nézett ki apja, miután megverték, mert angoltanfolyamra jártam, elment a kedve a tanulástól, mert nem akarta átélni újra ugyanezt.

Már nem tudok elképzelni más jövőt magamnak, minthogy otthonmaradok és megházasodom.  

Eladják a lányokat feleségnek

A tanulástól eltiltott nők számára egyre inkább a házasság jelenti az egyetlen életutat Afganisztánban. Egy 28 éves nő – aki orvosnak tanult, és már majdnem megszerezte orvosi diplomáját, amikor a tálibok tiltása miatt nem tudta elvégezni az egyetemet – az Al-Jazeerának elmondta, egyre nehezebb ellenállni a szülői nyomásnak, hogy házasodjon meg, ha nem lehet belőle orvos:

Ha megházasodom, minden elveszett számomra. Az álmaim darabjaira hullanak.

A tálibok visszatérése előtti évtizedekben az afgán családok – főleg a városokban – nem igyekeztek minél hamarabb férjet találni lányaiknak, akiknek lehetősége volt iskolába járni, szakmát tanulni és dolgozni. Ez az elmúlt két és fél évben radikálisan megváltozott, és a gazdasági krízisbe került országban jelentősen megnőtt a gyerekházasságok száma, ahogy rengeteg család a hozományért cserébe feleségül adja lányait.

„Sok család újra olyan hamar ki akarja házasítani a lányaikat, amilyen gyorsan csak lehet. Ezért van az, hogy egyre fiatalabban és fiatalabban házasodnak a lányok, 11 éves és 12 éves korukban” – mondta el az El País című lapnak Mariam Safi, a kabuli DROPS kutatóintézet igazgatója. Különösen a falusi, mélyszegénységben élő családok, akiknek nagy szükségük van a hozományra. 

Az El País idézett egy afgán lányt, akinek elmondása szerint a környezetében egy 13 éves lányt 250 ezer afgán afgániért (nagyjából 1,2 millió forint) adott feleségül családja egy 45 éves férfinak.

Pontos számokat a gyerekházasságokról nem lehet tudni. Az ENSZ adatai szerint egyes tartományokban minden harmadik, máshol minden második lányt feleségül adják szülei a 18. születésnapja előtt, és a gyakorlat érezhetően nagyot nőtt a városokban, ahol az elmúlt húsz évben a gyerekházasságok száma jelentősen visszaszorult.

A lányos szülőkre a tálibok is nyomást gyakorolnak – emiatt sokan attól tartanak, a tálibok erőszakkal elviszik feleségnek lányaikat, és ezért inkább bárki másnak oda adják őket minél gyorsabban.

Öngyilkosságba menekülnek

A tanulás, karrier és szabadabb élet reményétől megfosztott fiatal afgán nők körében jelentősen megnőtt a mentális betegségek száma a tálibok visszatérése óta, és sokan annyira kilátástalannak érzik helyzetüket, hogy inkább az öngyilkosságot választják.

Az ENSZ egy jelentése szerint az afgán nők mentális egészsége jelentősen romlott a tálib uralom alatt az egész országban. A lányok és nők depressziótól, alvászavaroktól, reménytelenségről és motiválatlanságtól számoltak be, valamint szorongás, félelemérzet, bezártságérzés és öngyilkossági gondolatok gyötrik őket. Pontos számokat nem tudni, de az a kevés felmérés, ami készült, azt mutatja, a nők többsége valamilyen mentális problémától szenved.

Egy több mint kétezer fős felmérésben 67 százalék mondta azt, hogy ismert depressziótól vagy szorongástól szenvedő lányokat, akiknek a mentális egészségét főleg a szabad mozgás korlátozása, valamint az oktatás és munkavállalás tilalma teszi tönkre. Emellett 164-en mondták, hogy ismernek olyan nőt, aki öngyilkosságot követett el. „És ez csak egy kisszámú felmérés volt, képzeljük el a valós számot” – mondta Mariam Safi az El Paísnak.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

Hivatalos adatok hiányában nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi nő követ el, vagy kísérel meg öngyilkosságot. A Guardian tavaly augusztusi cikke szerint két év alatt jelentősen nőtt a női öngyilkosságok száma az országban. A lap afgán kórházi adatokra hivatkozva közölte, hogy egy tartományt kivéve mindenhol több nő lett öngyilkos, mint férfi, és országosan az öngyilkosságba menekült, vagy azt megkísérlő emberek kétharmada nő volt. 

Ezzel Afganisztán egyike lett annak a nagyon kevés országnak, ahol több nő öli meg magát, mint férfi: globálisan ez az arány a fordítottja.

Egy túlélő a Guardiannek elmondta, azért akarta megölni magát, mert szülei heroinfüggő unokatestvéréhez akarták feleségül adni. A 18 éves lány a lapnak elmondta, ha szülei újra megpróbálják hozzáadni, akkor „biztosra megyek, ne éljem túl”.

Reményt adó titkos iskolák

A táliboknak ugyanakkor nincsen könnyű dolguk. A kétezres évek első két évtizedében felnőtt egy olyan generáció, akik tanulhattak, és ennek köszönhetően az ország történelmében még soha nem volt olyan sok tanult nő, akinek volt lehetősége megismerni a világot, és azt, hogy milyen jogai lehetnének – mondta el az Al-Jazeerának Fatima Gailani nőjogi aktivista. Az Afgán Vörösfélhold Társaság egykori igazgatója hozzátette:

Lehetetlenség elhallgattatni őket, lehetetlenség kiszorítani őket.

A tálibok tanulási tilalmára válaszul egymás után indítottak titkos iskolákat, ahol az oktatástól eltiltott lányokat tanulhatnak tudományos ismereteket és angol nyelvet. Vannak, amiket online tartanak, Zoomon keresztül, ahol a tanár biztonsági okokból inkább nem kapcsolja be a kameráját, hogy ne lehessen látni az arcát. Máshol személyesen tartják az órákat, titkos helyen található osztálytermekben, ahol mindig tartani lehet egy tálib rajtaütésről.

Egy 14 éves lány a CNN-nek elmondta, a titkos iskola, ahova jár „menekülést jelentett a szorongás és depresszió elől, amit otthon ülve éreztem”. A nagyjából négyszáz lányt oktató titkos hálózat egyik tanárnője közölte: bár „minden egyes pillanatban retteg” attól, hogy a tálibok leleplezik őket, a remény, hogy a jövőben jobb lesz a helyzetük, erősebb a félelemnél.

Közben nemzetközi internetes oktatási intézmények arról számoltak be, hogy több tízezer afgán lány és nő iratkozott fel kurzusaikra. Egyes helyeken még azt is megengedik nekik, hogy álnéven vegyenek részt az órákon, hogy biztonságban tudjanak tanulni. Az orvosi egyetemekről kitiltott nők, akik már közel voltak ahhoz, hogy lediplomázzanak és rezidensként kezdjenek el dolgozni, titokban folytatják tanulmányaikat a kórházakban.

Fawzia Koofi afgán nőjogi aktivista, aki az 1990-es évek végén, a tálibok első uralma alatt működtetett titkos lányiskolákat, és 2005-ben az első nő lett, akit beválasztottak az afgán parlamentbe, az Al-Jazeerának nyilatkozva kijelentette, hogy a tálibokkal szemben az oktatás a legerősebb fegyver és hozzátette:

Ez az egyetlen reményünk.

Nyitókép: Nők sétálnak egy kabuli utcán, 2022 augusztusában – Fotó: Nava Jamshidi / Getty Images