Az EU-tagállamok közül utolsóként foglalkozik hazánk a két ország felvételével a szövetségbe.

A humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön – mondta Orbán Viktor 25. évértékelőjén. A mondattal az USA és Magyarország kapcsolatát írta le a miniszterelnök, aki nem habozott André Goodfriend volt budapesti amerikai ügyvivő és David Pressman nagykövet nevein gúnyolódni. A beszédből megtudhattuk, hogy a NATO-tagság számunka létfontosságú, de csak mi állunk a béke pártján. És még egy tigrises hasonlat is belefért az infláció elemzésébe.

A török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.

Oroszország egyre több fegyvert és katonát küld Ukrajnába.

„Magyarország és az Egyesült Államok viszonya bonyolult, és nem az emberek érdekeire koncentrál” – erről beszélt az USA kormányzati fejlesztési hivatalának vezetője az RTL Híradónak adott exkluzív interjújában. Samantha Power szerint a korrupció és a szólásszabadság helyzete is problémás Magyarországon. De – mint mondta – párbeszéddel kell kezelni a nézeteltéréseket. Samantha Powert péntek délután Litauszky Balázs kérdezte.

London szerint Ukrajnának joga van saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is.

Törökország korábban kifogásolta, hogy a NATO-ba igyekvő svédek engedik az efféle megmozdulásokat.

Nehéz megtippelni, mi járhat Orbán fejében, véli egy kutató.

Folytatódik a kötélhúzás a svédekkel.

A dán-svéd kettős állampolgár Rasmus Paludan nem saját ötlettől vezérelve állt neki a könyvégetésnek.

A svédek és a finnek egyszerre lépnének be a katonai szövetségbe, csakhogy Törökország és Svédország között hűvösebb a viszony, mint eddig bármikor.

Törökország nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását – jelentette be Erdogan török elnök. Ankara azzal indokolja az elutasítást, hogy a svéd hatóságok nem akadályozták meg egy stockholmi tüntetésen a Korán nyilvános elégetését. A török vétófenyegetés a finnek csatlakozását is negatívan érintheti, akik az Ukrajna elleni orosz támadás után a svédekkel együtt kérték felvételüket a szövetségbe.

Növekszik a két ország közti feszültség. 

Egy radikális jobboldali iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista égette el a Korán egy példányát.

A török elnök kijelentette, ha nem adják át nekik a kért embereket, ők sem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat a parlamentben.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozása bukhat a török kormány hozzáállásán.

Orbán Viktor szerint újra blokkokban rendeződik a világ, de Magyarországnak ebből ki kell maradnia, így válhat regionális középhatalommá. Többek közt ez szerepel Orbán Viktor stratégiájában, amit politikai igazgatója foglalt össze a Mandinerben. Az RTL Híradónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint az írás felveti a kérdést, ki akar-e lépni Orbán Viktor a NATO-ból és az Európai Unióból. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint a kérdés abszurd és rosszindulatú.

A NATO főtitkára azt kérte a tagállamoktól, hogy a közeljövőben se hagyjanak fel a fegyveradományok szállításával Ukrajnába.

Árstopot vezetett be a kormány néhány alapvető élelmiszerre, Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz ült Ukrajna ügyében, hogy megelőzzék a háborút, magyarokat menekítettek ki Kazahsztánból az utcai zavargások miatt. Visszatekintő sorozatunkban bemutatjuk az év legfontosabb eseményeit – ez történt idén januárban.

Jens Stoltenberg nyilatkozata nem túl megnyugtató.

Szerinte viszont Magyarország értékes támogatást nyújtott Ukrajnának.

Meggyőzően teljesít az amerikai fegyverrendszer Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin szóvivője közölte a döntést. Előzőleg Joe Biden arról beszélt, hogy ha az orosz elnök véget vet a háborúnak, akkor kész beszélni vele. Közben a NATO tagságára váró Finnország miniszterelnöke azt mondta, hogy az ukrán háború rámutatott: Európa bajban lenne az Egyesült Államok nélkül.

Szerinte a Nyugat a saját pozícióját gyengíti azzal, ha az ukrán elnököt, Zelenszkijt idő előtti béketárgyalásokra kényszeríti.

Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója, hazarepülnek a Gripenjeink

Semmi új és semmi meglepő nincs a magyar kormány álláspontjában – így kommentálta Szijjártó Péter, külügyminiszter a Financial Times értesülését, miszerint a magyar kormány ellenkezése miatt nem vehetett részt az ukrán külügyminiszter a NATO bukaresti találkozójának hivatalos programján. Szijjártó Péter hozzátette: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járulnak hozzá az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához.

A képviselőtestület az Európai Bizottság által kért törvényjavaslatokkal van elfoglalva jelenleg – közölte a magyar külügyminiszter.

A főtitkár szerint Putyin háborúja kudarcnak bizonyult.

Csak a vacsorán vehet részt Dmitro Kuleba.

Korábban az ukrán vezetők sokat bírálták Berlint, mert a német politikusok túl lassan döntöttek a Kijevnek szánt hadifelszerelésről.

Uladzimir Makej kifejezetten nyugatbarát politikusként volt elkönyvelve 2020 előtt, a halála okáról egyelőre semmit sem tudni. 

A magyar kormányfő erről V4-es csúcs utáni sajtótájékoztatón beszélt. 

Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést, mondta az ukrán elnök a NATO madridi közgyűlésén.

Magyarország gyorsan hagyja jóvá Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz - ezt kéri majd csütörtökön a V4-ek kassai találkozóján Orbán Viktortól a cseh, a szlovák és a lengyel miniszterelnök. Mateusz Morawiecki vasárnap ezt azután jelentette be, hogy Helsinkiben tárgyalt a finn kormányfővel. A két ország tagfelvételi kérelmét a 30 NATO tagállam közül már csak Törökország és Magyarország nem fogadta el.

Úgy tudni, a NATO-ban már kifejezetten idegesek a magyar halogatás miatt.

Egy héttel ezelőtt rakéta csapódott be Lengyelországban, két civil meghalt, azzal is lehetett számolni, hogy ezzel eszkalálódhat az orosz-ukrán háború. Szerencsére ez nem történt meg.

A NATO főtitkára szerint akárhonnan is lőtték ki a Lengyelországban két halálos áldozatot követelő rakétát, a tragédiát egyértelműen az Ukrajnában dúló háború okozta, a felelősség így kizárólag Vlagyimir Putyint terheli. Bár közvetlen katonai konfliktus nem fenyeget Moszkvával, több tagállam is szükségesnek látja légvédelme megerősítését a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.

Az egész világ reagált a Lengyelországot kedden este ért rakétabecsapódásokra, melyeknek két halálos áldozata volt. Az egyik rakéta egy lengyelországi falura zuhant, és két gazdálkodót ölt meg. Mint mára kiderült, a fegyvert nem Oroszország, hanem Ukrajna lőhette ki. Az oroszok napok óta támadják rakétákkal Ukrajnát, és a feltételezések szerint az ukrán légvédelem rakétái zuhanhattak lengyel területre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő válaszolt az újságírók kérdéseire. 

Szakértők szerint valószínűleg baleset volt a becsapódás, de az orosz állami média máris Ukrajnára kenné.

Megemelik a katonai készültség szintjét.

A helyi tankerület szerint a kérdőív a honvédelmi ismereteket kívánta felmérni.

Most például az uniós pénzhez szükséges jogszabályokról szavaz az országgyűlés. Ezt válaszolta Navracsics Tibor miniszter, amikor arról kérdeztük, miért nem hagyták még jóvá Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Magyarországon kívül ezt még Törökország nem tette meg. A német külügyminiszter mindkét országot arra szólította fel, hogy minél előbb tegyék lehetővé a katonai szövetség bővítését.

A tanácsadó szerint emiatt a NATO-nak csökkentenie kellene a kapcsolatait Magyarországgal.

A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket.

A DK és az MSZP kezdeményezte a napirendre tűzést, de a kormánypárt provokációról beszél.

A New York Times szellőztette meg Zuzana Caputová esélyeit.

Magyarország és Törökország kivételével már minden tagország ratifikálta Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz.

A magyar honvédelmi miniszter szerint hálásak kéne lenniük a letteknek.