Belehúznak Debrecenben, a kínai cég reményei szerint jövőre már megkezdődne a próbaüzem az akkugyárban

Áprilisban már befejeződhetnek a CATL debreceni akkumulátorgyárának mélyépítési munkái, a földmunka, alapozás, cölöpözés – írja a Telex.

A beruházó szűkkörű sajtóeseményen ismertette terveit, ahol az is kiderült, hogy a cég már rendelkezik a Seveso iparbiztonsági engedéllyel – ezt azért nevezik így az Európai Unióban, mert a Seveso nevű olasz városban történt 1976-ban olyan tragédia, amit az engedélyeztetés követelményeinek betartásával el lehetett volna kerülni. Akkor egy vegyi üzemben történt robbanás, aminek következtében mérgező gázok szennyezték a környező lakóterületeket.

A CATL debreceni beruházása megkapta az IPPC egységes környezethasználati engedélyt is, amit a Telex szerint hatan is megtámadtak, de nem a beruházót, hanem az engedélyt kiadó hatóságot perelik. A cég még nem kapott olyan értesítést, ami alapján abba kellett volna hagynia az építkezést.

Idén júliusban már építkezni terveznek, jövőre próbaüzemet tartanának, 2025-ben pedig elindulhat az éles üzem, a tömeggyártás. A próbaüzem során a cég a beszállítókkal, vevőkkel egyeztetve minden elkészült darabot megvizsgál, ebben az időszakban sok kínai munkatárs is érkezik majd Debrecenbe, de a cég azt állítja, hogy a jövőben főleg magyarokkal, döntően debreceni és környékbeli munkavállalókkal dolgozna.

Az üzemben egyébként nem szerelnek készre akkumulátorokat, hanem az ellátási lánc eggyel korábbi fázisában vesznek részt, az energiatárolásra szolgáló akkumulátorcellákat gyártják majd. A gyártás szinte teljesen automatikus lesz, így kevésbé fizikai munkásokat, inkább gépkezelőket keresnek majd.

Ha a gyár teljesen elkészül, a cég szerint nagyjából 10 ezer köbméter lesz a napi vízigénye, ami 70 százalékban fedezhető tisztított szennyvízzel. A tervezett maximális áramfogyasztás 300 MW lesz, megújulóenergia-projektekről is tárgyalnak, emellett minden épületet napelempanelekkel fednek le, ami 18 MW saját kapacitást tesz lehetővé.

A CATL közügyekért felelős vezetője, Szilágyi Balázs nem kommentálhatta azokat a híreket, amelyek szerint a magyar kormány 320 milliárd forint értékben támogatná a céget. Azt mondta, hogy az erre vonatkozó adatokat az Európai Bizottság fogja közzétenni, ha jóváhagyta a magyar kormány támogatási tervét.

Mint korábban írtuk, a napokban a belügyminiszter menesztette a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, miután a hatóság olyan szakvéleményt adott, mely szerint a létesítmény vízgazdálkodási szempontból áttervezésre szorul, és a hirtelen megjelenő vízigény miatt a debreceni ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-hálózatot is át kell alakítani.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt