Riasztó adat: Magyarország költi a harmadik legkevesebbet az egészségügyre az EU-ban, miközben nálunk történik a legtöbb megelőzhető haláleset

„Egészségügyre 2023-ban 2669 milliárd forintot fordítunk, így több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak többel majd az egészségügyi intézmények, mint idén” – bár Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron arról számolt be, hogy idén több pénzből gazdálkodhatnak majd az egészségügyi intézmények, a helyzet érzékelhetően nem javult, sőt idén rekordmagas lett a kórházak tartozása.

Vécépapírra például továbbra sincs pénzük az eladósodott intézményeknek, de több helyen nem működnek még a liftek sem, a Szent János Kórház pszichiátriáján pedig fűtés nincs.

Az Eurostat friss adatai szerint az unióban Litvániával megosztva Magyarország költi a harmadik legkisebb összeget a nemzeti össztermék arányában az egészségügyre, 4,6 százalékot. Az uniós átlag 8 százalék volt tavaly. 

„Az egészségügyi szakdolgozók fizetése változatlanul alacsony, ami miatt gyakran elmaradnak műtétek, hiszen nincsen megfelelő számú műtősnő, nincs megfelelő számú ápoló, osztályokat kell emiatt bezárni” – emlékeztette az RTL Híradót Rékassy Balázs, egészségügyi közgazdász.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző azt mondta, a lakosság egészségi állapotán is látszik, hogy fele annyit költünk az ágazatra, mint más országok. A szakember szerint a kezeléssel elkerülhető halálozás Magyarországon pontosan kétszerese az átlagnak. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD adatai szerint

Magyarországon történt a legtöbb megelőzhető haláleset 2021-ben az unióban.  

Hogy Európában mely országokban a legkedvezőbb, és melyekben a legkedvezőtlenebb az egészségügyi ellátás, és mit válaszolt a Belügyminisztérium arra, hogy a jövőben többet költenek-e a magyar egészségügyre, kiderül a fenti videóból.