Százmilliárdos beruházással bővítik a magyar villamosenergia-hálózatot, hogy legyen elég áram a debreceni akkumulátorgyárhoz

Elsősorban a debreceni akkumulátorgyár-beruházás indokolhatja a Telex cikke szerint, hogy 115 milliárd forintból újjáépítik a Szeged és Szolnok közötti elektromos távvezetéket.

A portál emlékeztet: a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) február közepén bejelentette, hogy a következő években több mint 400 milliárd forintból bővítik a hazai villamoshálózat kapacitását, hogy tudják tartani a tempót a növekvő igényekkel. A tervek szerint szerepel több nemzetközi kapcsolat bővítése is, például a Szeged melletti Sándorfalva és Szabadka között.

A Világgazdaság korábbi információi szerint az épülő akkumulátorgyár energiaigénye csak egy paksi blokknyi kapacitással lenne kielégíthető, ezért úgy tűnik, hogy külföldről kell áramot importálni, a kínai beruházó pedig ígéretet kaphatott arra, hogy a magyar kormány gondoskodik az üzem áramellátásáról.

Az igénybejelentés alapján 2024 végéig 235 MVA, 2026 végéig összesen 740 MVA teljesítményigény csatlakozása várható Debrecen térségében, de ebbe beletartoznak más üzemek is, mint például a szintén Debrecenben épülő BMW-gyár. Az a Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány 115 milliárd forintot különített el „az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergiahálózat-fejlesztés megvalósulása érdekében”. A tervek szerint 2028-ig több lépésben 220-ról 400 kV-osra fejlesztik a Szeged és Szolnok közötti távvezetéket ebből az összegből.

Az LMP biztos abban, hogy a távvezetékfejlesztést nagyrészt a debreceni akkumulátorgyár indokolja. A beruházás első ütemének engedélyében 640 GWh éves fogyasztás szerepel. A párt úgy számol, hogy ha a következő két ütem is hasonló fogyasztással jár, akkor a teljes projekt 2000 GWh áramot igényel, ami az ország áramfogyasztását 4 százalékkal emeli meg.

Az akkumulátorgyár beruházója, a CATL közügyekért felelős vezetője, Szilágyi Balázs január végén úgy nyilatkozott, hogy az európai piac képes lesz biztosítani a gyár áramigényét, és még folyamatban vannak az energiavásárlási tárgyalások.

A Házon kívül egy hónappal ezelőtti riportjából kiderül, hogy a kormány annak ellenére kötelezte el magát amellett, hogy „akkumulátornagyhatalommá” tegye az országot, hogy se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat.

Az pedig az Ökopolisz Alapítvány közvélemény-kutatásából derült ki, hogy a hazai népesség fele ellenzi új akkumulátorgyárak építését.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt