2026. február 17. 11:40
Az ingatlanok és ingóságok értéke folyamatosan változik, miközben a biztosítási összegek gyakran évekig érintetlenek maradnak, így könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy egy káresemény esetén a térítés nem fedezi a tényleges helyreállítási költségeket. Az alulbiztosítottság ezért nem kivételes jelenség, hanem széles körben jelen lévő kockázat, amely sokszor észrevétlenül alakul ki, és csak kár bekövetkezésekor válik nyilvánvalóvá. Érdemes ezért felismerni azokat a tipikus „jeleket” és helyzeteket, amelyek arra utalnak, hogy a biztosítás már nem tükrözi a valós értékeket és igényeket.
Mára a magyar háztartások bő kétharmada rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy ezek jelentős része elavult, ami leginkább abban nyilvánulhat meg, hogy a kérdéses ingatlanok alulbiztosítottak. Az alulbiztosítottság, amelynek veszélyeire a szakértők és a biztosítók is rendszeresen felhívják a figyelmet, azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nem fedezi a lakás újjáépítési vagy az ingóságok újrabeszerzési értékét. Bár a biztosítás díja így valóban alacsonyabb, ugyanakkor káresemény esetén komoly anyagi veszélyt jelenthet.
Mint írtuk, ez a meglévő, egyébként nem kicsi szerződéses állomány jelentős részét érintő probléma, így az alábbiakban összeszedtük, mik az alulbiztosítottság leggyakoribb „jelei”, milyen kockázatokkal jár ez a helyzet, illetve hogyan orvosolhatjuk ezt a problémát.
1. Évekkel ezelőtt megkötött, azóta nem frissített biztosítási szerződés
Szinte biztosra vehető, hogy fennáll az alulbiztosítottság esete, amennyiben a szerződő évekkel korábban kötötte meg lakásbiztosítási szerződését, és azt azóta változatlan formában tartotta meg.
Mindez azért jelent problémát, mert az utóbbi években az ingatlan értéke, az építőanyagok ára és a munkadíjak is folyamatosan emelkedtek. Egy, a sajtóban tavaly ilyenkor megjelent szakértői nyilatkozat szerint a szerződő ügyfelek 55%-a soha nem újítja meg a szerződését, miközben láthattuk, hogy még egy friss szerződés is néhány éven belül elavulttá válhat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben 11,6 millió forint volt a használt lakások ára, míg az új lakásoké 18,3 millió forint volt. Ezek a számok már 2024-re 35,5 millió, illetve 70,6 millió forintra emelkedtek. Tehát, ha valaki 2015-ben 11,6 millió forintra biztosította használt ingatlanát, akkor jelentős kár esetén a biztosító maximum csak ezt, a szerződésben szereplő összeget fizetné ki neki, a különbözetet pedig a tulajdonosnak kellene előteremtenie.
2. A biztosító által javasolt értékkövetés (indexálás) elutasítása
A biztosítók évente javaslatot tesznek az úgynevezett értékkövetésre vagy más néven indexálásra, ami a biztosítási összeg inflációhoz, építőipari árakhoz igazított emelését jelenti. Amennyiben a szerződő ezt a javaslatot visszautasítja, illetve nem reagál rá, úgy a szerződés – amennyiben annak az ügyfél által kezdeményezett módosítása is elmarad – akár már egy év elteltével elavulttá válhat, és a biztosítási összeg elmaradhat a valós költségektől. Ez különösen igaz a jelenlegi, magas inflációs környezetben, amikor az építőipari árak évről évre jelentősen emelkednek.
Ez a probléma az ingóságokat is érintheti. Ha valakinek tönkremegy egy drágább elektronikai eszköze, például a hűtője, és az ingóságokra vonatkozó biztosítási összege felett idő közben eljárt az idő, akkor könnyen lehet, hogy a biztosító az eszköz újrabeszerzési értékének csak egy töredékét téríti meg.
3. Felújítás, bővítés, új eszközök, de változatlan szerződés
Sokan arra sem gondolnak, hogy egy lakásfelújítás, bővítés vagy nagyobb értékű ingóságok (például napelem, okosotthon-rendszer, új háztartási gépek) beszerzése jelentősen növelheti az ingatlan és a benne lévő vagyontárgyak értékét. Amennyiben ezt nem jelentjük be a biztosítónak, és a szerződésben továbbra is a régi értékek szerepelnek, úgy egy káresemény után a biztosító csak az eredeti összeg erejéig fog téríteni.
Ha például egy káresemény során megsemmisülnek a szerződés megkötése óta a tetőre telepített napelemek, úgy a biztosító csak a hagyományos tetőben keletkezett károk helyreállításának erejéig fog fizetni, míg a napelemrendszer helyreállítására már a tulajdonosnak kell előteremteni a pénzt.
4. Az ingatlan és az ingóságok nem megfelelően meghatározott értékei
Az sem ritka, hogy a lakásbiztosítási szerződésben már a szerződés megkötésekor sem a megfelelő összegek kerülnek meghatározásra. Gyakori hiba, hogy a biztosítási összeget az ingatlan piaci értéke alapján határozzák meg, holott a biztosítók az újjáépítési értéket veszik alapul. A piaci ár és az újjáépítési költség között jelentős eltérés lehet, különösen vidéken vagy a régebbi ingatlanok esetén. Ugyanez igaz az ingóságokra is, ugyanis sokan alábecslik a lakásban található tárgyak újrabeszerzési értékét, így kár esetén nem kapnak teljes kártérítést.
Például egy kevésbé frekventált helyen található, vidéki családi ház piaci értéke 25 millió forint. Ugyanakkor ha az ingatlant újjá kellene építeni, akkor az építőanyagok és a munkadíj költségei nem alkalmazkodnának az ingatlan lokációjához, így az újjáépítési költség lényegesen magasabb lenne az említett 25 millió forintnál. A különbözetet itt is a tulajdonosnak kellene előteremtenie.
5. Csak az ingatlanra, vagy csak az ingóságokra szól a biztosítás
Sokan gondolják úgy, hogy elegendő csak az épületre, vagy csak az ingóságokra megkötni a biztosítást. Pedig a teljes védelemhez mindkettőre szükség van, hiszen egy tűzeset vagy egy betörés során nemcsak az épület, hanem a benne lévő bútorok, műszaki cikkek, értéktárgyak is megsemmisülhetnek.
Ha ezekre nincs külön fedezet, a biztosító nem téríti meg a kárt. Például, ha egy olyan ingatlanban keletkezik tűz, amely esetében csak az ingatlanra kötöttek biztosítást, akkor a megsemmisült ingóságok újrabeszerzésének költségét teljes egészében a tulajdonosnak kell előteremtenie.
Márciusban büntetlenül válthatunk, módosíthatunk
Az alulbiztosítottság nem csupán elméleti veszély, hanem a magyar lakástulajdonosok többségét érintő, valós kockázat. Ezen van lehetőség változtatni, március elején ugyanis elindul a lakásbiztosítási kampány, ami azt jelenti, hogy márciusban az ügyfelek büntetlenül felmondhatják a meglévő szerződésüket, ha szeretnének csomagot vagy biztosítót váltani. A meglévő szerződéssel kapcsolatban a biztosítóknak február közepéig kellett megküldeni az információkat, a kampány során pedig legkésőbb március 31-ig van lehetőség a meglévő szerződések felmondására.
A meglévő szerződés felülvizsgálata azért is fontos, mert a biztosítási összegeknek követniük kell a valós újjáépítési és újrabeszerzési költségeket, az inflációt, az esetleges felújításokat és az értéktárgyak beszerzését. A rendszeres felülvizsgálat, az értékkövetés elfogadása, a pontos értékmeghatározás és a szerződés aktualizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy váratlan káresemény után valóban biztonságban érezhessük magunkat.
Fotók: Pexels