A Mavic 3 Pro dón a hegy déli oldalán lévő alaptábor mellől indult 5300 méterről, majd feljutott egészen 8848 méterre.

Egy éve halt meg Suhajda Szilárd. A környezete hitt benne és ő is magában, erőnléte alapján mindenki azt gondolta, hogy ő lesz az első magyar, aki oxigénpalack és magashegyi teher-hordók támogatása nélkül felér a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre. 8635 méteren járt, mikor feleségével utoljára beszéltek, a GPS-jel azonban a 8795 méteres magasság elérése után nem mozdult a térképen. A tragikus évfordulón Szilárd özvegyével, Legindi Tímeával a Fókusz stábja beszélgetett.

A világ legmagasabb csúcsát oxigénpalack nélkül, első magyarként akarta meghódítani Klein Dávid és Suhajda Szilárd 2017-ben. Nem sikerült.

Nepál közben viszont expedíciót tervez arra, hogy lehozza több, a hegyen elhunyt mászó holttestét.

Nepál idén ismét nekifog a Mount Everest kitakarításának, 2018-2023 között 110 tonna hulladékot szedtek össze a világ legmagasabb hegyéről.

A Mount Everest jó tipp, de nem az.

Legéndi Tímea beszélt arról a nehéz pillanatról is, amikor először értesült arról, hogy Szilárd életveszélyes helyzetbe kerülhetett a csúcstámadás során.

Orrhang, nehézlégzés és általános fáradtság – 5000 méter fölött ez már teljesen természetes, de a látvány mindenért kárpótol. Ezt érezték Irinkovék is. Van, aki a tengerpartot, más a dzsungelt választja, ha utazni, pihenni akar, de a fertődi család túrázni szeret, és ha lehet, minél magasabban. A videóból kiderül, hogy milyen hegyi betegségekkel küzdöttek meg korábban, milyen érzés, amikor csökken a véroxigén, és hány éves volt a legfiatalabb lány, akivel az Everesten találkoztak.

A mászóknak ezentúl magukkal kell vinniük az ürüléküket.

A brit család egy évet tölt Ázsia beutazásával, ennek részeként Nepálban megpróbálkoztak a Mount Everest meghódításával. Kétéves kisfiuk így lett a legfiatalabb ember, aki feljutott az alaptáborig. Eddig a rekordot egy négyéves cseh kisfiú tartotta.

Mexikói turisták tartottak visszafelé Katmandu irányába, amikor a gép balesetet szenvedett.

„Ezt a napot már sajnos együtt nem tudjuk megülni” – írta az édesapa.

Suhajda Szilárd már a Mount Everest tragédiával végződött megmászása előtt elkezdte írni könyvét, most özvegye, Legindi Tímea fejezi be. 

A hegymászó közösségekben megoszlanak a vélemények ezekről az úgynevezett „kereskedelmi expedíciókról”, sokak szerint miattuk van egyre nagyobb tömeg és szemét az Everesten.

A kínai nőt a 8500 méter magasságban lévő halálzónában találták meg eszméletlenül, a mentésében résztvevő hegymászóknak meg sem köszönte, hogy megmentették. 

Klein Dávid és Suhajda Szilárd 2017-ben csaknem három hónapot töltött Nepálban, március 27-én indultak Budapestről, a cél a Mount Everest meghódítása volt, oxigénpalack nélkül. A csúcstámadás nem sikerült, viszont épségben tértek haza a Himalájából. 

A Suhajda Szilárdot is kereső Gelje serpa pár héttel ezelőtt mentett meg egy malajziai hegymászót, aki roppant hálás a szponzorainak, a serpának viszont nem annyira.

Serpák találták meg hétfőn Suhajda Szilárd felszereléseit a Mount Everesten. Ngaa Tenji Sherpa egy videót is készített a kettes tábor felett, 6500 méteren. Csapata éppen eltűnteket keresett a világ legmagasabb csúcsának közelében, amikor észrevette a magyar hegymászó sátrát.

A 30 éves nepáli Gelje serpa azután ment fel az Everestre megkeresni Suhajda Szilárdot, hogy pár héttel korábban hátán cipelt le a hegyről egy malajziai hegymászót. Az egy kivételével az összes nyolcezres csúcsot meghódító, több rekordot is tartó Gelje egy szinte lehetetlen mentést hajtott végre, ami nehezebb volt a csúcstámadásnál is. 

Szinte biztosra vette, hogy Suhajda nem élheti túl a csúcstámadást.

Egy másik hegymászó készítette Suhajda Szilárdról az utolsó felvételt.

Egy ember életének a megmentése fontosabb, mint imádkozni – mondta az a hívő buddhista serpa, aki a mászást megszakítva segített egy bajbajutott hegymászónak a Mount Everesten még május közepén. Történetéről Suhajda Szilárd múlt heti tragédiája kapcsán mi is beszámoltunk. Most még több részletek derült ki arról, hogyan hozták le a bajbajutottat a halálzónából.

Komoly bírálatok érték a nepáli kormányt, amiért idén 479 engedélyt adott ki a Mount Everest megmászására. A bevétel rendkívül jól jön nekik, csakhogy a serpák szerint a túl sok engedély túlságosan nagy környezeti nyomást gyakorol a hegyre. Ráadásul az Everest ma már inkább a gazdagok játszóterének számít, hozzák-viszik őket, néha komoly tömeget generálva a csúcs közelében. Arról nem is beszélve, hogy a 4-es tábor apokaliptikus látványt nyújt, annyi szemetet hagytak már ott maguk után a mászók.  

Több százan emlékeztek kedden este Budapesten Suhajda Szilárdra, a Szemlő-hegyi-barlangnál gyújtottak gyertyát. A családtagok és a szervezők azt kérték, senki se érkezzen feketében. Suhajda Szilárd a Mount Everest csúcstámadása közben tűnt el. Ő lehetett volna az első magyar, aki oxigénpalack, és magashegyi segítők nélkül megmássza a világ legmagasabb hegyét.

Legindi Tímea részt vett férje keddi, csendes búcsúztatásán.

A televíziós riporter és műsorvezető maga is hegymászó feleség és 2001-ben, a Milleniumi Everest Expedíció alatt maga is átélte azt az aggodalmat, amit minden olyan nő, akinek a szerelme a hegyeket akarja meghódítani. 

Csak idén tizenheten haltak meg, vagy tűntek el a Mount Everesten, köztük a magyar hegymászó, Suhajda Szilárd. Budán a Szemlő-hegyi-barlang felett, a nem hazai földön nyugvó hegymászók és barlangászok tiszteletére létrehozott emlékhelyen tartják kedden Suhajda Szilárd csendes búcsúztatását. A Fókusz tudósítója élőben jelentkezett a helyszínről. A magyar hegymászó emlékére szerdán, a Nagy-Kevély csúcsán is szerveznek egy búcsúztatást. 

Május 29-én volt 70 éve, hogy először meghódították a Mount Everest csúcsát. 1953-ban Edmund Hillary egy serpa segítségével ért fel a világ tetejére. Azóta több ezer ember jutott fel a csúcsra, de több mint 300-an vannak, akik örökre a Himaláján maradtak. Csak idén 17 haltak meg, vagy tűntek el – köztük Suhajda Szilárd –, ami rekordközeli szám.

Suhajda Szilárd teste már örökre a Mount Everesten marad, de vajon hogyan tudják gyászolni a családtagok, ha elmarad az ilyenkor szokásos temetés? Dr. Zelena András, pszichológus szerint a végső búcsú, a síremlék, vagy bármilyen szakrális helyen a hamvak elszórása segíteni szokta a gyászfeldolgozást, de Suhajda Szilárd esete más. A sportolóknál ugyanúgy, mint a nagyon idős emberek esetén létezik megelőlegező gyász, ami azt jelenti, hogy a körülmények ismeretében számítunk rá, hogy a szerettünk nem fog hazatérni, de közben él a remény is. Ha pedig egy hegyen veszíti el valaki a hozzátartozóját, annak van szakrális hozadéka, amit más esetekben a temetés vagy hamvasztás ad meg a gyászoló családtagoknak és barátoknak.

Dr. Karsay Lóránd szerint 8000 méter magasságban olyan folyamatok indulnak el az emberi szervezetben, amik a leépülés felé vezetnek – az a kérdés, mennyi időt töltenek el a hegymászók ebben a zónában. Amikor a szervezet nem jut elég oxigénhez, fejfájás, hányinger, dezorientáltság lép fel, és a döntési funkciók beszűkülése is jellemzi ezt az állapotot. Az orvos szerint az, hogy kinek milyen előképzettsége van, már nem sokat számít, ha az oxigénhiány miatt lehetetlenné válik ésszerű döntéseket hozni.

„Nyugodj békében, kedves Szilárd, most már neked van a legcsodálatosabb kilátásod az örökkévalóságig. Nehéz ezt felfogni”.

A Szemlőhegyi-barlangnál várják a megemlékezőket, akiktől azt kérik, hogy ne fekete ruhát viseljenek.

A rossz időjárás miatt nem sikerült felszállnia a helikopternek, elmaradt az újabb felderítés a Mount Everesten. Ezt az eltűnt magyar hegymászó, Suhajda Szilárd családjának barátja, az expedíció kommunikációs vezetője mondta az RTL Híradónak. Pintér László szerint még terveznek egy helikopteres felderítést, de arra már nincs esély, hogy a sportember életben legyen.

A filmes nagyon aggódott a magyar hegymászóért. 

Sterczer Hilda szerint a hegymászó él, igazán él, tisztában van a kockázattal és számol vele.

Emberfeletti kitartás és összefogás után szombat délután kiderült: minden erőfeszítés ellenére nem találták meg a Mount Everesten Suhajda Szilárd hegymászót, akinek nyomkövetője szerda este jelzett utoljára. Hogy sikerült-e elérnie a csúcsot, és lefelé tartva érhette-e valamilyen baleset, egyelőre nem tudni. A magyarok közül így is ő jutott a legmagasabbra a Mount Everesten palackozott oxigén nélkül. A héten elbúcsúztunk Lang Györgyitől is, aki hosszú betegsége után 66 éves korában elhunyt. Gálvölgyi Jánosról közben jó hírek érkeztek, ezúttal egy emberként könnyebbült meg az ország, amikor kiderült, hogy jobban van és kiengedték a kórházból. Ezek a hét videói. 

Hiába indult a világ legjobb serpáiból álló mentőcsapat Suhajda Szilárdért, szombat délután kiderült, nem találták meg a magyar hegymászót. A földi keresését befejezték, de vasárnap még helikopter segítségével megpróbálnak a nyomára bukkanni. Suhajda Szilárdot utoljára a Hillary-lépcsőnél látták, mintegy 50 méterre a csúcstól. Miért nem segített neki az a hegymászócsapat, amelyik azonosította őt? Mi történik a szervezettel 8 ezer méter magasságban? Mitől olyan veszélyes az úgynevezett halálzóna? 

Sikertelenül ért véget a Suhajda Szilárd megmentésére szervezett mentőakció, a hegymászót nem találták, ezért a keresést befejezték. A Mount Everest csúcsára oxigénpalack nélkül tartó sportolóért három serpa indult, miután utoljára csütörtök reggel, 8780 méteres magasságban látták életben. Ekkor már az agyi ödéma és fagyási sérülések jeleit mutatta. Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt.

Suhajda Szilárd expedíciójának vezetője azt mondta az RTL-nek, hogy „nem élő embert keresünk már”. Így vele együtt az elmúlt két hónapban már három magyar hegymászó is életét vesztette. Győrffy Ákos keresését április elején adták fel a svájci-olasz határon fekvő Monte Rosán. Egy 58 éves magyar mászó testét német metőcsapatok találták meg a bajor Alpokban. Klein Dávid hegymászó szerint a tapasztalt sportolók is rengeteg kihívással néznek szembe mászás közben, ilyen például a folyamatos koncentráció. A nepáli sajtó pénteken arról írt, hogy a Mount Everesten idén már 12-en haltak meg, és többeket keresnek – akkor még Suhajda Szilárdot is. Az eddigi legtragikusabb év 2014 volt, ekkor 17-en vesztették életüket. 

Egy nagyszerű embert vesztettünk el – mondta Pintér László, az expedíció kommunikációs vezetője és egyben Suhajda Szilárd jó barátja az RTL-nek.

A magyar hegymászóért küldött serpák nem találták meg azon a helyen Suhajda Szilárdot, ahol korábban egy másik hegymászócsapat látta. A földi keresést ezért befejezték. A hegymászó közösségi oldalára azt írták, hogy a megmentésére indult serpák „8750 méter és a 8848 méteres csúcs között többször fel-alá másztak és keresték Szilárd nyomát, mindhiába”. Pintér László, az expedíció kommunikációs vezetője azt írta: Szilárd már az égi csúcsokon. Suhajda Szilárd lehetett volna az első magyar, aki minden segítség nélkül hódítja meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát. Csütörtök délutánra vált bizonyossá, hogy a 41 éves hegymászó nem fog visszatérni a négyes táborba, addigra már 16 órája nem érkezett jelzés a műholdas jeladójáról.

A Mount Everesten rekedt magyar hegymászóért péntek reggel indult egy háromtagú mentőcsapat a 2-es táborból, leghamarabb szombaton érhetik el a csütörtök óta válságos állapotban Suhajda Szilárdot.

Erőss Zsolt volt az első magyar, Ugyan Anita az első magyar nő, aki feljutott a Csomolungma tetejére. A magyar hegymászás legfontosabb mérföldkövei az 1983-as első magyar Himalája-expedíciótól ritkán látott képekkel a Fókusz riportjában.

Suhajda Szilárd és Klein Dávid 2017-ben próbálta megvalósítani minden magashegyi hegymászó álmát: meghódítani a Mount Everestet. A Fókusz stábja is ott volt 5344 méteren, az alaptáborban, végül Szilárd egy nap után kénytelen volt lejönni a kettes táborból, Dávid pedig a rendkívül erős szél miatt hagyta abba a csúcstámadást. A Fókusz riportjában felidézzük, mi minden vezetett odáig, hogy Szilárd újra megpróbálja meghódítani az Everestet. 

Három serpa indult nepáli idős szerint péntek reggel Szilárd keresésére. Felesége, Tímea csütörtökön minden erejével azon volt, hogy megvalósítsa a mentést. A serpák Tímea számításai szerint már pénteken késő este felérhetnek a hegymászó utolsó ismert tartózkodási helyére. Szilárd két napja nem adott életjelet magáról.

A hegymászó arról is beszélt, hogy miért csökkenhet az ítélőképesség a csúcs közelében, és elmagyarázta, hogy mi történik élettanilag a szervezettel ilyen magasságban. Szerinte az itthon maradottaknak most az a dolga, hogy reménykedjenek és szurkoljanak Szilárdnak a biztonságos visszatérés érdekében. 

Öten pedig eltűntek, köztük Suhajda Szilárd.

Sérülések nyomai látszottak rajta, amikor elhaladtak mellette. 

Több mint 24 órája nincs hír Suhajda Szilárdról, aki arra vállalkozott, hogy oxigénpalack és kísérő nélkül mássza meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méteres Mount Everestet. Utoljára szerda délután négy körül rögzítettek tőle GPS jelet. Szilárd feleségével, Timivel, aki egyben az expedíció sajtósa is, már ekkor is követni próbáltuk az eseményeket. A hegymászó szerda délelőtt 10 óra környékén jelentkezett be műholdas telefonon. Délután 4 órára a GPS sem frissült, és Szilárd műholdas telefonja is elérhetetlen volt. Nagyjából csütörtök délután 1 óra környékén sikerült elérni a nepáli kapcsolataikat, akik elmondták, hogy serpák indultak a magyar hegymászó keresésére. Klein Dávid, Suhajda Szilárd egykori társa segít Timiéknek óráról órára összerakni a képkockákat. 

Aggódás és bizonytalanság – továbbra sem tudni, mi történt Suhajda Szilárddal. A hegymászó, aki első magyarként oxigénpalack nélkül tervezte a Mount Everest meghódítását, tegnap óta nem ad magáról életjelet. Ottani idő szerint szerda reggel beszélt utoljára telefonon a családjával, és a nyomkövetője sem működik. A serpák átfésülték a legmagasabban lévő tábor környékét, de ott nem találták.