Korábban a Belügyminisztérium tíz évre titkosította a tanulmányt, amely alapján döntöttek.

Lengyel Tibor egy mentőszakszervezet vezetője. Története elképesztő. Néhány évvel ezelőtt, amikor mentősofőrként dolgozott, szakmai vitába keveredett a főnökével. Elmondta, ezután hirtelen megjelent náluk a gyámhivatal, hogy ellenőrizzék, megfelelően gondoskodnak-e három gyerekükről. Moskovics Judit találkozott egy volt mentőtiszttel is, aki azt állítja: azért vesztette el a munkáját, mert háborgott a rettentő munkakörülmények miatt. A Házon kívül riportja.

Azonnali hatállyal megvonná a Mentőszolgálat Főigazgatója a másodállásokra vonatkozó engedélyeket, ha az ügyeleti rendszerhez csatlakozó megyékben nem jelentkezik elég mentőorvos, vagy mentőtiszt a feladatokra. Ez derül ki az RTL Híradóhoz eljutott levélből. Egy mentődolgozó szerint szinte mindenkinek van másodállása, mert olyan alacsony a fizetésük. A Mentődolgozók Szövetségének elnöke tiltakozik a fenyegető hangnem miatt. A Mentőszolgálat nem reagált.

Mezítláb, köntösben, a lakásajtó előtt hagyta Curtis édesanyját a betegszállító. Erről az énekes számolt be a Facebookon. Arról is írt, hogy a 70 éves asszonyhoz három óra várakozás után érkezett meg a mentő. A Mentőszolgálat szerint ők időben érkeztek, de a visszaúton a betegszállító cég mulasztást követhetett el, ezért vizsgálatot indítottak. Az érintett betegszállító céget is kerestük, de a honlapjuk nem működik, a fellelhető telefonszámon pedig nem elérhetők.

A leghosszabb várólista 6 év 9 hónap, Szombathelyen kell ennyit várni térdprotézisműtétre. Erről a Válasz Online írt az Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ennek oka a szakemberhiány mellett az lehet, hogy az orvosok a magánegészségügy felé terelik a betegeket. A Belügyminisztérium úgy reagált, kiugróan hosszú várólisták csak akkor fordulnak elő, ha a betegek ragaszkodnak egy adott kórházhoz és orvoshoz.

A tízszeres ár oka, hogy az enyhe lábproblémákra használt cipők kikerülnek a társadalombiztosítás által támogatott körből. Ezt a lépést a cipőkészítők kérték a kormánytól, mert ezeket a gyógycipőket csak veszteséggel tudták értékesíteni a rögzített ár miatt. Annak, aki nem tudja kifizetni a magasabb árat, azt tanácsolják, vegyen talpbetétet.

Ha nem vállalnak ügyeletet, más megyébe vezénylik őket – ezzel fenyegette meg az érdi háziorvosokat a Mentőszolgálat egyik helyi vezetője, erről a Népszava írt. A levél az RTL Híradó birtokába is eljutott, ebben az is olvasható, hogy az érintett orvosok nevét a vezető összegyűjti, és leadja. Az Orvosi Kamara szerint a levél megijesztette a doktorokat. Az új rendszer februártól indul Pest vármegyében. A háziorvosi csoport vezetője úgy tudja, ott eddig még senki nem írta alá az ügyeleti szerződését. A mentőszolgálat szerint munkatársuk csak az ügyeleti rendszer működését akarta segíteni.

Összeírással, és más megyébe vezényléssel fenyegeti az érdi háziorvosokat az OMSZ helyi munkatársa, ha nem jelentkeznek ügyelni. A Népszava ezt egy birtokukba jutott levél alapján állítja.

 A hazai fogászatokon hagyott minden elköltött 100 forintból 22 tiszta nyereség volt.

Pest megyében is átalakul a háziorvosi ügyeleti rendszer februártól. A több mint 50 ügyeleti pontból csak 11 marad, ahol egész éjjel lesz ellátás, gyermek háziorvosi ügyelet pedig mindössze 3 városban lesz. Pomázról például 40 kilométert kell utazniuk a szülőknek, ha éjjel orvoshoz akarják vinni a gyereküket. Az orvosi kamara háziorvosi kollégiumának vezetője szerint egyre több helyen gond az is, hogy az ügyeletben lévő háziorvosokat küldik ki a mentővel sürgős esetekhez.

Geréb Ágnest két otthon született csecsemő halála miatt ítélték két év börtönbüntetésre évekkel ezelőtt. Áder János akkori köztársasági elnök kegyelmet adott neki, de a hivatását több mint 15 évig nem gyakorolhatta. 

Koncert az elhunyt kismamáért: Máriapócs önkormányzata adománygyűjtést szervezett a település közösségi házában vasárnap, a szülés után meghalt anya emlékére. A becsületkasszába mindenki annyit dobott, amennyivel segíteni kívánta a gyászoló családot. Külön számlát is nyitott a városvezetés a gyűjtéshez. Az egyik zenész azt mondta, ők is nehezen tudták megállni, hogy ne sírjanak.

400 millió forint – ennyit költött egy év alatt az állam a gyerekek SMA-szűrésére. De ennek vége: a kormány úgy döntött, hogy megszünteti az ingyenes szűrést, anyagi okokra hivatkozva. A múlt hét híreit nézve azért ez annyira nem is lenne nagy összeg: szintén tavaly majdnem 1,5 milliárd forint közpénzt kaptak szlovák futballakadémiák, vagy most 170 milliót a kormányközeli Alapjogokért Központ, gépészeti korszerűsítésre. Egy SMA-s kisgyerek édesanyja így reagált erre: ha csak egy életet ment meg a szűrés, már akkor is megérte.

Több tragédiáról számoltunk be a héten: két napon belül két kismama halt meg szülés után a nyíregyházi kórházban, a kórház szerint azonban az esetek között nincs összefüggés. Meghalt az a 33 éves férfi is, akinek húsevő baktérium támadta meg a szervezetét, a férfi családja szerint rokonuk panaszát először nem vették komolyan. Közben a tanárok még mindig nem tudják, hogy mennyiért dolgoznak. Kiderült az is, hogy a 32 százalékos béremelés nem mindenkinek jár, a szakszervezet a történelminek nevezett béremelés helyett csak inflációkövetős fizetésemelésről beszél, ami csak fokozza a most is meglévő bérfeszültségeket. Közben 750 ezres jutalmat kaptak a katonák, de a rendvédelmi dolgozók erről évek óta nem is álmodhatnak. Zajlik a kavarás a Budapest-bérlet körül a Balatonnál pedig téli mesevilágot varázsolt a fagy. Íme a hét videós összefoglalója.

A 28 éves kismamát megcsászározták, ikreknek adott életet tavaly novemberben. Azonban a műtét után rosszul lett, intenzív osztályra került, majd másnap meghalt. 

Egy májjal két ember életét mentették meg a Semmelweis Egyetemen. A kettéosztott szervet egy 3 éves kislány és egy felnőtt férfi kapta meg még december elején. Mindketten jól vannak. Ilyen műtétet most végeztek először Magyarországon. Májátültetésre most is több mint 100 beteg várakozik, ők átlagosan egy év alatt kapnak új szervet.

Életét vesztette a szülés után egy máriapócsi édesanya. Császármetszéssel született meg a kisfia tavaly novemberben, azonban a műtét után a nő intenzív osztályra került. A 33 éves, háromgyermekes anya családja tudni akarja a tragédia okát. Azt mondták, az áldozat egy szülészeti szobában volt azzal az újfehértói anyával, aki ikrei világrahozatala után szintén meghalt egy nappal korábban. A nyíregyházi kórház azt közölte, mindkét esetet vizsgálják, de nincs köztük összefüggés.

Öt éve ezen a napon szakadt le a plafon a budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórház egyik fizetős kórtermében. Az esetről akkor képek is készültek, amiket a 444-hez juttatott el az egyik olvasójuk. A fotókon látni lehetett, hogy az ágyakat beterítette a törmelék és a lehullott mennyezet darabjai. Akkor László Imre, DK-s politikus úgy gondolta, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egyszerűen nem adott elég pénzt karbantartására. A kórház szerint a bajt az okozta, hogy levezető csatornában megfagyott a csapadék. 

Jelenleg szinte lehetetlen hozzájutni az agyhártyagyulladás B variánsa elleni oltóanyaghoz Magyarországon. Egy gyógyszerész azt mondta a Híradónak: ők októberben kaptak utoljára a termékből, és úgy tudja, január végén érkezhet újabb szállítmányt. A háziorvosok is azt mondták, a szülők szinte naponta hívják őket emiatt. Évente körülbelül 50-70 agyhártyagyulladásos megbetegedést azonosítanak, hazánkban a B variáns okozza a legtöbb megbetegedést. 

Az orvosok és a szakdolgozók évek óta tologatják a szabadságaikat, van, aki már 2020 óta. Ezt most egy jogszabályváltozás miatt idén ki kell venniük. Ez már önmagában fennakadást okozhat az ellátásban, amit tovább súlyosbít, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehetősége megszűnt a kórházakban, vagyis már nem lehet bérnővéreket alkalmazni, emiatt osztályokat kellett bezárni. Nógrád megyében minden szakorvosból hiány van, más helyeken „csak” 1-1 szakterület orvosaiból. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a szakdolgozók 20 százalékos béremelése legfeljebb csak megállítja a tömeges elvándorlást, de ahhoz, hogy tartósan javuljon a helyzet, sokkal több munkaerő vonzó intézkedés kellene a kormánytól.

Bármilyen vizsgálatot akarunk elvégeztetni a magán egészségügyben, minden 40 ezernél kezdődik. Ez anno a hálapénz mértékével lett beárazva, bár az tény, hogy 10-15 évvel ezelőtt egészen más árakat kellett fizetni egy magánrendelőben – tudtuk meg Lengyel Lívia egészségügyi szakértőtől a Reggeliben, aki arról is beszélt, hogy hiába drága, a hosszú kórházi várólisták egyre inkább a magán egészségügy felé terelik a betegeket. A csípő- és térdprotézis műtétel száma például néhány év alatt 2-4 százalékról 30 százalékra nőtt a magán szektorban. Azt is elárulta, hogy melyik az a két terület, amit megéri magán egészségügyben csinálni.

Tavaly rekord összegű, 130 milliárdos adósságot halmoztak fel a kórházak. Ennek az az oka, hogy az állam nem fizeti ki a beavatkozások után járó pénzt. Általában 40-60 milliárd szokott lenni az adósság az év végére, ehhez jött hozzá tavaly az energiaár-robbanás és az infláció. Év végén volt egy 90 milliárd forintos adósságrendezés, de Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt, többször javasolták már a kormánynak, hogy ne mindig év végén legyen ez a „bokszolás”, nyár végén is legyen időközi adósságrendezés. Jó hír, hogy az egészségügy elkezdte a szakmai munkát, de az optimista becslések szerint is csak másfél-két év múlva rendeződhet a helyzet. 

2023-ban cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy mit kell tudni a kórházi várólistákról, és milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak valamilyen műtétre. 

A Népegészségügyi Központ a napokban több mint 20 egészségügyi intézmény részleges leállását jelentette be. A fővárosi Szent János Kórházban például már a komoly baleseti sérülteket sem tudják fogadni. Az egészségügyi államtitkár szerint csak ideiglenes intézkedésről van szó, és egy beteg sem marad ellátatlan.

Híradónk információi szerint meghalt az a férfi, akinek a szervezetét húsevő baktérium támadta meg. A január 7-i RTL Híradóban láthatták: az ózdi származású férfit a váci kórházban ápolták. Gépek tartották életben, a hozzátartozók és Ózd önkormányzata irányított véradásra kérték az embereket. Az RTL Híradó által megkérdezett infektológus szerint ez egy átlagos baktérium, ami a bőrön él, de ha a szervezetbe kerül, az végzetes lehet.

Júliusig nem kapott volna időpontot a gyermekszemészetre – ez derül ki egy nézőnk által elküldött levelezésből. 9 hónapos kisfiát kancsalsága miatt szerette volna orvoshoz vinni. Végül az esetét akutnak nyilvánították, és azt írták: soron kívül fogadják. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint a szakorvoshiány miatt ez gyakori probléma. A Semmelweis Egyetem azt közölte: mivel több esetben országos hatáskörük van, ezért előfordul, hogy hosszabb a várólista, de a sürgős eseteket előre veszik.

Átlagosan több, mint nyolc hónapot kell várni egy térdprotézis-műtétre. De van olyan város, ahol több mint másfél évet. 26 ezren várnak valamilyen műtétre az országban, jóval kevesebben, mint tavaly tavasszal. Az Orvosi Kamara főtitkára szerint csak azért csökkentek a számok, mert az Egészségbiztosítási Alapkezelő más módszertan szerint közli az adatokat.

Már négy olyan osztály van a budapesti János-kórházban, ahol nem fogadnak II. kerületi betegeket március végéig. A kórház az ágyak számának csökkenésével indokolja a lépést, amely több másik kerületben élőt is érint. Az erről szóló dokumentumot Kunetz Zsombor egészségügyi elemző hozta nyilvánosságra. Az orosházi kórházban az urológiai fekvőbeteg ellátás áll le hétvégente. Ezt az Országos Kórházi főigazgatóság létszámhiánnyal magyarázza.

Reagált a Szent János Kórház Kunetz Zsombor posztjára, ami szerint olyan sok osztály működése áll le egy időre, hogy attól valósággal földbe állt az kórház.

Több mint 26 ezren várnak ma Magyarországon valamilyen kórházi beavatkozásra már több mint két hónapja, a legtöbbet szaruhártyaműtétre kell várni: csaknem másfél évet.

Csatatérré változott a Vörösmarty tér szilveszterkor, a tűzijátékok a levegő helyett a tömegben robbantak fel, egy nő azt mondta, megégett a keze. A szilveszteri Híradó után Bodrogi Gyula mondott újévi köszöntőt – ezzel pedig át is fordultunk az új évbe, ami mozgalmasan indult. Pórul járnak a budapesti tömegközlekedők, de durván megdrágul az autózás is. Az RTL-nél kezdődik a Cápák új szezonja, az Éden Hotelre pedig átok sújtott le.

Tavaly egészségügyi dolgozók ellen 29 esetben tettek feljelentést vesztegetés miatt. Volt olyan orvos, aki több mint nyolcvanszor kért hálapénzt súlyos betegektől. A Nemzeti Védelmi Szolgálat kampányt indított a hálapénz ellen.

Több kórházban is fennakadásokat okozott a Híradó információi szerint, hogy január elsejétől megszüntették a munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását az állami egészségügyben. Egy munkaerő-közvetítő vezetője szerint ahelyett, hogy a nővérek aláírnák a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, inkább szociális intézményekben dolgoznak tovább.

Egy hónapra előre kijelölhetik a vidéki mentőállomásokon azokat a mentőegységeket, amelyek a fővárosban teljesítenek majd szolgálatot – ez is abból a vezető mentőtiszti levélből derült ki, amelyet kedden mutattunk be. A Híradónak nyilatkozó mentős szerint „ezek a felrendelések már nagyon régóta mennek”. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége szerint nem ritka, hogy nyíregyházi, debreceni, győri mentősök dolgoznak a fővárosban. Az OMSZ szerint ehhez meg is van a szükséges pénz.

200 millió dollárt csalt ki a Medicare nevű állami egészségügyi programból.

Egyedül maradt hároméves kisfiával egy apuka, miután párja még augusztusban meghalt egy epeműtét után. A férfi azóta nem tud dolgozni, mert a kisfiára kell vigyáznia. A kórházat okolja párja elvesztéséért. Híradónknak most azt mondta, azt hitte, hogy már sikerült szóban megállapodniuk a kártérítésről. A dunaújvárosi kórháztól azonban azt írták: nem állapodtak meg, ráadásul az elsődleges, belső vizsgálat szerint nem történt szakmai mulasztás. 

Saját lefagyasztott petefészekszövetét ültették vissza a kemoterápia után egy 24 éves nőnek a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Magyarországon elsőként rajta végeztek ilyen beavatkozást, ami külföldön sem gyakori. Az őt kezelő egyik orvos szerint ha minden rendben megy, akkor pár hónap múlva teherbe is tudna esni. 

Centralizáció, az ügyeleti rendszer átalakítása, rekordmagas kórházi adósságok, osztálybezárások, szakdolgozóhiány – többek között erről szólt az egészségügy 2023-ban. Jövőre folytatódik a központosítás, a kórházak gazdálkodásáért egyetlen szervezet felel majd. Orbán Viktor azt ígérte: átvizsgálják az intézmények költéseit, hogy megakadályozzák a tartozások újratermelődését, és az állami egészségbiztosítás rendszerét is szigorítanák.

A „minimumfeltételek részleges- és átmeneti hiánya miatt” nem tudják ellátni a II. kerületi betegeket a János Kórház kardiológiai osztályán.

Az egészségügyi szolgáltatások árának meghatározásán dolgozik a kormány – mondta Orbán Viktor csütörtökön a kormányinfón. Szerinte ezzel lehet megakadályozni a kórházak adósságának újratermelődését. A miniszterelnök átalakítaná az állami egészségbiztosítót is. A Híradónak nyilatkozó szakértők szerint jó irány, ha az egészségügyet valós költségen finanszírozzák, de ez a jelenleginél sokkal több pénzbe fog kerülni. 

Több mint 40 ezren influenzaszerű, csaknem 300 ezren pedig légúti fertőzéssel fordultak orvoshoz. A minták mintegy 43 százaléka volt koronavírusra, 5,5 százaléka influenzára pozitív.

2021. december 21-én, a koronavírus-járvány sűrűjében Orbán Viktor arra kérte az orvosokat, hogy vállaljanak önként ügyeletet az ünnepek alatt. A Magyar Orvosi Kamara levélben és kisfilmmel is jelezte, hogy egyre nehezebb orvost találni ügyeleti munkára, mert olyan kicsi az órabér. Orbán akkor kifejezetten kérte, hogy vállalják a feladatot, mert nem szeretne szigorúbb jogi eszközökhöz nyúlni, szeretné, ha az ügyelet önkéntes maradna.

Megnéztük a legfrissebb hivatalos műtéti várólistákat. Csípőprotézis-műtétre Tolna megyében 387 napot, szaruhártyaműtétre egész Magyarországon 448 napot, térdprotézisműtétre pedig Szombathelyen 726 napot kell várni – vagyis 2 évet. Jelenleg több mint 48 ezer beteg várakozik műtéti beavatkozásra, és a számuk egyre nő. 

Átlagosan 60 ezer forinttal csökkent a fizetésük a szekszárdi kórház dolgozóinak – erről az intézmény egyik alkalmazottja írt levelet Hadházy Ákosnak. A levélíró szerint az ügyeletért járó pénzt csökkentették, így most kevesebbet keresnek, mint a júliusi béremelés előtt. A kórház szerint csak az elszámolás rendszerén változtattak, a béreket nem csökkentették. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint sok helyen próbálnak így spórolni a kórházak.

Egy budapesti háziorvos csak a hétfői rendelésén több mint tíz covidos beteget szűrt ki. De nem csak ott volt tele a váró, hetente 250 ezer beteg jelentkezik az országban felsőlégúti tünetekkel, ezek nagy részét a covid okozza. A Háziorvosok Online Szervezetének alapító-elnöke szerint nagyságrendileg százezer új típusú Pfizer-vakcina áll rendelkezésre. Megpróbáltunk az Ügyfélkapu rendszerében időpontot foglalni, de sem Budapesten, sem Pest megyében nem sikerült.

Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni.

24 kórház főigazgatóját menesztette a Belügyminiszter és az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízott főigazgatója. A minisztérium közleményében annyit ír, hogy többüket azért, mert betöltötték a 65 éves kort. Kerestük a minisztériumot és az OKFŐ-t is, de nem árultak el további részleteket, így hivatalosan nem lehet tudni, pontosan mely intézményekről van szó. Híradónknak azonban több igazgató is megerősítette, hogy felmentették őket. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint előzetesen sem a kamarát, sem az orvosokat nem értesítették a döntésről.

Vakcinánként több mint 21 ezer forintot fizetettek.

Pintér Sándor 9, az országos kórház-főigazgató 15 kórházigazgató leváltásáról döntött. 

Elérte a heti 200 ezres esetszámot a Covid-megbetegedések száma, így már légzőszervi járvány van – jelentette ki Rusvai Miklós a Reggeliben. A virológus szerint bár ez már nem az a vírus, ami évekkel ezelőtt letarolta a világot, a 70 év felettieknek és a krónikus betegeknek továbbra is érdemes beoltatniuk magukat. A Covid klinikai tüneteit szinte lehetetlen megkülönböztetni az influenzától: köhögés, torokfájás, hőemelkedés, izomfájdalom jelentkezhet. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy itthon nem várhatók olyan szigorítások, mint Németországban, de mindenkinek ajánlja, aki tömegbe meg, hogy húzzon maszkot, hiszen az minden kórokozóval szemben véd.