Csak az adósságok kamataira 3100 milliárd forintot fordít idén a magyar állam, és ebben nincs benne a kínai gigahitel

Csütörtökön robbant a hír: a magyar állam a nyilvánosság tájékoztatása nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatfrissítése alapján erről a Portfolio adott hírt. Az ÁKK a cikk megjelenése után megerősítette a hírt.

A kölcsönt április 19-én hívta le az állam mind az egymilliárd euró (jelenlegi árfolyamon csaknem 400 milliárd forint) erejéig. A megállapodást a magyar állam a China Development Bankkal, az Export-Import Bank of Chinával és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepével kötötte – vagyis egy úgynevezett szindikált hitelről van szó. Feledy Botond külpolitikai szakértő a Híradónak azt mondta, mindez azt is jelenti, hogy a kormány lemondott az uniós támogatásokról. 

A Népszava pénteken arról írt, hogy a magyar államadósság uniós összehasonlításban is viszonylag magas, különösen a hasonló fejlettségű tagállamokhoz képest. Az elmúlt évek inflációja miatt a forintban számolt kamatok az egekig nőttek, emiatt 

a költségvetés idén már 3109 milliárd forintot költ csak kamatokra.

2020 előtt ez az összeg az évi ezermilliárdot sem érte el. A kamatok fizetése valósággal megfojtja a költségvetést: a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (ami csak 2553 milliárdot emészt fel). Az unióban GDP-arányosan a magyar állam költi az államadósságra a legtöbb pénzt.

Az államháztartás hiánya idén 4000 milliárd forint lehet, vagyis a deficit több háromnegyede a kamatokra megy el. Az államadósság lassú csökkenése majd 2026-tól várható.

Az ezermilliárd eurós kölcsön, amiről a nyilvánosság csak késve értesült, a legnagyobb devizahitel-tartozás jelenleg, igaz, vetekszik vele az ugyancsak kínaiaktól felvett 917 millió dolláros kölcsön, amit a Budapest–Belgrád-vasúti bizniszhez kapcsolódik. Itt sorolhatnánk föl az orosz államtól Paks 2 kivitelezésére kapott 10 milliárd eurós (vagyis 4000 milliárd forintos) hitelkeretet, csakhogy annak olyan magas kamata volt, hogy az ÁKK a kötelező lehívás után a lehívott részleteknél azonnal újrafinanszírozza azokat piaci forrásból. Így ezen a soron csak potom 44 milliárd forintos tartozás szerepel.

Nyitókép: Hszi Csin-ping kínai elnökkel a budapesti Mol-torony tetején nem sokkal azután, hogy Magyarország felvett 400 milliárd forintnyi hitelt kínai bankoktól. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher