A böjtöt azonban nem mindenkinek ajánlják: várandósok és alapbetegségekkel rendelkezők beszéljenek előbb szakorvosukkal.

A Bethesda kórház orvosigazgatója, Mikos Borbála az ingyenes SMA-szűrésről azt mondta: ez egy 14 hónapig előírt program volt. 

Dr. Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász szerint káosz van a meddőségi klinikákon. Az asszisztált reprodukcióval foglalkozó Kaáli Intézetet 30 éven át vezette, 2019-ben államosították. 

Több mint fél évet kell várni a szolnoki kórházban hasi ultrahang vizsgálatra. Az egyik érintett betegnek azt mondták, orvoshiány miatt nem tudnak hamarabb időpontot adni. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakember szerint szakmailag ez elfogadhatatlan. A szolnoki kórháztól azt közölték: az átmeneti ellátási nehézség nem veszélyezteti a betegeket. A szolnoki kórházban jelenleg több ellátás sem érhető el. A tüdőgyógyászat egész évben szünetel, de akadozik az arc- és szájsebészet, az urológia valamint a neurológia és stroke ügyeleti ellátás is.

Óriási terhet kaptak nyakukba március elsejétől a háziorvosok: a jövőben ugyanis a betegek helyett nekik kell időpontot foglalniuk a beutalóköteles vizsgálatokra, ha a páciens személyesen is megjelenik a rendelőben. Az rtl.hu információi szerint erről levélben is értesítették az országban dolgozó mintegy 5700 háziorvost. A rendszer ráadásul nem is működik: az orvosok ugyanis arra panaszkodtak, hogy nem tudnak időpontot foglalni, mert az erre szolgáló felületen nem jelentek meg az üres helyek.     

Nincs tartalék a rendszerben, van, hogy egy-egy szakorvos kiesése az adott szakterület teljes leállását okozza egy városban – erről beszélt az Orvosi Kamara főtitkára az RTL Híradó kérdésére. A MOK elnöke szerint pedig nincs olyan terület, ahol elég orvos lenne, az a kérdés, hogy a hiány extrém-e. A kamara a tagság körében végzett ötezer fős felmérést februrában. Eszerint a válaszadók harmada az államiból a magánellátás felé mozdulna a következő években. A MOK szerint az orvosok motiváltsága is csökkent, de nem a hálapénz eltűnése miatt. 

Kevesebb bért kaptak az ajkai kórház dolgozói februárban, részben azért, mert nem kapták meg a szakterületi támogatást. Erről az egyik ápoló családtagja beszélt az RTL Híradónak. A Magyar Orvosi Kamara területi küldötte pedig azt mondta, lesz olyan szakdolgozó, akinek a márciusi béremelés ellenére is csökken a fizetése. Pedig ilyen a Belügyminisztérium szerint nem fordulhat elő. A kórház főigazgatója közben lemondott, de döntését nem indokolta.

Múlt év decemberében lényegében megszűnt az SMA születéskori ingyenes szűrése, a vizsgálat ezt követően csak a piaci szolgáltatóknál vált elérhetővé, 30-100 ezer forintért. 

Folyamatosan alakul át az országban az ügyeleti rendszer. Van, ahol ez nem ütközik ellenállásba, a Házon kívül stábja viszont olyan helyen forgatott, a Dunakanyarban, ahol rengetegen háborodtak fel azon, hogy ha valaki rosszul lesz, sokkal hosszabb időbe telik majd eljutni az orvoshoz. A kezdeti időszak, úgy tűnik, őket igazolja, egy tiltakozó demonstráción hosszan sorolták az eddigi rossz tapasztalatokat.

Balogh Levente, Sárospataki Albert és dr. Varga Eszter is nagy lehetőséget lát Dr. Heródek Péterben, az eDentin online fogászati konzultációs platform megálmodójában.

Az eDentin alapítója, Dr. Heródek Péter fogászati innovációt hozott a Cápák elé. Tanulmányai során betekinthetett az egészségügyben rejlő digitalizációs megoldásokba is, így került kapcsolatba a telemedicinával egy barcelonai biznisz egyetemen. A fogorvos vállalkozó létrehozta online konzultációs platformját, melynek népszerűsítésére most 10 millió forintra lenne szüksége, melyért cserébe 10% részesedést kínált a Cápáknak.

Az ígért átlag 20 százalékos emeléshez képest sok egészségügyi szakdolgozónak alig néhány százalékkal nőtt a fizetése márciustól – több érintett is erre panaszkodik. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondják, több kórházban a különböző pótlékok csökkentésével trükköznek, így az ápolók egy része a béremelés ellenére alig vagy semmivel nem visz haza több pénzt. 

2018-ban nagy port kavart az akkor 8 éves mindszenti kislány esete, akinek egy ötcentis ceruza fúródott a combjába. Bár az édesanya állítása szerint a háziorvos egyértelműen idegen test gyanújával küldte tovább, sem a szentesi, sem a hódmezővásárhelyi kórházban nem készítettek röntgent Barbara lábáról, és nem is találták meg a baj okát. A végén Barbara alig tudott már lábra állni. A Híradó hat éve ezen a napon számolt be az esetről.

Bevásárlókocsikban szállították az 5 évnél fiatalabb gyerekeket a szegedi gyermekklinikán 2015-ben. Az évtizedek óta alkalmazott gyakorlatról szóló kép villámgyorsan bejárta az internetet. A fém bevásárlókocsikban, amiket matraccal béleltek, az 5 év alatti gyerekeket szállították a szegedi gyermekklinikán, speciális hordágy hiányában. Az egyik hatvani cég megelégelte az áldatlan állapotot, és egy teljes betegszállító rendszert ajánlott fel a klinikának. Azonban még 2019-ben is volt a klinikán olyan részleg, ahol a bevásárlókocsis szállítás működött.

A szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizációjában is fontos szerepet vállalt a megválasztott köztársasági elnök, Sulyok Tamás. 2001-ben ő vezette ugyanis azt a közalapítványt, amelynek bevonásával a város akkori fideszes polgármestere privatizálni akarta a helyi kórházat és a rendelőintézetet. Az általános szakmai és politikai tiltakozás miatt ebből végül nem lett semmi. Sulyok Tamás eközben a város jogtanácsosa is volt. Ma az üggyel kapcsolatos megkeresésünket ügyvédi titokra hivatkozva hárította el.

Nem enyhül az influenzajárvány Magyarországon, most is közepes intenzitással tombol – mondják a tisztifőorvosi hivatalnál. A Híradónak nyilatkozó háziorvosoknál is sok a felső légúti panaszokkal érkező beteg. Ráadásul azt tapasztalják, hogy gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt jellemző most, hogy egyik betegségből a másikba esnek, ezért a szövődmények is gyakoribbak. Gyerekeknél például nem ritka a tüdőgyulladás. 

Két hétig akadozott a fűtés az Uzsoki utcai kórház egyik részlegén, a hibát mára javították ki. A problémáról először a 444.hu írt. Többek szerint olyan hideg volt a krónikus és rehabilitációs belgyógyászati osztályon, hogy a betegek kabátban, nyakig betakarózva feküdtek a szobákban. A kórház főigazgatója szerint a meghibásodás nem volt folyamatos, ezért nem költöztették át máshova a betegeket. A Híradónak nyilatkozó Kunetz Zsombor egészégügyi szakértő azonban úgy látja, vizsgálni kellene, hogy nem sérültek-e a betegek jogai.

A vírusos megbetegedés jellemző tünete az arc két oldalán jelentkező piros bőrpír, de apró kiütésekkel is jár. A fertőzés gyors lefolyású, de láz is kísérheti. Négy-öt nap alatt elmúlnak a panaszok. A gyermekorvosok az enyhe időjárás miatt még több betegre számítanak.

Orvoshiány miatt szeptemberig leáll Dunaújvárosban a tüdőgyógyászati járóbeteg-szakellátás. A határozat pénteken jelent meg Népegészségügyi Központ honlapján. Országszerte több kórházban szűnnek meg ellátások. Kapuvárról a daganatos betegeknek kell 60 kilométerrel messzebb utazniuk – utóbbit először a hvg.hu írta meg. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a megyei kórházakban jobb ellátást kaphatnak a betegek.

Kritikusan sok beteg van a fővárosban a gyermek sürgősségi osztályokon – ezt a Kórházszövetség elnöke mondta Híradónknak. Vidéken sem jobb a helyzet – derül ki egy apa beszámolójából, aki szerint gyerekét két és fél óra várakozás után sem látták el a nyíregyházi kórház sürgősségi osztályán. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor arról beszélt, általában csökkent a sürgősségi osztályok terhelése, miután az ügyeleteket a kórházakba költöztették.

Leálló, szünetelő ellátásokról jelent meg csaknem harminc határozat a népegészségügyi központ honlapján.

Ahol beteg emberek vannak, ott mindig lesznek kórházi fertőzések – mondta Csilek András infektológus a Reggeliben. A probléma nem új, már évtizedekkel korábban is létezett. Szerinte nem arról van szó, hogy a kórházak szándékosan el akarnák titkolni az adatokat, inkább arról, hogy néha sokkal kényelmesebb nem adatot szolgáltatni, esetleg nincs ember, aki ezt megtehetné. Hogy hogyan lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát, arról is beszélt a fenti videóban.

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat.

A 6350 háziorvosi körzetből 861-ben nincs orvos.

Nem csak a gyermekvédelemben bukott el a kormány szoros írányításában működő magyar állam: az ukrán menekültek, az egészségügy és az oktatás területén is csődöt mondtak, mint alábbi példáink bizonyítják. Magyarországon megszokott, hogy egy-egy probléma megoldására a civil társadalom mozgósítja magát, ami azt jelenti, hogy kétszer fizetnek egy szolgáltatásért, hiszen befizetett adójukért cserébe az állam nem látta el feladatait.

Jelentősen nőtt a kórházi fertőzések száma Magyarországon. 2022-ben majdnem kétszer annyi esetet jelentettek az intézmények, mint öt évvel korábban. Ezt a Direkt 36 derítette ki. Az újságírók a kiperelt adatokból megállapították azt is, hogy öt kórházban 2017 óta folyamatosan nagyon magas a fertőzések aránya. Az egészségügyi államtitkár a Híradó kérdésére azt mondta, a tisztifőorvosnak külön-külön kell vizsgálnia és ellenőriznie a legproblémásabb intézményeket.

Meglepő bejelentést tett Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.

Új háziorvosi ügyeleti pontok lesznek nyáron a forgalmas üdülőhelyeken. Ezt az egészségügyi államtitkár jelentette be az Inforádióban. Takács Péter azt mondta, a Velencei-tónál, a Balatonnál és Pest megyében, a Szentendrei-sziget környékén is nyitnak majd új ügyeleteket. Az egyik érintett település, Tahitótfalu lakói azonban továbbra is állandó ügyeletet szeretnének. Az interjúban Takács Péter beszélt arról is, hogy a magánegészségügyi szolgáltatóknak ki kell fizetniük az államnak az általuk elkövetett orvosi hibák költségeit.

A Honvédkórházban 2017 és 2022 között 1841 olyan beteg halálát jelentették, aki fertőzést is elkapott, de csak 19 esetben állapították meg, hogy a fertőzés okozta a halált.

Nőtt a betegforgalom a kórházak sürgősségi osztályain az ügyeleti rendszer elindulásával. Ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság elismerte a Híradó kérdésére. Konkrét számokat nem közöltek, mert szerintük „országosan nem tapasztaltak jelentős növekedést”. Egy vidéki kórház sürgősségi orvosa szerint azonban a sok beteg miatt az adott műszakban nem mindig tudják megvizsgálni az összes beteget. Közben Budaörsön és Pomázon is önerőből pótolják az önkormányzatok a megszűnt ügyeleti pontokat.

A háziorvosok és mentők helyben készített leleteit évek óta kardiológusok segítenek elemezni. Így már fele annyi szívroham gyanús beteg hal meg. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek a mesterséges intelligencia fejlesztéstől a túlélési esélyek további javulását várják.

Vidéki mentésirányítókat vezényelnek a fővárosba, hogy hétvégén fogadják az ügyeleti hívásokat – tudta meg az RTL Híradó. Az egyik érintett szerint ezen sokan felháborodtak és többen a felmondásukat tervezik. Néhány napja számoltunk be arról, hogy múlt hétvégén többen hiába hívták a 1830-as orvosi ügyeleti számot Pest megyében. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségénél azt mondják, a munkaerőhiányt nem átvezényléssel kellene megoldani. A mentőszolgálat szerint az intézkedés egyszeri, és csak 9 vidéki munkatársat érint. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint se a kórház, se az Országos Mentőszolgálat nem hibázott. Ellenben a betegszállítók igen.

A betegbiztonságot veszélyezteti az ügyeleti pontok 80 százalékának megszüntetése – állítja az Önkormányzatok Szövetsége. Azt szeretnék, ha a kormány felülvizsgálná a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását Pest megyében. A Belügyminisztérium szerint folyamatosan elemzik a helyzetet, és indokolt esetben változtatnak. 

Többen is hiába hívták Pest megyében a 1830-as orvosi ügyeleti számot a hétvégén. A Híradónak nyilatkozó szentendrei asszony több mint fél óráig próbált orvost hívni elhunyt apjához. Végül a férfi gondosórája segítségével mentőt hívott. A Magyar Orvosi Kamara szerint van olyan területe az országnak, ahol túlterheltek az ügyeletes háziorvosok. Nagyobb bajnak tartják, hogy olyan eseteket is el kell látniuk, amiben nincs tapasztalatuk. Az Országos Mentőszolgálat szerint csak ritkán fordul elő, hogy várnia kell a 1830-as ügyeleti számot hívóknak.

Egyre több depressziós beteg jut kezeléshez, ezért fordulhat elő, hogy az elmúlt 20 évben megduplázódott az antidepresszáns gyógyszerek fogyasztása Magyarországon az általunk kérdezett pszichiáter szerint. Ezer magyarból 30 szed gyógyszert a betegségre a fejlett országokat tömörítő OECD adatai szerint. A legmagasabb fogyasztást Izlandon mérték, ott az ezerből 157-en szednek antidepresszánst.  

A túlélőkre fókuszál az idei rákellenes világnap kampánya. Az egyre modernebb diagnosztikának és a hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően egyre többen gyógyulnak ki daganatos betegségükből. A Rákellenes Liga arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges életmód és a szűrővizsgálatokon való részvétel a gyógyult betegeknél is javítja a hosszú távú kilátásokat.

Nem lehet szülni a balassagyarmati kórházban. A szülészet-nőgyógyászaton június végéig szünetel a fekvőbeteg-ellátás. A kismamáknak és a betegeknek Salgótarjánba kell utazniuk. Ezt – több más kórházi osztály átmeneti korlátozásával együtt – Kunetz Zsombor egészségügyi elemző vette észre. Szerinte ezek miatt veszélybe kerül a betegellátás. A Kórházi Főigazgatóság úgy reagált: a feladatokat más kórházaknak adták át.

A Pest megyei település lakóinak február 1-től Szentendrére kell utazniuk az ellátásért. A Híradónknak nyilatkozó helyiek szerint létfontosságú, hogy Tahitótfalun is legyen ügyelet. Egy darázscsípésre allergiás férfi életét például kétszer is ott mentették meg. Az Országos Mentőszolgálat szerint az új ügyeleti rendszer rendben elindult Pest megyében, és továbbra sincs szükség arra, hogy az önkormányzatok önerőből üzemeltessék az ellátást.

Nyugodtan nyithat magánellátásban orvosi ügyeletet bármelyik önkormányzat – ezt mondta az RTL Híradó kérdésére Gulyás Gergely. A minisztert azután kérdeztük erről, hogy Budaörs polgármestere azt mondta: hiába szeretnék saját pénzen fenntartani a háziorvosi ügyeletet a városban, nem tehetik. Ő most iránymutatást kért a minisztertől az ügyben. A Belügyminisztériumot viszont hiába kerestük.

Müller Cecília hivatala egyes esetekben „a minimumfeltételek átmeneti hiányával” magyarázza a döntéseket.

Előkelő helyen szerepel az aggodalmak között az infláció és a szegénység is.

Újabb kórházakban állnak le ideiglenesen ellátások, kezelések – erről Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő írt. Szerinte a mostaniakkal együtt januárban már több mint 30 esetben volt szükség bizonyos szolgáltatások átszervezésére. Van, ahol a gasztroenterológia, reumatológia szünetel, máshol fogászat nem lesz a kórházban, vagy épp tükrözést nem tudnak vállalni egy ideig. A kormány szerint így is megkapja minden beteg a megfelelő ellátást.

Nincs megfelelő utánpótlás, pedig a társadalom is egyre öregszik, egyre több orvosra lenne szükség.

Ez ebben a hónapan már a második ilyen bejelentési hullám, január 8-tól ugyanis már 20 kórházban leálltak egyes ellátási formák.

Budaörs saját pénzén üzemeltetné tovább február elseje után a háziorvosi ügyeletet. A Pest megyei település polgármestere azt mondta, erre engedélyt is kértek a Belügyminisztériumtól. Már az Országos Mentőszolgálat is megszólalt az ügyben. Közben Pomázon már több mint egy hete tiltakoznak az ügyelet bezárása ellen. A helyiek pénteken az orvosi rendelő előtt tüntettek.

A hazai egészségügy sok ponton nem tudja azt adni, ami ideális.

Emlékeznek arra a bohózatra Sinkovits Imrével, Szombathy Gyulával és Tábori Nórával, ahol a beteg felkeresi az orvost, hogy irgalmatlanul viszket a háta és utána a gyógyszer-mellékhatások miatt különböző nyavalyák törnek ki rajta? Azt hihetnénk, hogy egy kis viszketés miatt az ember nem megy kapásból orvoshoz, de a kutatások szerint minden ötödik ember átesik krónikus viszketésen. Márpedig azzal érdemes szakemberhez fordulni, hogy írjon fel valamit, de ne a Vakarynt. 

Körülbelül 200 kórházi dolgozó nem kapott bért és végkielégítést, miután tavaly decemberben felmondtak nekik Veszprémben és Ajkán – állítják az érintettek. Az egyik takarító szerint a veszprémi kórház betegségre hivatkozva késik a kifizetésekkel. Az RTL Híradónak nyilatkozó munkajogász szerint a kórházaknak a tartozáson kívül késedelmi kamatot is fizetniük kell a dolgozóknak. A veszprémi kórház azt közölte, február 5-ig elutalják a pénzt. 

Várkonyi Andrea nem csak könyvet ír, helikopterrel repül és jachtozik, hanem cégeket is vezet. Az orvosi végzettséggel is rendelkező egykori hírolvasó most újabb vezetői székben találta magát. Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos feleségét egymás után érik az üzleti sikerek. Ha új céges érdekeltsége nevéből indulunk ki, ezúttal orvosi diplomájának is hasznát veheti.