Négy súlyos eset, amikor a magyar állam cserben hagyta polgárait, vagy elhanyagolta feladatait

A pénteki tömegtüntetésen elhangzott beszédek egyik visszatérő eleme volt az a megállapítás, miszerint a magyar állam csődöt mondott. Pottyondy Edina youtuber, a rendezvény egyik főszervezője arról beszélt: odakint most szörnyek járnak, akik gyerekeket bántottak, akik a gyerekek helyett a bántalmazókat segítették, szörnyek, akik uram-bátyám alapon kegyelmet osztogatnak. Ismert: ebből a történetből lett a kegyelmi botrány, ami Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán székébe került.

Vérző gyerekvédelem

De a gyermekvédelem emellett is több sebből vérzik. Osváth Zsolt youtuber már arról beszélt, hogy egy intézetben élő gyereknek egy évre 72 ezer forint ruhapénz jár, ebből kell ágyneműt, ruhát vennie. A szervezőknek és a tüntetőknek nemcsak a szájuk járt a demonstráción, hanem a kezük is. Az egyik fő szervező, Gulyás Márton bejelentette, hogy az Utcáról Lakásba Egyesülettel alapot hoztak létre egy bántalmazott fiúnak, aki miután kikerült a gyermekotthonból, hajléktalan lett. Azért akartak vasárnapig 25 millió forintot összegyűjteni, hogy megoldódjon az ő lakhatása, és megkaphassa azt a segítséget, amit a magyar állam nem adott meg neki. Végül jóval nagyobb összeg jött össze, 204 milliót adtak össze az emberek, amiből nyolc emberen tudnak segíteni. 

Ami nagyon fontos ebben az ügyben: az állam helyett a civil társadalom cselekedett, mert a kormány, majd az állam nem oldott meg olyan problémát, amit neki kellett volna. Az adakozók gyakorlatilag kétszer fizettek, hiszen az adójukból intézkednie kellett volna az államnak.

Nem egy hasonló eset volt az elmúlt években, amikor az állam bénán figyelte, mi történik körülötte, pedig a kommunikációs kormányzáson túl ténylegesen is tennie kellett volna valamit. 

Civilek fogadták a menekülteket

Két éve, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, heteknek kellett eltelnie, hogy a kormány valamilyen stratégiát alkosson, és fogadja a menekülteket. Jellemzően mire megnyitották a számukra a BOK-csarnok egyik épületét, addigra elapadt az áradat. Igaz, előtte Orbán Viktor miniszterelnök Debrecenben meglátogatott pár menekültet, és ekkor hagyta el a száját az elhíresült mondat, amivel egy ukrán nőhöz fordult: „örülök, hogy látom”. Ez volt az a pillanat, amikor megmutatkozott, mekkora a zavar kormányszinten, és az állam sem tud mit kezdeni a helyzettel. 

Ehelyett a civilek fogadták a menekülteket a Keletiben, elosztották, ki hogyan tud segíteni, és ment is minden, mint a karikacsapás.

Ahogy a 2015-ös példátlan menekülthullám idején is magánemberek és civilszervezetek mozgósították magukat, és szálltak be a menekülők ellátásába, fogadásába, tájékoztatásába. A Fókusz alábbi drámai riportja 2015 szeptemberéből nagyon beszédesen mutatja meg, mennyire nem volt elképzelése az államnak arról, hogy mit kezdjen a helyzettel – amire a legenyhébb szó a kaotikus.

Elárvult egészségügy

Az egészségügy is olyan terület, ahol a kormány irányításával az állam többszörösen elhanyagolja feladatait. Az elmúlt évek reformdühe annyira volt elég, hogy decemberben csípőprotézis-műtétre Tolna megyében akkor 387 napot, szaruhártyaműtétre egész Magyarországon 448 napot, térdprotézisműtétre pedig Szombathelyen 726 napot kellett várni:

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nemrégiben arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg átalakulás zajlik az állami egészségügy területén. A kisebb kórházakban tervezett változtatások miatt nem lesz mindenhol elérhető az akut ellátás, és a sürgős esetek időben történő megfelelő ellátása kihívást jelenthet a földrajzi viszonyoktól függően. Álmos szerint az egészségügyi rendszer jövőképe aggasztó, és arra ösztönzi az embereket, hogy készüljenek az öngondoskodásra az egészségügyi ellátás terén is. Vagyis amellett, hogy a társadalombiztosítási járulékot fizeti valaki, nem árt mellé egy magánbiztosítás is, 

így fordulhat elő az, hogy kétszer fizetünk valamiért: az állami ellátásért, ami nem, vagy csak borzalmasan hosszú várakozás után elérhető, valamint a magánellátásért, ami viszont drága, de működik.

Ezt a helyzetet feloldhatná, ha a magánkórházakban nyújtott ellátásra is felhasználhatnák a betegek a befizetett járulékaikat. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján ilyen irányú tervekről beszélt, kérdéses, megvalósul-e. Így még az is előfordulhat, hogy nem családi összefogással kell kifizetni a nagymama szürkehályog- (3-400 ezer forint) vagy csípőprotézisműtétjét (2 millió forint).

Az oktatás rejtett költségei

Ha az egészségügy szóba került, akkor az oktatást sem lehet kihagyni az állami bukták közül. Aki ma gyereket nevel, és iskolát kell választania, akkor olyan kérdéseket kell feltennie a leendő intézménnyel kapcsolatban, hogy 

• van-e fizika-, kémia- vagy matematikatanár az iskolában. 
• Mennyit kell bedobni az osztálykasszába, hogy legyen vécépapír a mosdóban? 
• Az osztályterem felújításába mennyi pénzzel kell beszállni a szülőknek? 
• És egy friss sztori alapján: mennyi pénzt kell beadni az érettségizőtermek klimatizálásába, hogy ne legyenek rosszul a hőségben se a tanárok, se a diákok? 

Ezek mind állami feladatok lennének, de napi szinten tapasztalható, hogy a fenntartók csődöt mondanak ezek kezelésében. Kimondható, hogy az állam nem tudja megfelelően ellátni az oktatási feladatokat, holott még az Alaptörvényben is szerepel, hogy az állam biztosítja az alap- és középfokú oktatást. Ingyenesen.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban tartott kormányülésen 2023. július 26-án. A kormányfő mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Nagy István agrárminiszter. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán