A bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozó bővítése ellen tüntettek pénteken. A dél-koreai cég azt tervezi: megduplázza az eddigi gyártókapacitását. Ez az az üzem, amelyben a közelmúltban robbanás és tűz is volt, és azért is megbírságolták már a céget, mert rákkeltő anyagokkal veszélyeztette a munkásait, sőt még az ellenőrzést végző kormányhivatalnokok is rosszul lettek. A külügyminiszter szerint nagyon szigorúak a magyar környezetvédelmi előírások.

A külügyminiszter Kínában beszélt erről.

Több nagy városban már így is kevés a tűzoltó.

Kínai akkumulátor összeszerelő üzem jön Fótra, a tízmilliárdos beruházáshoz a kormány egymilliárd támogatást adott.

A vidéki nagyvárosok környékén épülő gyárak, például a Debrecen környéki akkumulátorgyárak át fogják csábítani az állami rendszerben dolgozó tűzoltókat a saját csapataikba, mivel sokkal kedvezőbb bért és juttatásokat kínálnak.

Nem látja, hogy ez lenne a város érdeke.

A Direkt36 értesülése szerint a kormány támogatja azt a tervet, hogy Kína egy soroksári logisztikai központból lássa el veszélyes vegyi anyagokkal európai akkumulátorgyárait. A főpolgármester szerint ezt meg kell akadályozni.

Szijjártó Péter szerdán például azt jelentette be, hogy kínai katódgyár épül Ácson.

Ácson építi fel első európai üzemét a kínai Huayou Cobalt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „gazdasági sorskérdésnek” nevezte, hogy mely országok tudnak sikeresek lenni az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházásokért zajló versenyben.

Félnek bemenni a munkások az épülő iváncsai akkumulátorgyár területén lévő Elektróda épületbe – ezt nyilatkozta egy ott dolgozó férfi a Híradónknak. Főleg, mióta kaptak egy tájékoztató levelet arról, hogy ott rákkeltő anyaggal találkozhatnak. A munkások azt állítják, mostanában többen is rosszul lettek. A cég szerint csak egy férfi lett panaszkodott szédülésre, miután bement az Elektróda épületbe. A mentőszolgálattól azt írták: az elmúlt két hétben háromszor volt kint a mentő az építkezésen. 

Több munkás rosszul lett az épülő iváncsai akkumulátorgyárban – mondták az építkezésen dolgozók a Híradónknak. Nemrég egy tájékoztató levelet is kaptak arról, hogy az úgynevezett Elektróda épületben rákkeltő anyagokkal találkozhatnak. Az akkumulátorgyártó cég közleménye szerint egy munkás lett rosszul, aki belépett erre a területre, de már ő is jól van. A rendőrség gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz. 

Újabb kínai akkumulátorgyár érkezik Magyarországra – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter szombaton. Hogy pontosan hol épül meg, azt nem árulta el, csak annyit, hogy élvonalbeli vállalat érkezik. Az akkumulátoripar erőltetése miatt a kormány gazdaságpolitikáját az ellenzéki pártok és gazdasági szakemberek is bírálják. A gyárak közelében élők is tiltakoznak: az egészségüket és a biztonságukat féltik.

„A károsanyag-kibocsátás az csak néhány ezrelék // ha meg nem, majd mi leszünk a járulékos veszteség.”

A dolgozók hánytak és hasmenést kaptak, miután a levegőbe került valamilyen anyag.

A számos elkaszált népszavazási kérdés miatt lehet, hogy nem magyarországi, hanem uniós fórumot keresnek a civilek. 

Megszakította az interjút és kiment Göd frissen megválasztott polgármestere, a fideszes támogatással indult Kammerer Zoltán, amikor a helyi akkumulátorgyárról kérdezték. Az ATV riportere arra lett volna kíváncsi, hogy a Samsung gyár működése körüli vitákban a gödieket, vagy a céget támogatja. A helyieket képviselő Göd-Ért Egyesület szerint ez nem jó jel, de felajánlották segítségüket Kammerer Zoltánnak.

Kedd este is tüntetnek Debrecenben: az LMP és helyi civilek az újabb, a városban épülő kínai akkumulátorgyár ellen tiltakoztak. Az RTL Híradó riportere a helyszínről jelentkezett, ahol az LMP arról beszélt, nem tartják észszerűnek az újabb gyárak érkezését, miközben a lakosság egy része élesen tiltakozik ellenük. A tüntetésen felszólaló civilek többek között arról is beszéltek, hogy szerintük sérült az emberek véleménynyilvánítási lehetősége azzal, hogy megváltoztak a közmeghallgatásokra vonatkozó szabályok. 

Megvette az újabb debreceni akkumulátorgyár kínai beruházója azt a 45 hektáros területet, ahol felépül majd az üzem, amely a BMW-gyár beszállítója lesz a jövőben. Közben hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter Pekingben bejelentette, hogy hárommilliárd euró, átszámítva több mint ezer milliárd forint értékben jöhetnek újabb kínai autóipari beruházások Magyarországra. A külügyminiszter öt céggel, köztük négy autóipari vállalattal egyeztetett. Még nem tudni, mikor tartanak az újabb akkugyár ügyében közmeghallgatást, de lehet, hogy a korábbiakhoz hasonló esemény nem lesz. 

A 400 milliárd forintos beruházás már januárban is a hírekben szerepelt, de akkor az önkormányzat tagadta, hogy bármilyen megállapodás született volna. A polgármester szerint később egyeztek meg abban, hogy a BMW beszállítójaként letelepülhet a kínai cég környezetbarátnak mondott üzeme a városban. A DK szerint Debrecent kiárusították, a civil tiltakozók szerint a döntéshozók semmibe veszik az embereket.

 Az Európai Bizottsághoz fordulnak. A kormány szerint nem lesz gond a vízzel.

A magyar állam 14 milliárd forintos támogatást biztosít a kínai cég projektjének – jelentette be Szijjártó Péter. A miniszter szerint a gyár vízigényét 95 százalékban felszíni vízből és tisztított szennyvízből fedezik.

A sínek éppen az építési területen vannak.

Egyelőre még a tervezésre sincs pénz.

A kormány átírta a közmeghallgatás szabályait, így már nem kötelező a személyes jelenlét, elég ha interneten közzéteszik a tájékoztatókat.

Több mint egy hónappal a baleset után, a kórházban hunyt el a hírek szerint. 

Első körben Kínából vesznek fel embereket a debreceni akkumulátorgyárba – ezt a kínai beruházó cég egyik vezetője nyilatkozta a Növekedés.hu-nak. A jövőbeni, 9000 munkahely feltöltéséhez viszont már nagyrészt magyar dolgozókkal számolnak. Továbbra is gondot jelent majd, hogy hol szállásolják el a munkásokat az egyik önkormányzati képviselő szerint. Az akkumulátorgyár ellen tiltakozó civilek pedig egyeztetést sürgetnek a város vezetésével.

A szakértő megállapította, hogy a CATL üzemét vízgazdálkodási szempontból több ponton is újra kell tervezni, az akkugyár óriási vízigénye miatt pedig egész Debrecen vízhálózatát át kell alakítani.

Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert csont nélkül engedték előadni a háborúról és a szankciókról.

Az Átlátszó birtokába jutott határozat szerint a cégnek 3,2 millió forintos büntetést kellett fizetnie, amiért 83 tonna nehézfém-tartalmú hulladékot tárolt engedély nélkül Mocsán. 

 A 2026-os választási évben ez sokat nyomhat a latban.

Az akkumulátorgyárak ügyében tervezett, de elkaszált népszavazások miatt tiltakoztak.

A helyi választási bizottság arra hivatkozva söpörte le a kérdéseket, hogy azok nem egyértelműek. A lakott terület kifejezés értelmezésével is problémáik voltak.

2025-ben a tömeggyártás is elindulhat a cég szerint.

Felmentette posztjáról a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét a Belügyminisztérium, miután kiadott egy szakvéleményt a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban – tudta meg a 24.hu. Hogy a menesztésnek van-e köze a szakvéleményhez, arra a kérdésünkre a minisztérium nem válaszolt. A dokumentumban egyebek mellett arról írnak, hogy Debrecennek az újonnan megjelenő ipari vízigények miatt át kell átalakítania a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot.

Fellebbez az LMP a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen, amellyel a testület elutasította, hogy országos népszavazást tarthassanak a párt szerint veszélyes akkumulátorgyárak ügyében.

Úgy, hogy a dolgozók nagy része külföldi.

Az LMP szerint téves és hiányos a vízfelhasználás hatásainak vizsgálata is.

A Helyi Választási Bizottság szerint nem egyértelmű kérdés az, hogy „akarja-e ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”.

A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Akkumulátorgyártók Szövetségének elnöke. 

Új távvezetéket építenek, és a nemzetközi hálózati kapcsolatok bővítését is tervezik.

A fideszesek 26 százaléka gondolkodik hasonló módon.

A nyilatkozó azt mondta, Gödön súlyosan mérgező oldószert is találtak a vízben. Áder közölte, hogy szerinte „ez zárójeles”. 

Rákkeltő anyagokkal súlyosan veszélyeztette 13 dolgozóját a dél-koreai akkumulátor-újrahasznosító üzem Bátonyterenyén, ezért a munkavédelmi hatóság nyolc és fél millió forintra bírságolta – erről az Átlátszó írt először. Közben a kormány továbbra is kitart amellett, hogy akkumulátor-nagyhatalommá tegye Magyarországot. A Nemzeti Bank elnöke szerint ez pénzügyi csapda, és a Híradónknak nyilatkozó közgazdász is károsnak tartja.

A kormánypárti politikus nem fél a népszavazástól, ami nem is lesz. 

De egy 12 hektáros területet valóban eladtak. 

Úgy szavazták meg a képviselők az 500 milliárdos projektet, hogy a semmi konkrétat nem tudtak a beruházóról és a terv részleteiről.

Háromnapos üléssel veszi kezdetét az Országgyűlés tavaszi ülésszaka hétfőn.

Százmilliárdokba kerülhet az újabb gigantikus kínai beruházások Magyarországra csábítása. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a kormány négy kínai céggel is tárgyal, a beruházások értéke pedig a 4000 milliárd forintot is megközelíthetné. Győrffy Dóra közgazdász szerint az itt letelepedő ázsiai vállalatok a beruházás összeértékének 10-15 százalékát is megkaphatják közpénzből, állami támogatásként. Bár a tárcavezető a részletekkel adós maradt, több jel arra utal, hogy újabb kínai akkumulátorgyárakról egyeztetnek. 

A Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg a javaslatot. 

A Fidesz azt írta, majd az első rendes ülésen napirendre veszik a vitát.