2026. április 13. 14:00
Gyakran felmerül az a kérdés, hogy mibe érdemes befektetni, mivel lehet a legtöbbet kihozni a már meglévő megtakarításból. Ahhoz, hogy erre a legjobb választ tudjuk adni, nem csak azt érdemes tudni, hogy mekkora a befektetésre szánt összeg, hanem azt is, hogy rövid vagy hosszú távú befektetésben gondolkodunk, illetve mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. A Bank360 szakértői összefoglalták, milyen lehetőségek közül érdemes választani.
A befektetési lehetőségek száma szinte végtelen, nincs egyszerű helyzetben, aki szeretné a saját portfólióját kialakítani. Figyelembe kell venni a befektetésre szánt összeg nagyságát, hiszen nem mindegy, hogy néhány százezer forintot vagy több tízmillió forintot szeretnénk kamatoztatni valamilyen formában.
Az összeg mérete mellett legalább ugyanannyira fontos kérdés, hogy milyen időtávban gondolkodunk. Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy minél kockázatosabb egy befektetési eszköz, annál nagyobb a potenciálisan elérhető hozam mértéke is. Rövid távon azonban veszteségesek is lehetnek ezek az eszközök, éppen ezért nem mindegy, hogy milyen hosszú befektetésben gondolkodunk. A különböző befektetési eszközök (részvények, hosszú és rövid lejáratú kötvények, arany, USD) múltbéli teljesítménye alapján elmondható, hogy
kellően hosszú időtávon nézve a részvények minden másnál jövedelmezőbbnek bizonyultak.
Mi a legjobb, ha csak rövid időre szeretném lekötni a pénzt?
Amennyiben csak rövid, legfeljebb 1-2 éves időtávban gondolkodunk, nem érdemes részvénybe vagy egyéb volatilis eszközbe fektetni, hiszen előfordulhat, hogy eladáskor kevesebbért vagyunk kénytelenek túladni rajtuk, mint amennyiért megvásároltuk őket. Amennyiben a befektetési időtáv még az 5 évet sem éri el, jobban járunk, ha állampapírba fektetjük a pénzünket. Igaz, ezek nem a lehető legjövedelmezőbb termékek, ugyanakkor kiszámíthatóbbak, biztonságosabbak.
Ha néhány hónapos befektetést keresünk, érdemes lehet a 3,6 és 12 hónapos futamidővel elérhető Diszkont Kincstárjegyben (DKJ) gondolkodni. Bár a lakossági állampapírok a lejáratot megelőzően is bármikor eladhatók, ennek az idő előtti eladásnak az állampapírok többségénél költsége van (ennek mértéke jellemzően a névérték 1 százaléka). Előfordulhat tehát, hogy a hosszabb lejáratú papírok kedvezőbb éves kamatozással bírnak, ugyanakkor az említett visszaváltási díjat is figyelembe véve már lehet, hogy összességében jobban járunk egy DKJ megvásárlásával.
Az 1 és 2 éves futamidővel kibocsátott Kincstári Takarékjegy is jó lehetőség lehet, amely előbbi esetben 5,50 százalék, utóbbi esetben 6,00 százalék éves kamatot fizet jelenleg.
A bankon vagy brókercégen keresztül vásárolt befektetési termékekkel ellentétben az állampapírok egyik nagy előnye, hogy a Magyar Államkincstárnál ingyenesen vásárolhatunk lakossági állampapírokat, ráadásul az ezekkel elért hozam kamatadó- és szochomentes. Ezek amúgy sem elhanyagolható szempontok, ám különösen nagy előnyt jelentenek akkor, amikor valaki csak rövid időre szeretné befektetni a pénzét.
Középtávon más lehetőségek várnak
Amennyiben valaki 3 éves futamidőben gondolkodik, több lehetősége is van. Az Euró Magyar Állampapír kamata jelenleg 2,027% (az eszköz egyébként változó kamatozású). Ennél is hosszabb, 5 éves futamidő esetén a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) is opciók lehetnek. Előbbi fix, sávos kamatozású, ami azt jelenti, hogy minél tovább tartja meg az értékpapírt a befektető, annál magasabb kamatra számíthat.
A jelenleg elérhető sorozatoknál a kamat 6,50 százalékról indul, és a futamidő végére 7,50 százalékra emelkedik.
- A MÁP+ további előnye, hogy a kamatfizetést követő 5 munkanapon belül 100 százalékos árfolyamon, vagyis díjmentesen eladható még akkor is, ha a futamidő lejárta előtt szeretne a befektető túladni a papíron.
- A FixMÁP is fix kamatozású, viszont nem sávos, így aki most ezt választja, az a futamidő alatt egységesen 7,00 százalékos kamatra számíthat. A MÁP+-hoz képest további különbség, hogy a FixMÁP negyedévente fizet kamatot.
Hosszabb távon is megéri befektetni
Öt évnél hosszabb időtávban gondolkodók is találhatnak számukra megfelelő magyar állampapírt. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) futamideje 6 év, kamatozása változó, mivel a kamat mértéke az adott kamatperiódusra alkalmazandó kamatbázisból és kamatprémiumból adódik össze.
A BMÁP a FixMÁP-hoz hasonlóan negyedévente fizet kamatot, amelynek mértéke jelenleg 6,88%.
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) futamideje még ennél is hosszabb, 10 éves, kamatozása pedig változó, inflációhoz kötött. A papír évente egyszer fizet kamatot, amelynek mértéke az előző évi átlagos infláció és a kamatprémium összegéből adódik. A jelenleg értékesített sorozat kamata 6,00%.
Ugyanakkor 5 évnél hosszabb futamidő esetén már fokozatosan érdemes lehet más befektetési eszközök, például a részvények felé is nyitni. Ez különösen igaz akkor, ha a futamidő már a 10 évet is meghaladja. Hosszú távon ugyanis ezek az eszközök jellemzően jobban teljesítenek az állampapíroknál, ráadásul tartós befektetési számla (TBSZ) nyitása esetén az állampapírok nagy előnye, hogy az adómentesség is elolvad, hiszen 5 év eltelte után a TBSZ-en elért árfolyamnyereség is adómentessé válik.
Nem érdemes mindent egy lapra feltenni
Hosszabb futamidő, illetve nagyobb befektetési összeg esetén már inkább portfólióban érdemes gondolkodni. Ha valaki nem szeretne jelentős kockázatot vállalni, 5-10 éves időtávon is indokolt lehet a pénz akár nagyobb részét is állampapírban tartani, ám 10-15 évet is meghaladó futamidő esetén szinte biztosan jobban jár a befektető akkor, ha a pénz egy részét részvényekbe, illetve indexkövető ETF-ekbe fekteti. Utóbbiak nagy előnye, hogy nem a befektetőnek kell kiválasztania a megvásárlandó részvényeket, továbbá egy-egy ilyen eszköz megvásárlásával egész régiókat is képes lehet lefedni.
Fontos kérdés, hogy a portfólión belül pontosan milyen arányban legyenek jelen a részvények/ETF-ek, illetve az állampapírok, hiszen ez ugyancsak attól függ, hogy a befektető mennyire szeretne kockáztatni, illetve milyen a saját, egyéni élethelyzete, milyen céljai vannak a befektetésnek. A befektetési szakemberek a kor alapján az alábbit javasolják:
egy 30 éves befektetőnek érdemes a pénze 30 százalékát állampapírban és 70 százalékát részvényben tartani, az idő előrehaladtával pedig növelni az állampapír részarányát. Egy 40 éves befektetőnél már a 40-60, egy 50 évesnél pedig az 50-50 lehet az állampapírok és a részvények ideális aránya.