Pusztítás és halál veszi körül, de van egy török város, ahol egyetlen épület sem omlott össze

Több mint egy héttel a török-szíriai katasztrófa után már nem a mentésen, hanem a tanulságok levonásán van a fő hangsúly Törökországban.

Például azon, hogy egy olyan országban, ahol egy újabb nagy földrengés csak idő kérdése volt, mégis hogyan fordulhatott elő egy ennyire kiterjedt pusztítás.

A „csak idő kérdése” nem drámai túlzás: az 1999-es, több mint 17 ezer áldozatot követelő izmiti földrengés után a török kormány 

• egyrészt létrehozta a Katasztrófa- és Vészhelyzetkezelési Hatóságot (AFAD), hogy az segítsen megbirkózni a természeti katasztrófákkal, 
• másrészt megszigorította az építési szabályokat, 
• harmadrészt kiemelt intézkedéssé tette a házak földrengésbiztossá tételét. Papíron a lakóépületek jelentős részét úgy tervezik, hogy egy 8-as erősségű földrengést is kibírjanak, míg az állomásoknak, a hidaknak és hasonló építményeknek 9-es erősségnél is állniuk kellene a sarat.

Törökország még földrengésadót is kivetett a polgárokra, amiből elvileg az izmiti újjáépítést és az épületek megerősítését finanszírozta. Elvileg. Úgy tűnik ugyanis, hogy a pénzt csak egy ideig fordították a tényleges helyreállításra és az esetleges megelőzésre, később pedig a török kormány infrastrukturális fejlesztéseit finanszírozták belőle. De az is komolyan növelte az aggodalmakat, hogy egy 2018-as törvény amnesztiát biztosított az illegálisan felhúzott épületek számára. A kormány lehetővé tette, hogy a lakók használatba vegyék ezeket az épületeket, ha a tulajdonosok kifizették az államnak a kiszabott bírságot.

Tavaly novemberben török építőmérnökök arra figyelmeztették a döntéshozókat, hogy az ország infrastruktúrája képtelen lenne átvészelni egy újabb nagy földrengést. A régi épületek országszerte nem felelnek meg a modern, földrengésbiztos építési szabályoknak, az új épületeknek pedig komoly szabványok szerint kellene elkészülniük, ám a helyszínen sokszor egészen más történik, mint ami a papírra van írva. 

Az Economistnak nyilatkozó török szakértő szerint a problémák a megvalósítás és a felügyelet körül vannak: az építési engedélyeket nagyon könnyű beszerezni, az ellenőrzések viszont rettentően gyengék. A kormány által ezen feladatok végrehajtására megbízott cégeket a kivitelezők fizetik, így bár a projektek az építkezés kezdetén megfelelnek a kormányzati szabványoknak, a végén már korántsem. 

Amint az ellenőrök kiteszik a lábukat az építési területről, a kivitelezők csökkentik az általuk használt vas mennyiségét vagy minőségét, vagy épp az acélhurkok számát, amelyek megakadályoznák a gerendák és oszlopok nyomás alatti meghajlását. Murat Guvenc várostervező és akadémikus szerint sok pénz cserél gazdát, mire felhúznak egy épületet, így „par excellence korrupcióról lehet beszélni”.

Osmaniye-ban, akárcsak máshol, az összedőlt épületek többsége az 1999-es földrengés előtti időkből származik. De rengeteg, látszólag új szabványok szerint készült épület szintén összedőlt vagy helyrehozhatatlan kárt szenvedett: emberek százai rekedtek egy mindössze tízéves luxuslakótelep alatt az Osmaniye-től délre fekvő Antakyában. A kivitelezőt egyébként február 11-én tartóztatták le, miközben megpróbálta elhagyni Törökországot. 

2022 végén, egy 5,9-es erősségű földrengést követően a török Mérnökök és Építészek Szövetsége nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy Törökország „kudarcot vallott abban, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket egy földrengés előtt”.

A szakszervezet hozzátette, hogy a helyszíni felügyeletet „továbbra is csak papíron létező eljárásnak tekintik”, megjegyezve, hogy a „földrengésbiztos épületek létrehozása érdekében elengedhetetlen, hogy mind a tervezési, mind az építési, mind az ellenőrzési folyamatokat korrekt és szigorú módon hajtsák végre. A szakszervezet szerint azonban a biztonságos építkezés kritériumai sem jogilag, sem a gyakorlatban nem teljesülnek. 

A szakemberek tehát megnyomták a vészcsengőt, de hiába, hiszen 2023 februárjában kiderült, hová vezethet, ha egy országban elmismásolják a szigorú ellenőrzéseket, és ennek következtében rendkívül silány minőségű épületek ezreit húzzák fel. Erzinben viszont máshogy álltak a kérdéshez.

Miért annyira kivételes ez a város?

Egy török város, a 42 ezer fős Erzin ugyan kifejezetten közel volt a földrengés epicentrumához, mégsem vesztett el egyetlen embert sem, és sérültjei sincsenek. „Az áldozataink azok a lakók, akik a szomszédos területen tartózkodtak a földrengés pillanatában” – mondta az Euronewsnak a város polgármestere, Ökkeş Elmasoğlu. 

De egyre inkább úgy tűnik, hogy Erzint nem a csoda mentette meg, hanem az a régóta tartó elhatározás, hogy az önkormányzat márpedig nem hagyja jóvá az engedély nélküli építkezéseket. 

A helyi beszámolók szerint Erzin az egyetlen olyan település egész Hatay tartományban, ahol egyetlen épület sem dőlt össze. Persze, ők is érezték a rengést, a boltokban minden lerepült a polcokról, de egyetlen ház sem sérült meg, ami elismerésre méltó, ha tudjuk, hogy tőlük 20 percre súlyos károk keletkeztek a települések infrastruktúráiban. 

A földrengés pillanatát így írta le Elmasoğlu: 

A városunk örülhet, de természetesen sajnáljuk az esetet a rengeteg halálos áldozat miatt. Minket is meglepett, hogy ilyen rengést tapasztaltunk, ez leírhatatlan. Én is egy egyemeletes családi házban lakom. Nagyon heves mozgást éreztünk, így azonnal az ajtóhoz rohantunk a gyerekeinkkel. Alig tudtunk megmozdulni. Vártuk, hogy véget érjen. Amikor egy kicsit enyhült a rengés, felkaptuk, amit lehetett és elhagytuk a házat.

A polgármester több interjúban is hangsúlyozta, hogy semmilyen módon nem engedte meg az illegális építkezést, mióta hiavatalban van. „Néha feldühödtek, és azt mondták nekem, hogy nincs más tisztességes ember rajtam kívül ebben az országban. Három hónappal azután, hogy megválasztottak, egy rokonunk megkeresett, hogy kapott egy bírságot egy illegális építkezés miatt. Mondtam neki, hogy nem tehetek semmit” – magyarázta Elmasoğlu.

„Mindig azzal jöttek, hogy építenénk egy ilyen épületet, adsz rá engedélyt? Én pedig azt válaszoltam, hogy nem tehetek ilyet, mert nem az én hatásköröm alá tartozik. A férfi hozzátette, hogy még ha küzdenek is a jelenség ellen, lesznek majd, akik továbbra is megpróbálnak engedély nélkül építkezni. „Az akarat azonban megvan, és mi azt mondjuk, hogy nem fogunk ilyesmit jóváhagyni.” A polgármester – elmondása szerint – ha illegális építkezéssel találkozott, mindig kiszabta a megfelelő bírságokat, az ügyeket pedig az igazságszolgáltatáshoz küldte. „Ilyen értelemben tiszta a lelkiismeretem” – tette hozzá. Hogy Erzinben szinte semmilyen pusztítást nem végzett a földrengés, azt az is befolyásolhatta, hogy a város legtöbb épülete nem magasabb hat emeletnél.

A polgármester erőfeszítéseit a szakértők is értékelték: Naci Görür földrengéskutató szerint a természeti katasztrófáknak sosem lesz vége, így nem marad más választásuk, minthogy földrengésálló településeket és városokat építsenek, Erzin pedig jó példa erre. „A települések földrengésbiztossá tétele a legjobb döntés. Ebből a szempontból igaz, amit a polgármester úr mondott” – nyilatkozta Görür. 

A 39 éves Emre Tibikoglu, aki hat éve dolgozik az önkormányzatnál, az NBC Newsnak elmondta, hogy a földrengés óta 20 000 ember menekült Erzinbe, ami körülbelül 50 százalékos növekedést jelent a város lakosságában. „Tudjuk, hogy földrengésveszélyes területen vagyunk” – mondta, és ő is hozzátette, hogy a jelenlegi és az előző polgármesterek ragaszkodtak ahhoz, hogy ne engedjék felhúzni az építési előírásoknak nem megfelelő épületeket.

Tibikoglu elmondta, hogy ha a tisztviselők kiszúrtak egy-egy illegális épületet, akkor lebontatták őket. „Néhány helyi lakos nagyon dühös volt emiatt” – magyarázta, de hozzátette, hogy a városvezetők akkor is kitartottak a döntéseik mellett, mert tudták, hogy egy nap utoléri őket egy újabb, nagyobb földrengés. Tibikoglu hozzátette, nem tudja, hogy más települések vezetői miért nem cselekedtek ugyanígy, de gyanítja, hogy a helyi politikusok és a vállalkozók közötti kapcsolatok állhattak a döntések mögött. 

A polgármester, Elmasoğlu szerint nyilvánvaló, hogy hatékonyan kell végrehajtani a törvényeket és újra kell gondolni az építésfelügyeleti rendszert. „De az államunknak, nekünk, az összes ügyintézőnek akaratot kell mutatnia ebben a kérdésben, és azt határozottan meg kell mutatnunk a polgároknak is. Ellenkező esetben, bárhogy is legyen, újabb és újabb életeket fogunk elveszteni. Remélem, hogy egy ilyen földrengésből végre levonjuk a tanulságokat, és biztosítjuk, hogy ilyen katasztrófák ne történhessenek meg”.

Nyitókép: Burak Kara/Getty Images