Első fokon négy év letöltendő börtönre ítélték vesztegetés elfogadása miatt azt a celldömölki doktornőt, aki a vád szerint több mint négy millió forintot kért és fogadott el betegek hozzátartozóitól az egészségügyi ellátásért. A kórház egyik osztályvezetőjeként dolgozott éveken keresztül, most már nyugdíjas. Azt állította, nem kért pénzt, esetleg köszönetként kapott. Az ítélet nem jogerős.

7 hónapot kell várni urológiai szakorvosi vizsgálatra a szekszárdi kórházban. Akkor is csak decemberre van időpont, ha valakinek panasza van. A veszprémi kórház urológiáján is baj van, június elsejétől határozatlan ideig nem fogad fekvőbetegeket a kórház. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint alapellátási problémák lehetnek az okai annak, hogy ennyit kell várni Szekszárdon egy urológiai vizsgálatra.

A Bátor Táborba érkező gyerekek, mindannyian súlyos, krónikus betegségekkel küzdenek, az egészségügyi állapotuk nagy odafigyelést igényel. Az itt dolgozó egészségügyi team láthatatlan csapatnak is hívja magát, hiszen úgy nyújt biztonságot, hogy közben a gyerekeknek ez fel sem tűnik. Hiszen a tábor egyik célja pont az, hogy a gyerekek végre ne a betegségükre koncentráljanak, hanem arra, amire képesek – ebben pedig az egészségügyi csapat is segít nekik. A táborozókat egy 10-15 fős egészségügyi csapat felügyeli, ismerjék őket.

Hiába a kormányszóvivői ígéret, Tahitótfaluban továbbra sincs orvosi ügyeleti pont, közben 600 ember „eltűnt” a rendszerből a pomázi polgármester szerint.

Az eredeti, március végi határidő június végére tolását az intézmény kezdeményezte. A II. kerület lakóit más kórházakba irányítják.

A kormány egyetlen, általa kiválasztott szereplőre, egy hamarosan létrejövő projekttársaságra bízná a kórházak gyógyszerbeszerzéseit. A 350 milliárd forintos bizniszről a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda dönthet, a kiszervezéssel pedig kivételezett helyzetbe hozhatják a központi beszerzést bonyolító társaságot. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a modell hungarikum és aggályos.

A magyarok 59 százaléka soha nem sportol, pedig a mozgás sok betegség megelőzésében szerepet játszik.

A vasárnapi csőtörés óta akadozott az ellátás. Meleg víz többnyire volt, a szerelés ideje alatt tárolóedényekben moshattak kezet a betegek – értesült az RTL Híradó.

Győrbe vagy Szombathelyre küldik a betegeket, 120 ezer embert érint a helyzet.

Schnabel Annabella díjnyertes rövidfilmjében a magyar közegészségügy nemcsak azért félelmetes, mert megkínoz, hanem még azt is elvárja, hogy beutalót szerezzünk a saját tortúránkra. Erről is szól a Beutaló nélkül sehova című alkotás, amit a rendező alig tudott leforgatni, mivel rengeteg kórház félt bevállalni, hogy forgatási helyszínné váljon egy „kockázatos” projekthez. Ez pedig nem más, mint a fogamzásgátlás kérdése, ami mostanra nem csak Magyarországon, az egész világon különös aktualitást kapott.

2008-ban ezen a napon számoltunk be róla: tízből kétszer legalább 20 percet kellett várni a mentő kiérkezésére, de előfordult, hogy fél óránál hosszabbra nyúlt a várakozási idő. Ma is előfordulnak szélsőséges esetek, amit az egészségügyi szakértő azzal magyaráz, hogy akár órák is eltelhetnek a bejelentéstől a feladat kiadásáig. Sürgős esetekben ugyanakkor azonnal indítják a mentőt – állította a mentőszolgálat.

A Belügyminisztérium irányítása alatt a teljes ellátórendszer átfogó ellenőrzése zajlik, nem csak a háziorvosoké – pontosította az erről megjelent híreket Békássy Szabolcs háziorvos. 

Március végi adatok szerint már 120 milliárd a kórházak lejárt adóssága – ismertette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Reggeliben. 

Borsosak az árak a magánegészségügyben, a részletekről Lengyel Lívia egészségügyi szakértő beszélt a Reggeliben.

Rékassy Balázs egészégügyi közgazdász szerint a magyar egészségügy helyzet nagyon súlyossá vált, a rendszer alulfinanszírozott, rosszul menedzselt. 

Garda Károly gyermekorvos fillérekért sem tudja eladni praxisát, pedig 50 év után már nyugdíjba menne. A Vas megyei Vépen felújított rendelő és szolgálati lakás várná az új orvost, de hiába, nincs jelentkező. Az orvosi kamara háziorvosi szervezetének vezetője szerint nem egyedi a probléma, ő úgy látja: az alapellátási rendszer 10 év múlva összeomolhat, ha a kormányzat nem lép. A Belügyminisztérium nem válaszolt kérdéseinkre. 

Nincs elég neurológus a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban.

A kórházi ellenőrzésen derült ki: előfordult, hogy hat napon át egy elhunyt embert etettek az egyik kórházi osztályon.

Idén már 12 beteget azonosítottak szamárköhögéssel, korábban évente csak egy-kettőt a Semmelweis Egyetem infektológusa szerint. A betegség köhögésrohamokat okoz, ami csecsemőknél légzésleálláshoz vezethet. Magyarországon a kötelező védőoltási rend miatt nagyobb szamárköhögés-járványra nem kell számítani. 

Térdprotézisre jelenleg legalább másfél évet kell várni.

Két fővárosi kórház is szerepel az adóhatóság végrehajtási listáján. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ez akkor fordulhat elő, ha késve fizetik be a járulékokat. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kérdésünkre azt írta: „folyamatosan teljesítik köztartozásaikat”. A Budapesti Károlyi Sándor Kórház szerint ők csak tévedésből kerültek a listára, mert már rendezték az adósságukat.

„Muszáj volt, mert a gyerekeknek is kezdődött az iskola, kevés volt a pénzem.” Szegénység, kilátástalanság, sokszor emiatt adják a fejüket arra az emberek, hogy rendszeresen, akár a szabályokat kijátszva is vérplazmát adjanak. A törvény szerint évente legfeljebb 45-ször, két alkalom között 3 napi szünettel lehet részt venni ilyen eljárásban, mégis van, aki naponta jár, akár 2-3 helyre is. Ez jelentős egészségügyi kockázattal jár, sokan viszont nem tudják máshogy eltartani a családjukat. A problémára lenne megoldás, a labda most a Belügyminisztériumnál pattog.

Vizsgálat nélkül elküldték a komáromi orvosi ügyeletről, mert nem vették komolyan a panaszait – állítja egy 76 éves férfi, akit ezután a lánya taxival vitt át Szlovákiába, ahol a komárnói kórházban még aznap életmentő műtétet végeztek rajta. Az OMSZ azt közölte a Híradóval, hogy az üggyel kapcsolatos belső vizsgálat mindent rendben talált.

Hiába ígért új szülészetet a kormány a vármegyei jogú városnak, előfordulhat, hogy nem szülhetnek helyben a kismamák. A háttérben orvoshiány állhat.

Inkasszóval hajtotta be kórházi tartozását egy műtéti eszközöket szállító cég. Az Orvostechnikai Szövetség úgy tudja, ilyen korábban még nem fordult elő Magyarországon. A beszállítók szerint többen is élhetnek az inkasszó lehetőségével, de várhatóan késedelmi kamatot is felszámolnak majd a kórházaknak. A Belügyminisztérium közben azon dolgozik, hogy többlettámogatással fékezzék meg az adósság növekedését.

Műtét közben is rányitatnak az orvosokra, hajnalban is ellenőrizhetik a betegeket.

Hajnali háromkor ellenőrizték az orvosokat és a betegeket az egyik állami kórházban a belügyminisztérium ellenőrei, írta meg az Elitmed.hu. A lap úgy tudja, már több vidéki és fővárosi intézményben is razziáztak. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint az ellenőrzések közben sérülhetnek a betegek jogai.    

Mától nem végeznek ultrahang vizsgálatot az Oroszlányi Szakrendelőben. Ez a Népegészségügyi Központ honlapján megjelent határozatból derült ki. De szakemberhiány miatt év végéig szünetel az ortopédiai, a bőrgyógyászati és az onkológiai ellátás is. A betegeknek Tatabányára kell utazniuk. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi elemző szerint emiatt többet kell majd várni a vizsgálatokra. A megyei kórház azonban nem számít a várakozási idő jelentős növekedésére.

A kormány szerint újszerű módszer kell ahhoz, hogy Magyarországra juthassanak a szükséges gyógyszerek.

Az állami közbeszerzéseket sorra nyerő céghez került a szekszárdi kórház takarítási biznisze januárban, és nem sokkal később öt takarítót is indoklás nélkül kirúgtak. A Házon kívülnek nyilatkozó két érintett szerint azért, mert felemelték a hangjukat egyebek közt amiatt, hogy nem fizetik rendesen a túlórákat. A Hadházy Ákos által a „takarítás Mészáros Lőrinceként” emlegetett cég szerint erről szó nincs, minden kórházban a törvényi előírásoknak megfelelően járnak el. 

A hatékonyabb ellátás miatt küld ellenőröket a Belügyminisztérium a kórházakba. A tárca az RTL Híradóval azt közölte, hogy elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzés nem oldja meg a szakemberhiányt és az alulfinanszírozottságot sem. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondták, a jelenléti íveket is vizsgálni kellene, mivel most szerintük havonta átlagosan egy műszaknyi túlórát nem fizetnek ki a dolgozóknak.

A helyiek úgy tudják, kevés az orvos, ezért átmenetileg nem tudják  működtetni a keszthelyi szülészetet. Az egészségügyi államtitkár szerint részben a szakember hiány miatt kell a teljes kórházi rendszert átalakítani. A változás lényege, hogy komolyabb beavatkozásokat csak megyei kórházakban végeznek majd. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a központosítással a szegényebbek járhatnak rosszul.

Kiskorúak veszélyeztetése, ha az oltásellenes szülők különböző trükkökkel kikerülik a kötelező védőoltások beadását. Erről Novák Hunor csecsemő- és gyermekgyógyász beszélt az RTL Híradónak, miután kiderült, hogy országszerte 40-50 gyerek nem kapta meg a vakcinákat. A Magyar Orvosi Kamara közben arra figyelmeztet, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetése miatt már nem tudnak fellépni az oltásellenes nézeteket terjesztő orvosokkal szemben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a szakorvosok szerint az elmaradó oltások miatt nő a járványügyi kockázat.

Az iskolai védőnők többsége kimaradt a szakdolgozói béremelésből – ezt mondják a Független Egészségügyi Szakszervezetnél. Márciusban áltagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapniuk. Ahogy például a kórházban dolgozó ápolóknak is. Sokan közülük is elégedetlenek, mert van, aki csak 6 vagy 8 százalékot kapott. A Belügyminisztérium azt közölte: „az érintett dolgozók túlnyomó többsége elégedett az emeléssel”. 

Senki nem hibás a 13 éves nagyecsedi lány halálában a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálata szerint. Emlékezetes, januárban kétszer is hazaküldték a beteg kislányt, végül tüdőgyulladás miatt meghalt. A család nem tudja elfogadni, hogy gyermekük halálának nincs felelőse. Az ügyben a rendőrség is nyomoz. Hajdú Orsolya megrázó riportját láthatják.

Volt, aki egy fillérrel sem kapott többet.

Óvatosan kell szedni a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat – erre figyelmeztetnek a Semmelweis Egyetem kutatói. A szakemberek évek óta vizsgálják a gyógyszerek bélflórára gyakorolt mellékhatásait. Kutatási eredményeik szerint a nem vényköteles gyulladáscsökkentők rendszeres fogyasztása akár súlyosbíthatja is egyes betegségek, például az ízületi gyulladások tüneteit.

16 évesen, 15 évvel ezelőtt kapott új szívet egy lány, aki most egészséges gyermeknek adott életet. A terhesség alatt mindent gondosan megterveztek a kismama szakorvosai, csakhogy a baba hamarabb érkezett a vártnál. Időzített császármetszés helyett spontán szülés lett, ráadásul Budapest helyett Kisvárdán. A helyi orvosnak egy gyors telefonra volt csak ideje, hogy egyeztessen a kismama kardiológusával. A baba és a mama jól vannak, mindketten otthon pihennek.

Az egészségügyi törvény ugyan biztosít jogot az orvosoknak vallási vagy világnézeti okokból az ellátás megtagadására, de ez a jog nem abszolút, vagyis vannak korlátai – tudtuk meg Lebedi Rékától, a TASZ jogászától a Reggeliben. Nem veszélyeztetheti a beteg egészségét, és másik orvost kell ajánlania, amely időben és térben elérhető kell, hogy legyen a páciens számára. Az ügy azért jött most elő, mert egy X. kerületi helyettesítő háziorvos nem volt hajlandó fogamzásgátló tablettát felírni az egyik betegének. Hogy milyen jogi lehetőségei vannak a betegnek, és meddig terjedhet az orvos joga, kiderül a videóból. 

Sándor Mária, a fekete ruhás nővér 2015-ben indított mozgalmat: több ezer társával együtt az egészségügyben tapasztalható állapotok ellen tiltakozott. Sokáig harcolt, de 2016-ban bejelentette, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől. Sándor Mária az RTL Híradónak nyolc évvel ezelőtt azt mondta: úgy érzi, feleslegesen küzd, amíg az orvosok és az érdekképviseletek sem állnak melléjük. „Életünk végéig járhatnánk fekete ruhában” – tette hozzá.

200 ezer magyar nőt érint, meddőséget is okozhat, de felismerni nehéz. Az endometriózis felismerése Magyarországon átlagosan 4 évet csúszik. A betegségben szenvedő nőket képviselő alapítványnál azt mondják: nemzetközi összehasonlításban így is jó a helyzet, mert a környező országokban 8-10 évbe is beletelhet, mire fény derül a betegségre. Március az endometriózis hónapja.

Kórházi osztályok zárnak be átmenetileg az intézmények tartozása miatt – ez derült ki a Népegészségügy Központ tavalyi határozataiból az orvostechnikai beszállítókat tömörítő szervezetek szerint. A cégek úgy számolnak, februárban már a 100 milliárd forintot is meghaladta a kórházak adóssága. A Belügyminisztérium „elkötelezett a probléma mielőbbi megoldásában”, de konkrét dátumot nem közöltek. 

A szülés közben átélt trauma is oka annak, hogy a nők nem vállalnak több gyermeket – ezt mondja az Élet Érzés Egyesület. Az RTL Híradónak nyilatkozó szülésznő szerint rontott a helyzeten az is, hogy eltörölték a szabad orvos- és szülésznőválasztást. Szerinte ezért is választják sokan a magánellátást. A Válasz Online írt arról, hogy a fővárosban a tíz legnépszerűbb szülészet közül kettő már magánklinika.

A jegybank friss jelentése szerint versenyképességi szempontból a második legrosszabb a magyarok egészségi állapota az Unióban. Lassítja a GDP-t, hogy napi 110 ezren kényszerülnek táppénzre és kiugróan sokan halnak meg megelőzhető betegségek miatt. A Nemzeti Bank teljes versenyképességi fordulatot sürget, úgy számolnak, Magyarországon költik a 6. legkevesebbet egészségügyre a tagállamok közül.

Úgy tűnik, egyhamar nem lesz szuperkórház a XI. kerületben, bár a projektcégből több kormányközeli szereplő is közpénzhez jutott. 

Újszülöttgyógyász nélkül is biztonságosak lehetnek az új, kisebb létszámú szülészetek a Híradónak nyilatkozó nőgyógyász szerint. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző azonban kockázatosnak tartja a változásokat. A hvg.hu hétfőn írta meg, hogy a Belügyminisztérium külön szülészeteket hozna létre a komplikációmentes várandós nőknek. 

Nem volt asszisztens a váci orvosi ügyeleten, ezért csak a városi kórház gyerekosztályán kapott ellátást egy fulladó kisfiú március 15-én reggel – erről a gyerek szülei számoltak be a Híradónak. Az apa szerint az orvos nem tudott belépni a számítógépes rendszerbe, ezért kellett máshová fordulniuk. A mentőszolgálat szerint az asszisztens csak késett, és az orvosok egyedül is képesek használni az informatikai rendszert. A Magyar Orvosi Kamara szerint azonban a jelenlegi szoftver akadályozza a munkát.

Négy éve a top 10 budapesti szülészeti intézmény között egy sem volt fizetés. Ma már három is van. 

Több műtétnél is tovább nőttek a várólisták. A csípő- és térdprotézis-operációra várók száma például két hónap alatt több mint 2 ezerrel – erről az Economix.hu írt. Az orvosi kamara és a Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint a probléma összetett, az ok nemcsak a pénzhiány, hanem például az, hogy nincs elég műtős asszisztens. A Nemzeti Alapkezelő azt közölte: a legtöbb esetben a betegeknek nem kell hatvan napnál többet várniuk.

Másfélmillió vesebeteg van Magyarországon, de közülük tízből kilencen nem tudnak az állapotukról. Becslések szerint 2040-re ez lesz az ötödik leggyakoribb halálok világszerte. A Magyar Nephrológiai Társaság ezért a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet a Vese Világnapja alkalmából. A szakemberek szerint a tünetmentesség okozza a legnagyobb bajt, de rendszeres laborvizsgálattal korán felismerhető a betegség.