A kórházi ellenőrzésen derült ki: előfordult, hogy hat napon át egy elhunyt embert etettek az egyik kórházi osztályon.

Idén már 12 beteget azonosítottak szamárköhögéssel, korábban évente csak egy-kettőt a Semmelweis Egyetem infektológusa szerint. A betegség köhögésrohamokat okoz, ami csecsemőknél légzésleálláshoz vezethet. Magyarországon a kötelező védőoltási rend miatt nagyobb szamárköhögés-járványra nem kell számítani. 

Térdprotézisre jelenleg legalább másfél évet kell várni.

Két fővárosi kórház is szerepel az adóhatóság végrehajtási listáján. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ez akkor fordulhat elő, ha késve fizetik be a járulékokat. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kérdésünkre azt írta: „folyamatosan teljesítik köztartozásaikat”. A Budapesti Károlyi Sándor Kórház szerint ők csak tévedésből kerültek a listára, mert már rendezték az adósságukat.

„Muszáj volt, mert a gyerekeknek is kezdődött az iskola, kevés volt a pénzem.” Szegénység, kilátástalanság, sokszor emiatt adják a fejüket arra az emberek, hogy rendszeresen, akár a szabályokat kijátszva is vérplazmát adjanak. A törvény szerint évente legfeljebb 45-ször, két alkalom között 3 napi szünettel lehet részt venni ilyen eljárásban, mégis van, aki naponta jár, akár 2-3 helyre is. Ez jelentős egészségügyi kockázattal jár, sokan viszont nem tudják máshogy eltartani a családjukat. A problémára lenne megoldás, a labda most a Belügyminisztériumnál pattog.

Vizsgálat nélkül elküldték a komáromi orvosi ügyeletről, mert nem vették komolyan a panaszait – állítja egy 76 éves férfi, akit ezután a lánya taxival vitt át Szlovákiába, ahol a komárnói kórházban még aznap életmentő műtétet végeztek rajta. Az OMSZ azt közölte a Híradóval, hogy az üggyel kapcsolatos belső vizsgálat mindent rendben talált.

Hiába ígért új szülészetet a kormány a vármegyei jogú városnak, előfordulhat, hogy nem szülhetnek helyben a kismamák. A háttérben orvoshiány állhat.

Inkasszóval hajtotta be kórházi tartozását egy műtéti eszközöket szállító cég. Az Orvostechnikai Szövetség úgy tudja, ilyen korábban még nem fordult elő Magyarországon. A beszállítók szerint többen is élhetnek az inkasszó lehetőségével, de várhatóan késedelmi kamatot is felszámolnak majd a kórházaknak. A Belügyminisztérium közben azon dolgozik, hogy többlettámogatással fékezzék meg az adósság növekedését.

Műtét közben is rányitatnak az orvosokra, hajnalban is ellenőrizhetik a betegeket.

Hajnali háromkor ellenőrizték az orvosokat és a betegeket az egyik állami kórházban a belügyminisztérium ellenőrei, írta meg az Elitmed.hu. A lap úgy tudja, már több vidéki és fővárosi intézményben is razziáztak. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint az ellenőrzések közben sérülhetnek a betegek jogai.    

Mától nem végeznek ultrahang vizsgálatot az Oroszlányi Szakrendelőben. Ez a Népegészségügyi Központ honlapján megjelent határozatból derült ki. De szakemberhiány miatt év végéig szünetel az ortopédiai, a bőrgyógyászati és az onkológiai ellátás is. A betegeknek Tatabányára kell utazniuk. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi elemző szerint emiatt többet kell majd várni a vizsgálatokra. A megyei kórház azonban nem számít a várakozási idő jelentős növekedésére.

A kormány szerint újszerű módszer kell ahhoz, hogy Magyarországra juthassanak a szükséges gyógyszerek.

Az állami közbeszerzéseket sorra nyerő céghez került a szekszárdi kórház takarítási biznisze januárban, és nem sokkal később öt takarítót is indoklás nélkül kirúgtak. A Házon kívülnek nyilatkozó két érintett szerint azért, mert felemelték a hangjukat egyebek közt amiatt, hogy nem fizetik rendesen a túlórákat. A Hadházy Ákos által a „takarítás Mészáros Lőrinceként” emlegetett cég szerint erről szó nincs, minden kórházban a törvényi előírásoknak megfelelően járnak el. 

A hatékonyabb ellátás miatt küld ellenőröket a Belügyminisztérium a kórházakba. A tárca az RTL Híradóval azt közölte, hogy elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzés nem oldja meg a szakemberhiányt és az alulfinanszírozottságot sem. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondták, a jelenléti íveket is vizsgálni kellene, mivel most szerintük havonta átlagosan egy műszaknyi túlórát nem fizetnek ki a dolgozóknak.

A helyiek úgy tudják, kevés az orvos, ezért átmenetileg nem tudják  működtetni a keszthelyi szülészetet. Az egészségügyi államtitkár szerint részben a szakember hiány miatt kell a teljes kórházi rendszert átalakítani. A változás lényege, hogy komolyabb beavatkozásokat csak megyei kórházakban végeznek majd. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a központosítással a szegényebbek járhatnak rosszul.

Kiskorúak veszélyeztetése, ha az oltásellenes szülők különböző trükkökkel kikerülik a kötelező védőoltások beadását. Erről Novák Hunor csecsemő- és gyermekgyógyász beszélt az RTL Híradónak, miután kiderült, hogy országszerte 40-50 gyerek nem kapta meg a vakcinákat. A Magyar Orvosi Kamara közben arra figyelmeztet, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetése miatt már nem tudnak fellépni az oltásellenes nézeteket terjesztő orvosokkal szemben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a szakorvosok szerint az elmaradó oltások miatt nő a járványügyi kockázat.

Az iskolai védőnők többsége kimaradt a szakdolgozói béremelésből – ezt mondják a Független Egészségügyi Szakszervezetnél. Márciusban áltagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapniuk. Ahogy például a kórházban dolgozó ápolóknak is. Sokan közülük is elégedetlenek, mert van, aki csak 6 vagy 8 százalékot kapott. A Belügyminisztérium azt közölte: „az érintett dolgozók túlnyomó többsége elégedett az emeléssel”. 

Senki nem hibás a 13 éves nagyecsedi lány halálában a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálata szerint. Emlékezetes, januárban kétszer is hazaküldték a beteg kislányt, végül tüdőgyulladás miatt meghalt. A család nem tudja elfogadni, hogy gyermekük halálának nincs felelőse. Az ügyben a rendőrség is nyomoz. Hajdú Orsolya megrázó riportját láthatják.

Volt, aki egy fillérrel sem kapott többet.

Óvatosan kell szedni a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat – erre figyelmeztetnek a Semmelweis Egyetem kutatói. A szakemberek évek óta vizsgálják a gyógyszerek bélflórára gyakorolt mellékhatásait. Kutatási eredményeik szerint a nem vényköteles gyulladáscsökkentők rendszeres fogyasztása akár súlyosbíthatja is egyes betegségek, például az ízületi gyulladások tüneteit.

16 évesen, 15 évvel ezelőtt kapott új szívet egy lány, aki most egészséges gyermeknek adott életet. A terhesség alatt mindent gondosan megterveztek a kismama szakorvosai, csakhogy a baba hamarabb érkezett a vártnál. Időzített császármetszés helyett spontán szülés lett, ráadásul Budapest helyett Kisvárdán. A helyi orvosnak egy gyors telefonra volt csak ideje, hogy egyeztessen a kismama kardiológusával. A baba és a mama jól vannak, mindketten otthon pihennek.

Az egészségügyi törvény ugyan biztosít jogot az orvosoknak vallási vagy világnézeti okokból az ellátás megtagadására, de ez a jog nem abszolút, vagyis vannak korlátai – tudtuk meg Lebedi Rékától, a TASZ jogászától a Reggeliben. Nem veszélyeztetheti a beteg egészségét, és másik orvost kell ajánlania, amely időben és térben elérhető kell, hogy legyen a páciens számára. Az ügy azért jött most elő, mert egy X. kerületi helyettesítő háziorvos nem volt hajlandó fogamzásgátló tablettát felírni az egyik betegének. Hogy milyen jogi lehetőségei vannak a betegnek, és meddig terjedhet az orvos joga, kiderül a videóból. 

Sándor Mária, a fekete ruhás nővér 2015-ben indított mozgalmat: több ezer társával együtt az egészségügyben tapasztalható állapotok ellen tiltakozott. Sokáig harcolt, de 2016-ban bejelentette, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől. Sándor Mária az RTL Híradónak nyolc évvel ezelőtt azt mondta: úgy érzi, feleslegesen küzd, amíg az orvosok és az érdekképviseletek sem állnak melléjük. „Életünk végéig járhatnánk fekete ruhában” – tette hozzá.

200 ezer magyar nőt érint, meddőséget is okozhat, de felismerni nehéz. Az endometriózis felismerése Magyarországon átlagosan 4 évet csúszik. A betegségben szenvedő nőket képviselő alapítványnál azt mondják: nemzetközi összehasonlításban így is jó a helyzet, mert a környező országokban 8-10 évbe is beletelhet, mire fény derül a betegségre. Március az endometriózis hónapja.

Kórházi osztályok zárnak be átmenetileg az intézmények tartozása miatt – ez derült ki a Népegészségügy Központ tavalyi határozataiból az orvostechnikai beszállítókat tömörítő szervezetek szerint. A cégek úgy számolnak, februárban már a 100 milliárd forintot is meghaladta a kórházak adóssága. A Belügyminisztérium „elkötelezett a probléma mielőbbi megoldásában”, de konkrét dátumot nem közöltek. 

A szülés közben átélt trauma is oka annak, hogy a nők nem vállalnak több gyermeket – ezt mondja az Élet Érzés Egyesület. Az RTL Híradónak nyilatkozó szülésznő szerint rontott a helyzeten az is, hogy eltörölték a szabad orvos- és szülésznőválasztást. Szerinte ezért is választják sokan a magánellátást. A Válasz Online írt arról, hogy a fővárosban a tíz legnépszerűbb szülészet közül kettő már magánklinika.

A jegybank friss jelentése szerint versenyképességi szempontból a második legrosszabb a magyarok egészségi állapota az Unióban. Lassítja a GDP-t, hogy napi 110 ezren kényszerülnek táppénzre és kiugróan sokan halnak meg megelőzhető betegségek miatt. A Nemzeti Bank teljes versenyképességi fordulatot sürget, úgy számolnak, Magyarországon költik a 6. legkevesebbet egészségügyre a tagállamok közül.

Úgy tűnik, egyhamar nem lesz szuperkórház a XI. kerületben, bár a projektcégből több kormányközeli szereplő is közpénzhez jutott. 

Újszülöttgyógyász nélkül is biztonságosak lehetnek az új, kisebb létszámú szülészetek a Híradónak nyilatkozó nőgyógyász szerint. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző azonban kockázatosnak tartja a változásokat. A hvg.hu hétfőn írta meg, hogy a Belügyminisztérium külön szülészeteket hozna létre a komplikációmentes várandós nőknek. 

Nem volt asszisztens a váci orvosi ügyeleten, ezért csak a városi kórház gyerekosztályán kapott ellátást egy fulladó kisfiú március 15-én reggel – erről a gyerek szülei számoltak be a Híradónak. Az apa szerint az orvos nem tudott belépni a számítógépes rendszerbe, ezért kellett máshová fordulniuk. A mentőszolgálat szerint az asszisztens csak késett, és az orvosok egyedül is képesek használni az informatikai rendszert. A Magyar Orvosi Kamara szerint azonban a jelenlegi szoftver akadályozza a munkát.

Négy éve a top 10 budapesti szülészeti intézmény között egy sem volt fizetés. Ma már három is van. 

Több műtétnél is tovább nőttek a várólisták. A csípő- és térdprotézis-operációra várók száma például két hónap alatt több mint 2 ezerrel – erről az Economix.hu írt. Az orvosi kamara és a Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint a probléma összetett, az ok nemcsak a pénzhiány, hanem például az, hogy nincs elég műtős asszisztens. A Nemzeti Alapkezelő azt közölte: a legtöbb esetben a betegeknek nem kell hatvan napnál többet várniuk.

Másfélmillió vesebeteg van Magyarországon, de közülük tízből kilencen nem tudnak az állapotukról. Becslések szerint 2040-re ez lesz az ötödik leggyakoribb halálok világszerte. A Magyar Nephrológiai Társaság ezért a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet a Vese Világnapja alkalmából. A szakemberek szerint a tünetmentesség okozza a legnagyobb bajt, de rendszeres laborvizsgálattal korán felismerhető a betegség.

A böjtöt azonban nem mindenkinek ajánlják: várandósok és alapbetegségekkel rendelkezők beszéljenek előbb szakorvosukkal.

A Bethesda kórház orvosigazgatója, Mikos Borbála az ingyenes SMA-szűrésről azt mondta: ez egy 14 hónapig előírt program volt. 

Dr. Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász szerint káosz van a meddőségi klinikákon. Az asszisztált reprodukcióval foglalkozó Kaáli Intézetet 30 éven át vezette, 2019-ben államosították. 

Több mint fél évet kell várni a szolnoki kórházban hasi ultrahang vizsgálatra. Az egyik érintett betegnek azt mondták, orvoshiány miatt nem tudnak hamarabb időpontot adni. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakember szerint szakmailag ez elfogadhatatlan. A szolnoki kórháztól azt közölték: az átmeneti ellátási nehézség nem veszélyezteti a betegeket. A szolnoki kórházban jelenleg több ellátás sem érhető el. A tüdőgyógyászat egész évben szünetel, de akadozik az arc- és szájsebészet, az urológia valamint a neurológia és stroke ügyeleti ellátás is.

Óriási terhet kaptak nyakukba március elsejétől a háziorvosok: a jövőben ugyanis a betegek helyett nekik kell időpontot foglalniuk a beutalóköteles vizsgálatokra, ha a páciens személyesen is megjelenik a rendelőben. Az rtl.hu információi szerint erről levélben is értesítették az országban dolgozó mintegy 5700 háziorvost. A rendszer ráadásul nem is működik: az orvosok ugyanis arra panaszkodtak, hogy nem tudnak időpontot foglalni, mert az erre szolgáló felületen nem jelentek meg az üres helyek.     

Nincs tartalék a rendszerben, van, hogy egy-egy szakorvos kiesése az adott szakterület teljes leállását okozza egy városban – erről beszélt az Orvosi Kamara főtitkára az RTL Híradó kérdésére. A MOK elnöke szerint pedig nincs olyan terület, ahol elég orvos lenne, az a kérdés, hogy a hiány extrém-e. A kamara a tagság körében végzett ötezer fős felmérést februrában. Eszerint a válaszadók harmada az államiból a magánellátás felé mozdulna a következő években. A MOK szerint az orvosok motiváltsága is csökkent, de nem a hálapénz eltűnése miatt. 

Kevesebb bért kaptak az ajkai kórház dolgozói februárban, részben azért, mert nem kapták meg a szakterületi támogatást. Erről az egyik ápoló családtagja beszélt az RTL Híradónak. A Magyar Orvosi Kamara területi küldötte pedig azt mondta, lesz olyan szakdolgozó, akinek a márciusi béremelés ellenére is csökken a fizetése. Pedig ilyen a Belügyminisztérium szerint nem fordulhat elő. A kórház főigazgatója közben lemondott, de döntését nem indokolta.

Múlt év decemberében lényegében megszűnt az SMA születéskori ingyenes szűrése, a vizsgálat ezt követően csak a piaci szolgáltatóknál vált elérhetővé, 30-100 ezer forintért. 

Folyamatosan alakul át az országban az ügyeleti rendszer. Van, ahol ez nem ütközik ellenállásba, a Házon kívül stábja viszont olyan helyen forgatott, a Dunakanyarban, ahol rengetegen háborodtak fel azon, hogy ha valaki rosszul lesz, sokkal hosszabb időbe telik majd eljutni az orvoshoz. A kezdeti időszak, úgy tűnik, őket igazolja, egy tiltakozó demonstráción hosszan sorolták az eddigi rossz tapasztalatokat.

Balogh Levente, Sárospataki Albert és dr. Varga Eszter is nagy lehetőséget lát Dr. Heródek Péterben, az eDentin online fogászati konzultációs platform megálmodójában.

Az eDentin alapítója, Dr. Heródek Péter fogászati innovációt hozott a Cápák elé. Tanulmányai során betekinthetett az egészségügyben rejlő digitalizációs megoldásokba is, így került kapcsolatba a telemedicinával egy barcelonai biznisz egyetemen. A fogorvos vállalkozó létrehozta online konzultációs platformját, melynek népszerűsítésére most 10 millió forintra lenne szüksége, melyért cserébe 10% részesedést kínált a Cápáknak.

Az ígért átlag 20 százalékos emeléshez képest sok egészségügyi szakdolgozónak alig néhány százalékkal nőtt a fizetése márciustól – több érintett is erre panaszkodik. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondják, több kórházban a különböző pótlékok csökkentésével trükköznek, így az ápolók egy része a béremelés ellenére alig vagy semmivel nem visz haza több pénzt. 

2018-ban nagy port kavart az akkor 8 éves mindszenti kislány esete, akinek egy ötcentis ceruza fúródott a combjába. Bár az édesanya állítása szerint a háziorvos egyértelműen idegen test gyanújával küldte tovább, sem a szentesi, sem a hódmezővásárhelyi kórházban nem készítettek röntgent Barbara lábáról, és nem is találták meg a baj okát. A végén Barbara alig tudott már lábra állni. A Híradó hat éve ezen a napon számolt be az esetről.

Bevásárlókocsikban szállították az 5 évnél fiatalabb gyerekeket a szegedi gyermekklinikán 2015-ben. Az évtizedek óta alkalmazott gyakorlatról szóló kép villámgyorsan bejárta az internetet. A fém bevásárlókocsikban, amiket matraccal béleltek, az 5 év alatti gyerekeket szállították a szegedi gyermekklinikán, speciális hordágy hiányában. Az egyik hatvani cég megelégelte az áldatlan állapotot, és egy teljes betegszállító rendszert ajánlott fel a klinikának. Azonban még 2019-ben is volt a klinikán olyan részleg, ahol a bevásárlókocsis szállítás működött.

A szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizációjában is fontos szerepet vállalt a megválasztott köztársasági elnök, Sulyok Tamás. 2001-ben ő vezette ugyanis azt a közalapítványt, amelynek bevonásával a város akkori fideszes polgármestere privatizálni akarta a helyi kórházat és a rendelőintézetet. Az általános szakmai és politikai tiltakozás miatt ebből végül nem lett semmi. Sulyok Tamás eközben a város jogtanácsosa is volt. Ma az üggyel kapcsolatos megkeresésünket ügyvédi titokra hivatkozva hárította el.

Nem enyhül az influenzajárvány Magyarországon, most is közepes intenzitással tombol – mondják a tisztifőorvosi hivatalnál. A Híradónak nyilatkozó háziorvosoknál is sok a felső légúti panaszokkal érkező beteg. Ráadásul azt tapasztalják, hogy gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt jellemző most, hogy egyik betegségből a másikba esnek, ezért a szövődmények is gyakoribbak. Gyerekeknél például nem ritka a tüdőgyulladás. 

Két hétig akadozott a fűtés az Uzsoki utcai kórház egyik részlegén, a hibát mára javították ki. A problémáról először a 444.hu írt. Többek szerint olyan hideg volt a krónikus és rehabilitációs belgyógyászati osztályon, hogy a betegek kabátban, nyakig betakarózva feküdtek a szobákban. A kórház főigazgatója szerint a meghibásodás nem volt folyamatos, ezért nem költöztették át máshova a betegeket. A Híradónak nyilatkozó Kunetz Zsombor egészégügyi szakértő azonban úgy látja, vizsgálni kellene, hogy nem sérültek-e a betegek jogai.