Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei év első negyedévének adatait ismertető, Lakossági jelzáloghitelek befogadáskori LTV mutatója című jelentése. A kiadvány megállapítása szerint 2026. első negyedévben az LTV átlagos értéke 67% körül alakult, ami enyhe csökkenést jelent az 2025. negyedik negyedévi 68%-hoz képest. Ugyanakkor változatlanul elmondható, hogy az egyes megyék között jelentős különbségek figyelhetők meg az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége tekintetében – ez az arány Pest megyében volt a legalacsonyabb, 64,1%, míg a sor másik végén Jász-Nagykun-Szolnok megye állt 72%-kal. A 2021 óta eltelt időszakot vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi években emelkedett az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége, de már a tavalyi évhez viszonyítva is látványos az emelkedés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves lakossági felmérése szerint csökkentek az inflációs várakozások, erősödött a forinttal kapcsolatos bizalom, és történelmi csúcs közelében maradt a megtakarítást tervezők aránya. Mindez arra utal, hogy a lakosság egyre kedvezőbben ítéli meg saját pénzügyi helyzetét, miközben a hitelfelvételi kedv is élénkül.

Miközben a globális népesség összessége még növekvő pályán mozog, Európa és azon belül Magyarország éppen az ellenkező demográfiai trenddel néz szembe: évről évre kevesebb gyermek születik, miközben a várható élettartam folyamatosan növekszik.

Az életkor sokak számára fel sem merül szempontként, amikor személyi kölcsön felvételét tervezik, pedig a bankok egy részénél nemcsak a hiteligénylés időpontjában betöltött életév számít, hanem az is, hogy a futamidő végére hány éves lesz az adós. A gyakorlat ugyanakkor jóval árnyaltabb annál, mint hogy egy bizonyos kor felett automatikusan elutasítanák a hitelkérelmet.