A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt

A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, aki állítólag kapcsolatba hozható a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal, jelentette csütörtökön a TT svéd hírügynökség.

A TT szerint a kiadatási kérelmeket Ankara még 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő, a svéd-finn-török háromoldalú megállapodás előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.

A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy személyt nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni. A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyben.

A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.

Nem közelednek az álláspontok

A nap folyamán bekérették a török külügyminisztériumba Svédország ankarai nagykövetét amiatt, hogy egy stockholmi tüntetésen a lábánál fogva felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.

„Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit” – közölte egy török diplomáciai forrás.

„A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől” – közölte Tobias Billström svéd külügyminiszter.

Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint „az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben”.

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a PKK-t.

Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.

Nyitókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök – Fotó:Valeria Mongelli/Bloomberg via Getty Images