A kormány tárgyalt a jegybanktörvényről, azonban még nem terjesztik a parlament elé, helyette egyeztetnek az MNB-vel és Matolcsy Györggyel is. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök között élesedik a vita.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint magyarok a saját zsebükön érezhetik Nagy Márton és Matolcsy György vitájának hatásait. A közgazdász szerint az elmúlt napok személyeskedő üzengetései is hozzájárultak ahhoz, hogy az euró árfolyama megközelítette a 400 forintot. Matolcsy György szerint a kormány a jegybank függetlenségét támadja, de Bod Péter Ákos úgy látja: van alapja annak, amiért szorosabban akarják ellenőrizni a jegybank gazdálkodását.

A Matolcsy György által vezetett jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe a Varga Mihály-féle módosítás szerint, amit már az Európai Központi Bank is kritizált.

A drasztikusabb lépés mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és az eddigi 10 százalékosról 9 százalékosra csökkentette az alapkamatot. Utoljára 2022. júliusában volt 10 százalék alatt a jegybank irányadó mutatója.

Matolcsy György a jegybank reformcsomagját mutatta be 2019-ben ezen a napon a Kereskedelmi Iparkamara gazdasági évnyitóján, amikor arról beszélt, hogy 2030-ra utolérhetjük Ausztriát. A következő tíz évre több mint 80 százalékos reálkereset-emelkedést valószínűsítettek, egyszámjegyű SZJA-t, és teljes egészségügyi fordulatot javasoltak a kormánynak. Orbán Viktor a konkrét jegybanki javaslatokra nem reagált, de Matolcsy előadása után azt mondta: Magyarországnak 2030-ra az első 5 uniós tagállam közé kell tartoznia, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A miniszterelnök szerint az osztrákokkal való meccset legalább döntetlenre szeretnék hozni – az RTL Híradó öt évvel ezelőtti riportjából ez is kiderül. 

A Magyar Nemzeti Bank arra jutott, hogy a kormány által bevezetett árstop nem segítette az élelmiszer-infláció visszafogását.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy soproni konferencián beszélt az inflációról, az euró bevezetésének lehetőségéről és a magyar gazdaág kilátásairól.

A jegybank büntetett.

Jegybanki kamatkufirc is segítette az infláció letörését, 2024-ben pedig az egyszámjegyűsítés jegyében az infláció meghatározható lesz két egy számjegyű szám összegeként is. Amennyiben az infláció mégis két számjegyű lesz, nemzeti konzultáció dönthet egy tizedesvessző elhelyezéséről. A miniszterelnök arról is beszélt, hogyan fogunk túljárni a globális klímakatasztrófa eszén.

A jegybank úgy döntött, hogy az infláció lendületes csökkenése ellenére csupán annyit vág az alapkamatból, mint az elmúlt két hónapban.

 Hiába csökkent a jegybank.

A jegybank legutóbbi kamatvágásának már meglesz a hatása a THM-plafonra is: január elsejétől 35,5 százalékra csökken a személyi kölcsönöknél a maximális teljes hiteldíj mutató, a hitelkártyák esetén pedig éppen 50 százalék fölött marad ez az érték.

Vállalt kötelességünk, hogy lesz, de még nincs itt az ideje.

Olcsóbbá és gyorsabbá tenné a hitelkiváltást a jegybank, miután családok tízezrei vettek fel lakáshitelt az Európa-rekorder, magyar kamatszint mellett. Azt mondják, az egyszeri díjak csökkentését ösztönöznék. A Bank360.hu úgy számol, egyelőre akár 800 ezer forintba is kerülhet egy hitelkiváltás. Igaz, aki nyáron vett fel kölcsönt, már most átlagosan 50 ezer forinttal kisebbre cserélhetné a havi törlesztőjét. 

Matolcsy Györgyöt a Budapesti Műszaki Egyetem előtt próbálták szóra bírni, de nem nagyon adott érdemi válaszokat.

Nem kommentálta a kormány az iparkamara elnökének ötletét, miszerint el kellene venni a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjait, hogy ezzel is csökkentsék a jegybank tetemes veszteségét. Parragh László azzal is bírálta az MNB-t, hogy nem ismerték fel időben az inflációt, szerinte azért, mert nem értenek hozzá. A jegybank viszont úgy gondolja: Parragh László az, aki az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti és még szövegértési problémái is vannak.

Éles hangú közleményben utasította el Parragh László jegybankot érintő kritikáit a Magyar Nemzeti Bank. 

Ilyen brutális féléves veszteséget még soha nem könyvelhetett el a Magyar Nemzeti Bank.

Orbán Viktor szerint az infláció letörésébe beletört a jegybank bicskája, ezért van most szükség kormányzati fejszére. 

Csak akkor vezetik ki a kamatstopot, ha egy számjegyűre csökken a jegybanki irányadó kamat – válaszolta a kormány az RTL Híradónak, miután Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, ennek még nem jött el az ideje. A jegybank keddi előrejelzése szerint csak jövőre csökkenhet tíz százalék alá az alapkamat. A kormány eközben a hitelezés felpörgetését várja el a bankoktól. 

A kormány nem akarja pótolni egyelőre a jegybank veszteségét, úgy számolnak, majd kipótolja a középtávon várható nyereség.

Brüsszelben dönthetnek arról, mi legyen az orosz pénzzel.

Hét hónappal a drasztikus kamatemelés után csökkenti az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank. Az európai háromszorosát kitevő magyar infláció Matolcsy György szerint nem kis részben a magas államháztartási hiány és az ársapkák eredménye.

A kamatstopot azonban év végénél előbb nem valószínű, hogy eltörlik, legalábbis erre lehet következtetni Gulyás Gergely csütörtöki kormányinfós kijelentéséből.

Már nemcsak az autópálya- és hulladékkoncesszió ügyében vizsgálódik Brüsszel. A jegybank cége közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását.

14 és fél százalékkal drágul a bankolás – a Bank360.hu szerint. A teljes tavalyi infláció mértékével emelték vagy a következő hetekben emelik tarifáikat a pénzintézetek. A jegybank körültekintő döntésre figyelmeztet, mert ötszörös különbséget is mértek hasonló számlacsomagok árában. Az akár jövedelem nélkül igényelhető, úgynevezett alapszámla júliustól havi ezer forintba kerülhet, addig 3 ezret kérhetnek érte havonta a bankok.  

Gulyás Gergely szerint Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást, a baloldali gazdasági szakértők „károgása” és a jegybanki vélemények ellenére.

Reformok és egyensúlyi politika kéne a jegybankelnök szerint, mert most egyik sincs.

Új műfaj a szoborőrség, de az MNB nem árulja el, mennyibe kerül. A szobor 199,5 millió forint volt.

Februárban 70 százalékkal nagyobb felárral tankolták a magyarok a benzint a régió többi országában élőkhöz képest. A nagy árrés miatt drágább az üzemanyag Magyarországon, mint a környező országokban – a jegybank friss elemzése szerint. A kutasok azt mondják, kénytelenek az autósokra hárítani a megemelt különadókat és az árstop miatti veszteségeiket.

 A megugrott infláció, illetve a recessziós félelemek okozták a veszteséget.

Kandrács Csabának például öt további pozíciója is van jegybanki állása mellett.

A Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. már évek óta befutó a jegybank kommunikációs pályázatain. Indult egy másik cég is, de ajánlatuk egy amatőrnek tűnő hiba miatt érvénytelen lett, és már a startvonalnál elbukott. 

Idén huszonhatszor annyi pénz került külföldi bankok számláira, mint tavaly.

Olcsóbb nem lesz semmi sem, sőt.

A kamatdöntés után erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben.

A párt társelnöke szerint a jegybankelnök hatalmas pánikot keltett a piaci szereplők körében.

Egy nappal azután, hogy Matolcsy György szokatlanul élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, a kormánypárti Világgazdaság arról írt, a jegybankelnök egy személyes sérelem miatt ennyire kritikus. A lap szerint Matolcsy azt szerette volna, hogy élete végéig, vagy legalább három cikluson át vezethesse a Nemzeti Bankot, de ezt a kormánypártok elutasították. A jegybank szerint ez nem igaz, és helyreigazítást kértek. A Fidesz viszont azt írta a Híradónak, valóban felmerült az MNB részéről több javaslat is a mandátum meghosszabbítására, amiket a frakció elvetett. A Portfólió elemzője Matolcsy György szavairól azt mondta, a legmeglepőbb nem annak tartalma, hanem az őszintesége volt.

Az MNB „határozottan cáfolta” a Világgazdaság értesülését, de ugyanazt állítja a Fidesz-frakció sajtóosztálya is.

„20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon. Ebből olyan 8000-8500 milliárd forint van nem látható párnákban, és nem tudom, dobozokban otthon. És 12 ezer milliárd forint van látra szóló betétben a bankoknál. Ezt a 20 ezer milliárd forintot ezt persze most eszi, rágja, harapja az infláció. Ezt föl lehetne használni” – jelentette ki Matolcsy György. 

Jövőre már luxus lehet a lakáshitel.

A hitel nem ajándék – így figyelmeztet a jegybank. Senkinek nem tanácsolják, hogy kölcsönből vásároljon karácsonyra a gazdasági bizonytalanságok miatt. Az ingyen hitelből is kész ráfizetés lehet, ha akárcsak egyszer késedelembe esnek a törlesztői. Aki pedig a folyószámlahiteléből költ, akár 30 százalékos kamatra számíthat, másfélszer akkorára, mint tavaly.

A jegybankelnök szerint a jövő év első felében tetőzik az inflációs ütem, és utána indul csak lassú csökkenésnek. A mostani, 125 bázispontos kamatemelés azonban egy ideig az utolsó volt.

Nem finomkodott az MNB az iparkamara elnökével.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy az MNB is kivétel. A jegybank ez megerősítette, és közölte, van saját takarékossági programja.

18,6 százalék volt az infláció augusztusban Magyarországon az Eurostat friss jelentése szerint. Ez három százalékponttal magasabb, mint amit a KSH számolt. Az uniós hivatal ugyanis már a rezsicsökkentés korlátozását is beleszámolta a drágulásba. A jegybank néhány hónapja még őszre várta az infláció tetőzését. Most már azzal számolnak, hogy jövő év elejéig még gyorsuló ütemben nőnek az árak.

Az alapkamat emelése miatt a felvett tízmillió forintos támogatás majdnem hétszerese lehet a büntetés nagysága. 

Egy 20 milliós lakáshitel már majdnem 10 millió forinttal többe kerül, mint fél éve.

Jelenleg 11,75 százalék az alapkamat.