A fogorvosi ellátás kétharmadát saját zsebből fizetik a magyarok

Ha a fogorvosok lakosságarányos számát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy európai viszonylatban is kevés a praktizáló fogorvosok száma. A 2021-es adatok alapján százezer főre vetítve 71 fogorvos dolgozott nálunk, amivel az európai országok alsó harmadába tartozunk, írja a G7.

Mint írják, 2010-ben Magyarország még a 19. helyen állt, ez csökkent 2021-e a 22. helyre.

Az elmúlt években az állam a fogászati vállalkozások árbevételének 26-36 százalékát biztosította, összességében az elmúlt hat évben a tb-források a fogászati kiadások 32 százalékát adták, számolta ki a portál.

Vagyis a magyarok a saját zsebükből fizették a fogászati ellátások kétharmadát az elmúlt években. A régióban a magyarok fizetik a legtöbbet saját zsebből a fogorvosi ellátásért, kevés országban kisebb csak a társadalombiztosítás aránya. Ilyenek a nem túl szociális gazdaság- és társadalompolitikát folytató országok, mint Svájc vagy Írország.

2022-ben a hazai fogászatokon hagyott minden elköltött 100 forintból 22 tiszta nyereség volt, jó üzletnek tűnik a fogászatok üzemeltetése.

A magyar lakosságnak nemzetközi szinten is kifejezetten rossz a szájhigiéniai állapota, az egész EU-ban csak Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában van több szuvas foga az embereknek, mint Magyarországon. 

Az olyan kiemelten szegény országok, mint Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Grúzia vagy éppen Üzbegisztán is jobb eredményt értek el.

„A fogainkon is látszik a magyar egészségügy rossz finanszírozási szerkezete, és hogy sokan maradnak ki az ellátásból. A fogorvosok számának csökkenése, a betöltetlen praxisok számának növekedése pedig a jövővel kapcsolatban sem a javulást trendjeit mutatja, hanem sokkal inkább a további visszacsúszást” – összegez a G7.

Ezeken az egészségügyi szolgáltatásokon spórolnak leginkább a magyarok:

Nyitókép: Getty Images