Öt éve ezen a napon szakadt le a plafon a budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórház egyik fizetős kórtermében. Az esetről akkor képek is készültek, amiket a 444-hez juttatott el az egyik olvasójuk. A fotókon látni lehetett, hogy az ágyakat beterítette a törmelék és a lehullott mennyezet darabjai. Akkor László Imre, DK-s politikus úgy gondolta, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egyszerűen nem adott elég pénzt karbantartására. A kórház szerint a bajt az okozta, hogy levezető csatornában megfagyott a csapadék. 

Jelenleg szinte lehetetlen hozzájutni az agyhártyagyulladás B variánsa elleni oltóanyaghoz Magyarországon. Egy gyógyszerész azt mondta a Híradónak: ők októberben kaptak utoljára a termékből, és úgy tudja, január végén érkezhet újabb szállítmányt. A háziorvosok is azt mondták, a szülők szinte naponta hívják őket emiatt. Évente körülbelül 50-70 agyhártyagyulladásos megbetegedést azonosítanak, hazánkban a B variáns okozza a legtöbb megbetegedést. 

Az orvosok és a szakdolgozók évek óta tologatják a szabadságaikat, van, aki már 2020 óta. Ezt most egy jogszabályváltozás miatt idén ki kell venniük. Ez már önmagában fennakadást okozhat az ellátásban, amit tovább súlyosbít, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehetősége megszűnt a kórházakban, vagyis már nem lehet bérnővéreket alkalmazni, emiatt osztályokat kellett bezárni. Nógrád megyében minden szakorvosból hiány van, más helyeken „csak” 1-1 szakterület orvosaiból. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a szakdolgozók 20 százalékos béremelése legfeljebb csak megállítja a tömeges elvándorlást, de ahhoz, hogy tartósan javuljon a helyzet, sokkal több munkaerő vonzó intézkedés kellene a kormánytól.

Bármilyen vizsgálatot akarunk elvégeztetni a magán egészségügyben, minden 40 ezernél kezdődik. Ez anno a hálapénz mértékével lett beárazva, bár az tény, hogy 10-15 évvel ezelőtt egészen más árakat kellett fizetni egy magánrendelőben – tudtuk meg Lengyel Lívia egészségügyi szakértőtől a Reggeliben, aki arról is beszélt, hogy hiába drága, a hosszú kórházi várólisták egyre inkább a magán egészségügy felé terelik a betegeket. A csípő- és térdprotézis műtétel száma például néhány év alatt 2-4 százalékról 30 százalékra nőtt a magán szektorban. Azt is elárulta, hogy melyik az a két terület, amit megéri magán egészségügyben csinálni.

Tavaly rekord összegű, 130 milliárdos adósságot halmoztak fel a kórházak. Ennek az az oka, hogy az állam nem fizeti ki a beavatkozások után járó pénzt. Általában 40-60 milliárd szokott lenni az adósság az év végére, ehhez jött hozzá tavaly az energiaár-robbanás és az infláció. Év végén volt egy 90 milliárd forintos adósságrendezés, de Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt, többször javasolták már a kormánynak, hogy ne mindig év végén legyen ez a „bokszolás”, nyár végén is legyen időközi adósságrendezés. Jó hír, hogy az egészségügy elkezdte a szakmai munkát, de az optimista becslések szerint is csak másfél-két év múlva rendeződhet a helyzet. 

2023-ban cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy mit kell tudni a kórházi várólistákról, és milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak valamilyen műtétre. 

A Népegészségügyi Központ a napokban több mint 20 egészségügyi intézmény részleges leállását jelentette be. A fővárosi Szent János Kórházban például már a komoly baleseti sérülteket sem tudják fogadni. Az egészségügyi államtitkár szerint csak ideiglenes intézkedésről van szó, és egy beteg sem marad ellátatlan.

Híradónk információi szerint meghalt az a férfi, akinek a szervezetét húsevő baktérium támadta meg. A január 7-i RTL Híradóban láthatták: az ózdi származású férfit a váci kórházban ápolták. Gépek tartották életben, a hozzátartozók és Ózd önkormányzata irányított véradásra kérték az embereket. Az RTL Híradó által megkérdezett infektológus szerint ez egy átlagos baktérium, ami a bőrön él, de ha a szervezetbe kerül, az végzetes lehet.

Júliusig nem kapott volna időpontot a gyermekszemészetre – ez derül ki egy nézőnk által elküldött levelezésből. 9 hónapos kisfiát kancsalsága miatt szerette volna orvoshoz vinni. Végül az esetét akutnak nyilvánították, és azt írták: soron kívül fogadják. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint a szakorvoshiány miatt ez gyakori probléma. A Semmelweis Egyetem azt közölte: mivel több esetben országos hatáskörük van, ezért előfordul, hogy hosszabb a várólista, de a sürgős eseteket előre veszik.

Átlagosan több, mint nyolc hónapot kell várni egy térdprotézis-műtétre. De van olyan város, ahol több mint másfél évet. 26 ezren várnak valamilyen műtétre az országban, jóval kevesebben, mint tavaly tavasszal. Az Orvosi Kamara főtitkára szerint csak azért csökkentek a számok, mert az Egészségbiztosítási Alapkezelő más módszertan szerint közli az adatokat.

Már négy olyan osztály van a budapesti János-kórházban, ahol nem fogadnak II. kerületi betegeket március végéig. A kórház az ágyak számának csökkenésével indokolja a lépést, amely több másik kerületben élőt is érint. Az erről szóló dokumentumot Kunetz Zsombor egészségügyi elemző hozta nyilvánosságra. Az orosházi kórházban az urológiai fekvőbeteg ellátás áll le hétvégente. Ezt az Országos Kórházi főigazgatóság létszámhiánnyal magyarázza.

Reagált a Szent János Kórház Kunetz Zsombor posztjára, ami szerint olyan sok osztály működése áll le egy időre, hogy attól valósággal földbe állt az kórház.

Több mint 26 ezren várnak ma Magyarországon valamilyen kórházi beavatkozásra már több mint két hónapja, a legtöbbet szaruhártyaműtétre kell várni: csaknem másfél évet.

Csatatérré változott a Vörösmarty tér szilveszterkor, a tűzijátékok a levegő helyett a tömegben robbantak fel, egy nő azt mondta, megégett a keze. A szilveszteri Híradó után Bodrogi Gyula mondott újévi köszöntőt – ezzel pedig át is fordultunk az új évbe, ami mozgalmasan indult. Pórul járnak a budapesti tömegközlekedők, de durván megdrágul az autózás is. Az RTL-nél kezdődik a Cápák új szezonja, az Éden Hotelre pedig átok sújtott le.

Tavaly egészségügyi dolgozók ellen 29 esetben tettek feljelentést vesztegetés miatt. Volt olyan orvos, aki több mint nyolcvanszor kért hálapénzt súlyos betegektől. A Nemzeti Védelmi Szolgálat kampányt indított a hálapénz ellen.

Több kórházban is fennakadásokat okozott a Híradó információi szerint, hogy január elsejétől megszüntették a munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását az állami egészségügyben. Egy munkaerő-közvetítő vezetője szerint ahelyett, hogy a nővérek aláírnák a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, inkább szociális intézményekben dolgoznak tovább.

Egy hónapra előre kijelölhetik a vidéki mentőállomásokon azokat a mentőegységeket, amelyek a fővárosban teljesítenek majd szolgálatot – ez is abból a vezető mentőtiszti levélből derült ki, amelyet kedden mutattunk be. A Híradónak nyilatkozó mentős szerint „ezek a felrendelések már nagyon régóta mennek”. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége szerint nem ritka, hogy nyíregyházi, debreceni, győri mentősök dolgoznak a fővárosban. Az OMSZ szerint ehhez meg is van a szükséges pénz.

200 millió dollárt csalt ki a Medicare nevű állami egészségügyi programból.

Egyedül maradt hároméves kisfiával egy apuka, miután párja még augusztusban meghalt egy epeműtét után. A férfi azóta nem tud dolgozni, mert a kisfiára kell vigyáznia. A kórházat okolja párja elvesztéséért. Híradónknak most azt mondta, azt hitte, hogy már sikerült szóban megállapodniuk a kártérítésről. A dunaújvárosi kórháztól azonban azt írták: nem állapodtak meg, ráadásul az elsődleges, belső vizsgálat szerint nem történt szakmai mulasztás. 

Saját lefagyasztott petefészekszövetét ültették vissza a kemoterápia után egy 24 éves nőnek a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Magyarországon elsőként rajta végeztek ilyen beavatkozást, ami külföldön sem gyakori. Az őt kezelő egyik orvos szerint ha minden rendben megy, akkor pár hónap múlva teherbe is tudna esni. 

Centralizáció, az ügyeleti rendszer átalakítása, rekordmagas kórházi adósságok, osztálybezárások, szakdolgozóhiány – többek között erről szólt az egészségügy 2023-ban. Jövőre folytatódik a központosítás, a kórházak gazdálkodásáért egyetlen szervezet felel majd. Orbán Viktor azt ígérte: átvizsgálják az intézmények költéseit, hogy megakadályozzák a tartozások újratermelődését, és az állami egészségbiztosítás rendszerét is szigorítanák.

A „minimumfeltételek részleges- és átmeneti hiánya miatt” nem tudják ellátni a II. kerületi betegeket a János Kórház kardiológiai osztályán.

Az egészségügyi szolgáltatások árának meghatározásán dolgozik a kormány – mondta Orbán Viktor csütörtökön a kormányinfón. Szerinte ezzel lehet megakadályozni a kórházak adósságának újratermelődését. A miniszterelnök átalakítaná az állami egészségbiztosítót is. A Híradónak nyilatkozó szakértők szerint jó irány, ha az egészségügyet valós költségen finanszírozzák, de ez a jelenleginél sokkal több pénzbe fog kerülni. 

Több mint 40 ezren influenzaszerű, csaknem 300 ezren pedig légúti fertőzéssel fordultak orvoshoz. A minták mintegy 43 százaléka volt koronavírusra, 5,5 százaléka influenzára pozitív.

2021. december 21-én, a koronavírus-járvány sűrűjében Orbán Viktor arra kérte az orvosokat, hogy vállaljanak önként ügyeletet az ünnepek alatt. A Magyar Orvosi Kamara levélben és kisfilmmel is jelezte, hogy egyre nehezebb orvost találni ügyeleti munkára, mert olyan kicsi az órabér. Orbán akkor kifejezetten kérte, hogy vállalják a feladatot, mert nem szeretne szigorúbb jogi eszközökhöz nyúlni, szeretné, ha az ügyelet önkéntes maradna.

Megnéztük a legfrissebb hivatalos műtéti várólistákat. Csípőprotézis-műtétre Tolna megyében 387 napot, szaruhártyaműtétre egész Magyarországon 448 napot, térdprotézisműtétre pedig Szombathelyen 726 napot kell várni – vagyis 2 évet. Jelenleg több mint 48 ezer beteg várakozik műtéti beavatkozásra, és a számuk egyre nő. 

Átlagosan 60 ezer forinttal csökkent a fizetésük a szekszárdi kórház dolgozóinak – erről az intézmény egyik alkalmazottja írt levelet Hadházy Ákosnak. A levélíró szerint az ügyeletért járó pénzt csökkentették, így most kevesebbet keresnek, mint a júliusi béremelés előtt. A kórház szerint csak az elszámolás rendszerén változtattak, a béreket nem csökkentették. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint sok helyen próbálnak így spórolni a kórházak.

Egy budapesti háziorvos csak a hétfői rendelésén több mint tíz covidos beteget szűrt ki. De nem csak ott volt tele a váró, hetente 250 ezer beteg jelentkezik az országban felsőlégúti tünetekkel, ezek nagy részét a covid okozza. A Háziorvosok Online Szervezetének alapító-elnöke szerint nagyságrendileg százezer új típusú Pfizer-vakcina áll rendelkezésre. Megpróbáltunk az Ügyfélkapu rendszerében időpontot foglalni, de sem Budapesten, sem Pest megyében nem sikerült.

Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni.

24 kórház főigazgatóját menesztette a Belügyminiszter és az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízott főigazgatója. A minisztérium közleményében annyit ír, hogy többüket azért, mert betöltötték a 65 éves kort. Kerestük a minisztériumot és az OKFŐ-t is, de nem árultak el további részleteket, így hivatalosan nem lehet tudni, pontosan mely intézményekről van szó. Híradónknak azonban több igazgató is megerősítette, hogy felmentették őket. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint előzetesen sem a kamarát, sem az orvosokat nem értesítették a döntésről.

Vakcinánként több mint 21 ezer forintot fizetettek.

Pintér Sándor 9, az országos kórház-főigazgató 15 kórházigazgató leváltásáról döntött. 

Elérte a heti 200 ezres esetszámot a Covid-megbetegedések száma, így már légzőszervi járvány van – jelentette ki Rusvai Miklós a Reggeliben. A virológus szerint bár ez már nem az a vírus, ami évekkel ezelőtt letarolta a világot, a 70 év felettieknek és a krónikus betegeknek továbbra is érdemes beoltatniuk magukat. A Covid klinikai tüneteit szinte lehetetlen megkülönböztetni az influenzától: köhögés, torokfájás, hőemelkedés, izomfájdalom jelentkezhet. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy itthon nem várhatók olyan szigorítások, mint Németországban, de mindenkinek ajánlja, aki tömegbe meg, hogy húzzon maszkot, hiszen az minden kórokozóval szemben véd.

Emelkedett a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja a legfrissebb adatok szerint. Több kórházban részben emiatt szigorítottak a maszkviselés szabályain, a veszprémi kórházban mától mindenkinek kötelező hordania, mert így akarják megelőzni a fertőzés terjedését. A híradónknak nyilatkozó háziorvos pedig arról beszélt: naponta 25-30 páciense érkezik hozzá felsőlégúti panaszokkal, nagyjából felük covidos.

A módszer nem helyettesíti a gyógytornát és a többi terápiát, de lényegesen meggyorsítja a felépülést. Az elektromágnest eddig jobbára a betegségek felismeréséhez használták. Magyarországon évente 40-50 ezren kapnak sztrókot.

13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze néhány nap alatt az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket. Országszerte több mint 700 helyen gyűjtik az íveket. A kormány szerint Bürsszel és a Soros Alapítvány fizeti azokat, akik a konzultációt támadják. 

Az omikron variánsra frissített oltóanyagot azoknak ajánlják, akik a térítésmentes influenza-elleni oltásokra jogosultak.

Új fertőtlenítőszerek és új antibiotikum-stratégia kell a kórházi fertőzések hatékony megakadályozásához – ezt az egészségügyi államtitkár mondta a Híradónak. Szakértők szerint az új tisztítószereken kívül jóval több takarítóra és nővérre is szükség lenne. A Független Egészségügyi Szakszervezet közben arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs hivatalos adat a munkavédelmi statisztikában a kórházi fertőzéseket elkapó egészségügyi dolgozók számáról.

Apró Anna lassan 12 éve menedzseli családi üzletüket, ahol orvosok és ápolók látnak el akut infarktusos betegeket privát kezeléseken. Az üzletasszony öt éve bevásárolta magát a befektetői társaságba, és azóta is igazgatósági tag. Büszke magára, hogy annak idején egyetlen női cápaként szerepelt az RTL üzleti showműsorában, és hogy a saját vagyonát kockáztathatta a kamerák előtt pont úgy, mint a való életben.

Karsai Dániel szívszorító beszédet mondott felszólalásában Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán folyó perének tárgyalásán. Az ALS nevű halálos és gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedő alkotmányjogász két hónappal ezelőtt állt a nyilvánosság elé azzal, hogy az életvégi döntés jogáért pert indít a magyar állam ellen.

Magyarországon 3 ezer olyan HIV-fertőzött él, aki tud az állapotáról és rendszeresen kezelik is, de legalább ugyanennyien lehetnek, akik nem tudnak arról, hogy megfertőződtek. A betegség hosszú évekig is lappanghat. A szakemberek az AIDS világnapján is a szűrés fontosságára hívják fel a figyelmet, ami – mint mondják – életet menthet.

Értékes ingatlanok kerülhetnek át az állami vagyonból alapítványiba.

Javaslatot készít a belügyminiszter a kórházi várólisták csökkentésére – mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. Jelenleg 13 olyan beavatkozás van, melyeknél több mint hatvan napot kell várni a betegnek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója szerint vannak, akiknek egy évig kell együtt élniük a fájdalommal. Kiss Zsolt az Economix portálnak úgy fogalmazott, idén hatezer műtét ragadt benn, és erre nem találják a magyarázatot.

A fejlesztéseknek köszönhetően azok a vizsgálatok, amelyeket eddig fekvőbeteg-ellátásban valósítottak meg, ezentúl járóbetegként vehetik igénybe a páciensek.

A kórházi fertőzések száma növekszik Magyarországon, miközben az egészségügyben humánerőforrás-krízis van. Ez áll egy belügyminisztériumi dokumentumban, amit a Direkt36 szerezett meg. Ebben elismerik például, hogy növelni kellene a mintavételek számát, még ha ez rontja is a statisztikát. Rétvári Bence parlamenti államtitkár korábban mítoszkeltésnek és hangulatfokozásnak nevezte azt, hogy probléma lenne.

Hamarosan érkezik az e-beutaló és az időpontmódosítási funkció is.

A 21 Nő az egészségügyért alapítvány egy kérdőívet töltetett ki az egészségügyi dolgozókkal, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy mi hiányzik a leginkább az anyagi juttatáson kívül. Az eredmény egyértelműen azt mutatta, hogy a szakmai megbecsültség hiányzik nekik a legjobban. A kitöltők 70 százaléka arról számolt be, hogy még sosem kapott szakmai dicséretet. 

A covid óriási növekedést okozott a magánegyészségügyben és ez azóta is tart – tudtuk meg Lengyel Lívia egészségügyi szakértőtől. Nagyon sokan nem várják ki a csípő vagy térdprotézis műtétre szóló a várólistát, inkább mélyen a zsebükbe nyúlnak. Az ilyen típusú magánoperációk aránya elérte a 20 százalékot, pedig a covid előtt 3-4 százalék volt. A szakértő elmondta, sok páciens leginkább a fogászaton spórol, és mindenen, ami halogatható, például a nőgyógyászati rákszűrésen.

Novák Hunor nemrég posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakran hiába ír fel a pácienseinek gyógyszertári kikeverős recepteket, régóta abba a problémába ütközik, hogy egyes patikák egyáltalán nem készítik el ezeket, pedig jogszabály írja elő. Azt mondja, volt olyan eset is, amikor a szülőnek más városban lévő gyógyszertárba kellett mennie, hogy ki tudja váltani a receptet a súlyosan szívbeteg gyerekének. De Novák Hunor tud olyan patikáról is, ahol a vezetőség tiltotta meg a kikeverős receptek elkészítését, mivel a patikának az anyagilag nem éri meg.

A hazai egészségügy legaktuálisabb problémája az orvos- és a szakdolgozóhiány. Van, ahol operációk maradnak el, illetve tolódnak amiatt, mert a kevés műtőssegédet nehéz beosztani, máshol osztályokat kell bezárni az ápolóhiány miatt. Rékassy Balázs-egészségügyi közgazdász szerint a közfinanszírozott egészségügyet sokszor az ott dolgozók lelkiismerete tartja egyben.