Megrázó személyességgel osztotta meg gondolatait Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi tárgyalásán Strasbourgban. A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász azért fordult a testülethez, hogy maga dönthessen halála módjáról és időpontjáról. A magyar kormány képviselői Karsai Dániel kezdeményezésének elvetése mellett érveltek. A tárgyalás után az alkotmányjogász azt mondta: úgy érzi, mindent megtettek, hogy a bíróság számukra kedvező döntést hozzon. A tárgyalást a helyszínen követte kollégánk, Tárkányi Zsolt. Karsai Dánielt a Strasbourgban töltött napjairól is kérdezte és megtudta: a halálos beteg alkotmányjogász egyik vágya, hogy végre eljusson a kedvenc kocsmájába.

Mélyen az uniós átlag alatt költ az egészségügyre Magyarország az Eurostat friss adatai szerint. A nemzeti össztermék 4,6 százalékát fordítja a magyar kormány erre a célra, míg a listavezető Franciaország kormánya ennek dupláját. A Híradónak nyilatkozó elemző szerint a pénzhiány a lakosság egészségi állapotán is látszik, például az unióban Magyarországon halnak meg a legtöbben olyan okokból, amelyek megelőzhetők lennének.

Franciaország érte el a legjobb „eredményt”.

Nem elég hatásosak a kórházakban használt klóros vegyszerek egy súlyos fertőzést okozó baktériummal szemben. Az erről szóló angliai kutatásról először a hvg.hu írt. Az RTL Híradónak nyilatkozó infektológusok szerint a fertőtlenítőszerek kombinálásával és kézmosással elpusztítható a baktérium, de szükség lehet a jelenleg használt vegyszerek felülvizsgálatára. A Népegészségügyi Központ azt válaszolta: aktualizálják a fertőtlenítés helyes gyakorlatát.

Bűnügyi felügyeletet rendelt el a bíróság azzal a nyíregyházi orvossal és asszisztensével szemben, akik a gyanú szerint hálapénzt fogadtak el pácienseiktől. Úgy tudjuk, az orvos emellett rákos betegeitől pénzt kért a kemoterápiás kezelések előtt. A Nemzeti Védelmi szolgálat azt közölte tavaly 11 hasonló ügyben tettek feljelentést.

Rekordmagas a kórházak tartozása. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az adósság azért nőtt a vártnál nagyobb ütemben, mert a kórházak a magasabb tartozásrendezés reményében elkezdték gyűjteni a számlákat. A pénzügyminiszter az RTL Híradónak arról beszélt, hogy szerinte miért lesz kevesebb jövőre az intézmények adóssága.

Felfüggesztették a fekvőbeteg-ellátást a balassagyarmati kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán. November elejétől évvégéig tart a korlátozás, erről az intézmény a honlapján adott ki tájékoztatást. Úgy tudjuk, nincs elég orvos. A kórház megkeresésünkre azt közölte, betegség és munkahelyváltás miatt vannak fennakadások. Azt is írták, a szakrendelést és az egynapos beavatkozásokat továbbra is biztosítják. A fekvőbetegeket az ötven kilométerre lévő salgótarjáni megyei kórházban látják el.

Senki nincs fűtetlen kórteremben a kórház szerint, akit lehetett, hazaküldték, másokat áthelyeztek.

Kétszer annyi pénz ment el a kamatokra, mint két éve.

Elenyésző azoknak a magyaroknak a száma, akiknek jobb lett az anyagi helyzetük az elmúlt egy évben. A relatív többség szerint az Orbán-kormány akadályozza leginkább, hogy elérjék személyes céljaikat. 

A csaknem ötezer védőnői körzetből mintegy 650-ben helyettes dolgozik – tudta meg a Népszava. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a védőnői hálózat júliusi átszervezése óta jóval kevesebb pénzt kapnak a helyettesítésért, ami - mint mondják - veszélyezteti az ellátást. A kormány azt közölte, a betöltetlen védőnői álláshelyek száma folyamatosan csökken, a helyettesítés pedig szakszerűen történik. 

Makón és Hódmezővásárhelyen kilenc szakterületen javult a járóbeteg-szakellátás színvonala az uniós támogatással megvalósult projektnek köszönhetően.

15 hónapot kell várni a betegeknek Nyíregyháza környékén arra, hogy bejussanak kardiológiai szakrendelésre. Van, akinek hiába volt időpontja, az állapota miatt már jóval előtte az intenzív osztályra került. A Medicina 2000 Járóbeteg szakellátási szövetség idei felmérése szerint országszerte átlagosan csaknem 60 nap a várakozási idő kardiológiai szakrendelésre. Szerintük ezt részben az okozza, hogy sok orvos választotta munkahelyének a magánellátást.

Hetek óta nem működik a lift a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Központi Rehabilitációs osztályán. Egy hozzátartozó azt mondta Híradónknak, a betegeket mentálisan is megviseli, hogy nem jutnak ki a friss levegőre. A kórház megkeresésünkre azt válaszolta: a lift javítása folyamatban van. Addig a betegszállítók segítenek a betegeknek.

Elmondta, miken ment keresztül, hogy szerepelhessen a műsorban.

Ha a most távozókat nem nézzük, akkor is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből.

Van egy MR-gép az egyik vidéki kórházban, ahol az ingyenes vizsgálatra legkorábban jövőre tudnánk bejutni. Ha viszont fizetünk 44 ezer forintot, pár nap alatt túl is leszünk már a vizsgálaton ugyanott, ugyanazon a gépen. Ez a példa is jól mutatja, hogy a növekvő várólisták egyre inkább a drága magánegészségügy felé terelik azokat, akiknek van miből áldozniuk az egészségükre. Akiknek nincs, azok csak várnak és várnak, és abban reménykednek, hogy a várakozás nem rontja az állapotukat. A Házon kívül riporterei bejárták az országot és megnézték, hol milyenek a várólisták.

Ütött-kopott tábla jelzi a kórházat egy Fülöp-szigeteki kisváros, Caramoan központjában. A pálmafákkal övezett épület inkább régi szálló benyomását kelti, nem egészségügyi intézményét. 

Az Iszlám Állam ellen harcoló amerikai tüzérek között szinte járványként tombol egy rejtélyes betegség, ami mentális problémákat és súlyos hallucinációkat okoz. A hadsereg magára hagyta a katonáit, sokukat kirúgták, többen öngyilkosok lettek. A jelek szerint a betegségüket az okozza, hogy túl sokat lőttek.

Már most hétvégén nem lesz fekvőbeteg-ellátás az Orosházi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. A betegeket ezentúl, ha jól vannak, péntekenként hazaküldik, a többieket pedig mentővel Békéscsabára viszik át. A kórház sebészeti osztályán pedig már egy hónapja nincs hétvégi ügyelet. Onnan Békéscsabára vagy Gyulára kerülnek a betegek. A békéscsabai kórházból hétvégente a gyerekeke viszik át Gyulára. A megyei kórház szerint az átszervezéssel minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást. Az Orvosi kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint ez azért van, mert nincs elég orvos és rossz a szervezés is.

Amikor az állam egészségügyi ellátást nyújt, akkor az is kötelessége, hogy a betegek szenvedését akár életvégi döntésük tiszteletben tartásával is kezelje. Ezzel érvel a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedő Karsai Dániel, aki csütörtökön ismertette a strasbourgi emberi jogi bíróságra írt friss beadványukat. A dokumentumban a kormány korábbi ellenérveire reagáltak, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy esete nyomán össztársadalmi vita bontakozott ki az eutanáziáról. Gulyás Gergely miniszter úgy reagált: az emberi életről nem az embereknek kell rendelkezniük.

Idén várhatóan csak az állami kórházak adósságát fizeti ki a kormány – ezt az RTL Híradó kérdésére közölte a miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, számításaik szerint jelenleg 93 milliárd forint az intézmények tartozása. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a betegellátás biztonsága érdekében a négy egyetemi kórház adósságát is rendezni kéne, ez pedig további 25 milliárd forintba kerülne az államnak.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár, válaszolt a Momentum felvetésére, miszerint a fertőzések kivizsgálásban és a kézfertőtlenítésben is jóval rosszabbul állunk, mint az uniós átlag. Rétvári Bence szerint azért rosszak az eredmények, mert a kormány több adatot közöl, mint más országok. 

Legalább 16 egészségügyi dolgozó halt meg munka közben gázai kórházakban.

A Gondosóra-program informatikai hátterét a kormányközeli 4iG Zrt. biztosítja.

A nő fájdalma három évig tartott, nem volt pénze magánegészségügyre, az itthoni egészségügyből pedig pszichiáterhez küldték.

Továbbra sem fogadnak új betegeket a fővárosi Szent János kórház pszichiátriáján, mert nem tudják befűteni a teljes osztályt. Ezt a kórház is megerősítette Híradónknak. Még október közepén derült ki, hogy a kórház 4 osztályán is fűtési gondok vannak, a belgyógyászaton például voltak orvosok, akik kabátban dolgoztak. A hibát mostanra a pszichiátria kivételével kijavították.

Fél éve vár arra, hogy felhívják a Szombathelyi Markusovszky Kórház szemészetéről. Hiába.  

A kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak növekedése a magánegészségügyi szektorra is kedvezőtlen hatással volt: augusztus elsejétől elindult egy 20-30 százalékos áremelés a magánszektorban – mondta a Reggeliben Lengyel Lívia egészségügyi szakértő. Annak ellenére, hogy a magánegészségügyben a szakdolgozói bérek már futnak az állami bérek után, még mindig sokan választják magánszférát például azért is, mert magánegészségügyben nem kell ügyelni vagy hétvégén dolgozni. Hogy melyik orvosi ellátáson spórolnak a leginkább a magyarok, az is kiderül a videóból.

Orvosszakértői vélemény kell a kórházi fertőzés bizonyítására, ami sokszor szubjektív – mondta a Reggeliben a Direkt36 újságírója. Marton Kamilla annak járt utána, miért nőtt az elmúlt évtizedekben a kórházi fertőzések száma Magyarországon.

Miközben ápoló- és orvoshiánnyal küzd a magyar egészségügyi ellátórendszer, addig a kórházi adósságok csak gyarapodnak. Az RTL Reggeli vendége Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára volt, aki kiemelte, október végére körülbelül 120 milliárd forint a tartozásuk az állami kórházaknak az állam felé. Hogy hogyan lehetséges ez, kiderül a beszélgetésből.

Ápoló- és orvoshiánnyal küzd a magyar egészségügyi ellátórendszer, emiatt a szakemberek egyszerre több helyen is dolgoznak. Az egészségügyi államtitkár szerint a többszörös foglalkoztatottságnak véget kell vetni. Hogy hogyan javulhat a helyzet, arról Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökét kérdeztük.

Nemcsak az állami kórházakba, rendelőkbe megy kevesebb beteg, hanem a magánegészségügyben is csökken a betegszám, amióta az embereknek elfogytak a megtakarításaik – figyelmeztetett Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Emiatt egyre hosszabb a várólista az állami egészségügyben: jelenleg negyvenezer beteg vár valamilyen műtétre, közülük harminckétezren csípőprotézis-, térdprotézis-, szürkehályog-beavatkozásra várnak már hosszú hónapok óta.

Másodfokon folytatódhat az a per, amit a K-Monitor indított egy 277 milliós tanulmány megismeréséért.

Évente közel egymilliárd forintot fizet a kormány a Covid-járvány alatt felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásáért. Ezt a Parlament népjóléti bizottságának árulták el hétfőn, amikor meglátogatták azt a raktárat, ahol több mint tízezer gépet őriznek. Az ellenzéki képviselők szerint a lélegeztetők becsomagolva sorakoznak a raktárban, és mivel a kormánynak nincs terve a hasznosításukra, ott is fognak elavulni.

Elromlott a lift, a dolgozóknak és a betegeknek is lépcsőzni kell a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján – erről rejtett kamerával készítettünk felvételt. Egy daganatos megbetegedéssel küzdő nő arról beszélt a Híradónak, hogy nem ez az első eset. A Híradó kérdésére a Semmelweis Egyetem azt közölte, hogy már meg is javították a liftet. Néhány órával később viszont újra elromlott.

Sérti az orvosi etikát, és a gyerekeknek se jó, ha az indokoltnál tovább tartják őket kórházban – ezt az Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke mondta az RTL Híradónak. Szerinte általános, hogy az intézmények azért nem engedik haza a gyógyult gyerekeket, mert így több pénzt kapnak az ellátásukért. A probléma a Kórházszövetség elnöke szerint is valós.

 Járóbeteg-szakellátó szolgáltatásaikat fejlesztették a vissza nem térítendő támogatásból.

A Richter Anna Díj évről évre bizonyítja, hogy az egészségügyben, oktatásban, gyógyszerészetben dolgozók szívügye a fejlődés, tele vannak kreatív, innovatív ötletekkel.A Reggeliben Szily Nóra, a Richter Anna Díj zsűritagja, illetve az egészségügyi szakdolgozó kategória győztese, Széni-Dégi Fanni mesélt arról, hogy a Richter Anna Díj és a mögötte álló megvalósult projektek milyen hiánypótló szerepet töltenek be, segítve a közösségeket abban, hogy új és innovatív megoldásokat hozzanak egy- egy társadalmi problémára. Széni-Dégi Fanni elmondta saját történetét: saját gyerekével példázva mutatta meg videókban édesapjának, hogyan ápolhatja otthon beteg édesanyját. Szerinte ez egy hiánypótló kezdeményezés, ami anyagi támogatással jár. 

A Direkt 36 oknyomozó portál egyéves kutatómunka után azt állítja: Magyarországon évek óta hivatalosan is emelkedik a kórházi fertőzések száma, de volt olyan év, amikor a hazai statisztikákhoz képest egy európai felmérés hétszer több érintett betegre derített fényt. A legfrissebb adatokban nagyjából 20 ezer fertőzés szerepel. A kormányt hiába kerestük.

2011 és 2022 között 4545 milliárd forint ment sportra a költségvetésből és taotámogatásból. Ez több közpénz, mint amit alapfokú vagy középfokú oktatásra költött az állam ugyanezen időszak alatt, és annál is több, mint amit rendelői egészségügyi ellátásra. A kormány annyit reagált, hogy minden évben minden ágazatra több pénz jut.

Reálértéken óriásit csökkentek az egészségügyre és a szociális ügyekre fordított kiadások az idei költségvetésben.

De ennek most vége, mert ezeket a trükközéseket „felszámolják”.

Egy hozzátartozó vitt be egy kis fürdőszobai hősugárzót az egyik kórterembe, állítja egy beteg.

„Az élete új értelmet nyert” – ezt mondta az a 65 éves debreceni nő, akit még márciusban élesztettek újra a mentők Debrecenben. Zsibbadt a karja, fájt a mellkasa, percek múlva szívrohamot kapott. Mára felépült, az élet fáját pedig a megmentőivel ültette el az újraélesztés napján. A debreceni mentőállomáson 2017 óta ültetnek fát újraélesztett betegekkel közösen. Szegeden ugyanebből az alkalomból tízezren tanulták meg egyszerre az újraélesztés fortélyait.

Áttörés a mióma, vagyis a méh jóindulatú elváltozásainak kezelésében. Több tízezer nő életét könnyítheti meg egy új eljárás, amit a régióban elsőként Magyarországon végeznek. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakorvosok szerint ennek a legnagyobb előnye, hogy a pácienseket nem kell műteni.

Van olyan kórház, ahová már csak akkor visznek például gyógyszert, ha a szállító készpénzben megkapja az árát – erről a Népszava írt. A beszállítók szerdán közölték, hogy lejárt tartozásaik már most a teljes tavalyi összeg duplájára rúgnak, ami több mint 100 milliárd forintot jelent. A kormánytól várnak segítséget. Onnan csütörtökön nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Szeptemberben már 100 milliárd forintra nőtt a kórházak adóssága összesen.

40 évre csökkentené az államilag támogatott mellrák szűrés korhatárát a kormány – így tudja Az Egészség Hídja a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. Szerinte indokolt lenne a döntés, mert egyre fiatalabb nőket diagnosztizálnak a betegséggel. Jelenleg minden 45-64 év közötti magyar nő jogosult kétévente ingyen szűrésre. A mellrák elleni küzdelem hónapjában a szakértők a szűrések fontosságára hívják fel a figyelmet. 

Megvizsgálták az üzem dolgozóit, miután azonosítottak egy TBC-s esetet, így találtak még három fertőzöttet.