Az MNB milliárdos bútorbeszerzéseit is vizsgálja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága a magyar autópálya- és a hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorbeszerzéseit is vizsgálja – értesült a Szabad Európa. 

Még 2021-ben fordult a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezete Bizottsághoz, hogy információkat szerezzen az MNB 2,4 milliárd forintos bútorbeszerzéseiről, amely részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkezett.

A jegybank cége közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását, mert az MNB érvelése szerint a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. A Transparency szerint mivel az MNB-Ingatlan Kft. részben közérdekű tevékenységet folytat, így ajánlatkérőnek minősül, a bútorbeszerzés esetében törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat.

Az Európai Bizottság emiatt vizsgálódik az ügyben.

Mint kiderült, a Bizottság a hulladékgazdálkodási koncessziót is vizsgálja, amelyben a kormány 35 évre adta oda a Molnak lakossági és az ipari hulladékszállítás jogát. Mindez azt jelenti, hogy a Mol által alapított cégnek lesz joga hulladékot átvenni, kezelni és újrahasznosítani, és az ebből származó bevételt beszedni. 

A bizottság azt vizsgálja, mennyire indokolt egy egész piacot ilyen hosszú időre, 35 évre lezárni a szabad verseny elől

– mondta el Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a lapnak.

Mint arról az rtl.hu is beszámolt, az Európai Bizottság az autópálya-koncessziónál is vizsgálódik, amelyet 35 évre szóló szerződéssel birtokol Mészáros Lőrincék konzorciuma. A megbízás olyan feladatokra terjed ki, mint az új gyorsforgalmi utak építése, sávbővítés és üzemeltetés-fenntartás.

Több területen is vizsgálódnak

Március végén az is kiderült, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai autópályákat Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. A Portfolio múlt heti értesülései alapján versenyjogi panasz érkezett az Európai Bizottsághoz, mivel a koncesszióban az alvállalkozói szerepet is csak egy szűk kör töltheti be.

A TI jogi vezetője úgy tudja, az autópálya-koncessziónál már nemcsak vizsgálódnak, hanem kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak.

Hozzáteszi, Brüsszelnek egyértelműen fel kellene lépnie a konstrukcióval szemben. Magyarországon az állam szedi be az útdíjakból és az e-matricákból származó bevételeket, miközben havonta fix díjat fizet a sztrádákat üzemeltető cégcsoportnak. Ligeti szerint a törvénysértések orvoslása egyedül az Európai Bizottságtól várható, Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság ugyanis rendre visszadobja a panaszaikat.

Nyitókép: Kovács Tamás / MTI