Már kétszer többe kerül a kenyér, a vaj és a zsír, mint egy éve – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Az alapvető élelmiszerek egy része a decemberinél is nagyobbat drágult januárban. Az általunk kérdezett elemző úgy számol, az Unió legmagasabb áfakulcsa a szegények sújtja a legjobban Magyarországon. A kormány viszont hallani sem akar áfacsökkentésről.  

De a háromtalálatos szelvényre is szép summát lehet felvenni.

Most az Auchan szállt be az árcsökkentő háborúba.

A külföldön terjeszkedő magyar olajipari cég öt év alatt tervezi lefedni a lengyel piac egy jelentős részét.

A Fókusz riportere rejtett kamerával ment el bevásárolni, hogy megmutassa, mennyivel többet fizetünk egy kosár élelmiszerért most, mint 2021-ben. Röviden összefoglalva: most csak a sajt került annyiba, mint két éve az egészt kosár.

Csaknem 26 százalékra nőtt az infláció januárban, az élelmiszerárak 44 százalékkal emelkedtek.

A sportruházatgyártó óriáscég az antiszemita nyilatkozatai miatt szüntette be az együttműködést a celeb rapperrel. 

Öt nagybankot vettek célba, de azok igyekeznek kitérni a felvetés elől.

A kenyér 80 százalékkal drágább, de szinte minden élelmiszer ára hatalmasat nőtt 2022-höz képest. A KSH adatai szerint januárban 25,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.

Újabb kifizetést hagytak jóvá Szlovákiának az uniós helyreállítási alapból – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök. Miközben a környező országoknak forintra átszámítva már ezermilliárdokat folyósítottak vissza nem térítendő támogatásként és kedvezményes kölcsönként, addig az Orbán-kormány még a feltételek teljesítésével bajlódik. Csütörtökön bejelentették, hogy a modellt váltó egyetemek kuratóriumából kikerülnek a politikusok – az uniós pénzek folyósításáig azonban hosszú lehet az út. 

Miközben az infláció nálunk a legmagasabb Európában, a bruttó minimálbér tekintetében csak Bulgáriát előzzük meg, már Románia is Magyarország elé került. És nem csak a minimálbér magasabb Romániában, hanem már az átlagkereset is.

Csütörtöktől a tartós élelmiszerek, például a konzervek és a gyorsfagyasztott termékek árát is vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban. Ez is része annak a vizsgálatsorozatnak, amellyel azt akarják megtudni, hogy a kereskedők áremelései miatt nem torzult-e verseny. Az agrárminiszter közben a napi.hu-nak azt mondta, április 30-tól kivezethetőek lesznek az ársapkák a boltokban is, mert szerinte addigra már csökkenhet az infláció.

Nagy István szerint mérséklődni fog az élelmiszerek drágulásának mértéke.

Megelőzte a román minimálbér a magyart – az Eurostat bruttóban számolt, friss összesítése alapján. A GKI szerint a legkisebb fizetés vásárlóértéke is nagyobb lett Romániában. A munkaadók azt mondják, Magyarországon évközi emelés jöhet a második félévben, ha 18 % fölé gyorsul az éves átlagos infláció, és elkerüli az országot a recesszió. A szakszervezetek nem számítanak magasabb minimálbérre idén.

Két és fél szobás ház egymillió forintért – Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egy négyzetmétert nem lehet kapni ennyiért. Pedig Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol 30 ezer forintnál olcsóbbra jön ki egy négyzetméter. A Házon kívül stábja végigjárt néhányat ezek közül, hogy kiderítse, miért nincs kereslet az ottani ingatlanokra.

Egy független felmérés szerint a BMW, a Renault és a Peugeot plug-in hibrid autói sokkal jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által megadott értékek.

Az OTP várhatóan már márciusban jelentősen megemeli a bankszámlái díjait, több pénzintézet pedig áprilisban követi a piacvezetőt. Az MNB szerint két hónappal előre közzé kell tenni az új kondíciós listát, de sok bank az általános üzletszabályzatban írta csak meg, hogy az infláció mértékével emeli a díjait. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az sms is, az áremelés a hiteleket is érinti.  

Valóban jelentős árcsökkentés jön szerdától.

 Egy másik cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. 

Már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Bizonyos régiókban újra engedélyezhetnék, hogy a lakossági napelemes erőművek visszatápláljanak a hálózatba, ezt mondta Holoda Attila energetikai szakértő a hétfő késői RTL-Híradóban. A kormány azért függesztette fel ennek lehetőségét, mert szerintük a hálózat már nem bír el több visszatáplálást. A hálózati fejlesztést uniós pénzből finanszíroznák, az unió viszont csak akkor adna pénzt, ha visszavonják az általános visszatáplálási tilalmat. 

Megugrottak az áfabevételek a magas infláció miatt. Majd 7 ezer milliárd forint forgalmi adót hagytak az emberek a boltokban tavaly, 25 százalékkal többet, mint amennyivel a költségvetés eredetileg tervezett. A különadókból pedig kétszer annyi pénzt szedett be a kormány. Ezt a Portfolio számolta ki a Pénzügyminisztérium friss adataiból. A kiadások több mint 26 százalékkal nőttek meg, részben az szja-visszatérítés és az állam által felvett egyre drágább hitelek miatt.    

A Magyar Bankholding közel 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel bír majd, ami alig néhány milliárddal marad el az OTP-től.

Írásban várnak választ a külügyminisztertől.

A GVH azt gyanítja, hogy az online jegyvásárláskor megtévesztéssel terelik a leendő utasokat a feláras szolgáltatások felé. 

Holoda Attila energetikai szakértő az RTLnek azt mondta, szerinte a Roszatomtól nélkülözhetetlen nyugati beszállítók fordulhatnak el. Arról is beszélt, hogy még hónapokig fenn kell tartani a spórolást, hiába csökkent a gáz tőzsdei ára a háború előtti szintre. Úgy gondolja, uniós szankciók nélkül is veszélybe kerülhet a Paks II. beruházás.

Akkumulátor-alkatrészgyár épül a Pest megyei Vácrátóton. Egy japán vállalat gyárt majd cellulózt, az akkumulátorgyártás egyik alapanyagát. Szijjártó Péter külügyminiszter a beruházás bejelentésekor azt mondta, az akkumulátorgyártás a jövő iparága, és akik ez ellen hergelnek, azok más országok érdekeit szolgálják. Az ügyben népszavazást kezdeményező LMP visszautasítja ezt.

Műszaki cikkekből, bútorból is kevesebb fogyott, és az ársapkák eltörlése után kevesebbet is tankoltak. 

A gázolajat 25 forinttal olcsóbban fogják megkapni a kutak a nagykereskedőktől.

Jó hírrel indította a hetet a cég.

Áfakulcsok és árazási gyakorlat – a cég szerint érdemes észben tartani ezeket a szempontokat. 

Volt olyan cég, amely csak azért kapott száz milliárd forintnyi tőkét, hogy a pénzt befektetve a kamatokból éljen.

Üzemanyaghiányt várhatóan nem, drágulást azonban okozhat a hétvégén életbe lépett újabb uniós szankció. Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba – így dízelt is, amiből a kontinensen tíz százalékkal több fogy, mint amennyit az itteni finomítók elő tudnak állítani. A kétlépcsős olajembargó, amiről Orbán Viktor szavazatával még tavaly nyáron döntöttek az uniós országok vezetői, a legfontosabb bevételétől fosztja meg a putyini Oroszországot. Az rtl.hu a Mol-t és egy szakértőt kérdezett az újabb szigorítás hatásairól. 

Nem kell ahhoz nyugdíjasnak lenni Magyarországon, hogy az ember gyomra egy-egy vásárlásnál összeszoruljon az árak láttán. Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Mexikóban néztünk szét, mekkora az élelmiszer-infláció, hogyan élnek ott a magyarok, és mennyire kénytelenek spórolni.

A legtöbb pályázónak jelentős plusz költséget kell vállalnia a megemelkedett árak miatt, hiába nyertek a 100 százalékos állami támogatású napelem pályázaton. Erről beszélt annak a napelemeket telepítő cégnek a vezetője, amely több mint 900 ezer forinttal nagyobb önrészt kért egyik ügyfelétől – erről pénteken számolt be az RTL Híradó. A cég és a kormány is azt mondja, bárkinek lehetősége van új kivitelezőt keresnie, ha sokallja a megemelkedett költségeket.

Annyian spórolnak az élelmiszeren, mint a szórakozáson, a felnőttek 59 százaléka – ez derül ki a Napi.hu számára készült friss kutatásból. A számokból az is kiderül, hogy a szegények már nem tudnak miből takarékoskodni. A rezsivel valamivel kevesebb magyar spórol. Csak 6 százalék nem faragott a kiadásain az elmúlt fél évben.

Van például 13. és 14. havi fizetés is.

Budapesten és Debrecenben sem tudott leszállni a gép, így visszatért Németországba.

Pedig tudhatnák, hogy nincs kibúvó az árstopszabályok alól. 

A kormány 21 százalékkal megemelte a magáncsőd alatti kifizetések, illetve kötelezettségek felső összeghatárát.

Több gáz van Európában, mint amennyi a tél végéig kell, a tározókban 2015 óta nem volt ennyi tartalék.

Szerdán az Electrolux jelentette be, hogy jövőre bezárják a nyíregyházi hűtőgép gyárukat, és majdnem 650 embert küldenek el a növekvő költségek és a csökkenő kereslet miatt.

A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének friss felmérése szerint Európa országai – két kivétellel – sikeresen kibekkelik idén az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válságot.

Az MVM publikus töltőoszlopai többségén.

Az emelkedő energiaárak miatt 40 milliárd dolláros profitot hozott össze a vállalat.

A lakásbiztosításoknál egyre nagyobb probléma az alulbiztosítottság, vagyis hogy a biztosítási összeg nem fedezi az újjáépítés költségét, ha valóban nagy kár éri az ingatlant. A szerződések felével is lehetnek bajok, az átalakítás azonban díjemelkedéssel járhat. Pedig az idén enélkül is durva áremelés lesz a lakásbiztosítási piacon. A kormány ezért lépett és maximált díjakkal, valamint könnyebb biztosítóváltással enyhítene a lakossági terheken. Az új szabályok egy részét azonban idén már nem lehet alkalmazni, így kérdés, hogy mekkora segítséget jelenthetnek az ügyfeleknek. 

A januári csend után több nagybank is lépett.

Oroszország három hónapja tíz százalékig növelhette a gáz felénk alkalmazott, az irányadó, tőzsdei szintre rászámolt felárát.

A horvát kormány már el is különítette az összeget a költségvetésben.

Több mint 30 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze.