Akár 25 ezer tanár is felmondhat a Pedagógusok Szakszervezete szerint, ha az országgyűlés megszavazza státusztörvényt. A szervezet alelnöke azt mondta, sikertelenül tárgyaltak pénteken a kormánnyal, így a tanárok a felmondásukról szóló dokumentumot hamarosan letétbe helyezhetik. A tiltakozók hétfőn a Belügyminisztérium elé vonulnak. A tárca úgy reagált: másfél hónapja folyamatos a szakmai egyeztetés. 

Nem tenne jót az oktatásnak, de csak a tanárok 3 százaléka mondana fel, ha elfogadják a státusztörvényt – erről a kormányinfón beszélt Gulyás Gergely. Eddig 4600 tanár jelezte, elhagyja a pályát, ha bevezetik az új szabályokat. A két tanárszakszervezet és a Tanítanék Mozgalom országos aláírásgyűjtésbe kezd, hogy felmérjék, hány tanár ellenzi a jogállásukat megváltoztató törvényt. Hétfőre pedig sztrájkot és tüntetést szerveznek.

Június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. 

És így a címben szereplő kérdésre is választ kaphattunk. A száz évvel ezelőtti lapokból az is kiderült, hogy hol nyaraltak az emberek, mennyire „egyszerűen” élt Horthy Miklós a Várban és hogyan tiltották be a kultuszminisztérium propagandafilmjét. Szó esik még egy „dollárfaluról”, és hogy kik voltak az 1932-es budapesti olimpia „álomgyilkosai”. A történelem ugyan a mondás szerint nem ismétli önmagát, de mintha a száz éve élt emberek is ugyanazokkal a problémákkal szembesültek volna, mint manapság. Újságcikkeket szemléztünk 1923 áprilisából.

Minden tizedik iskolában vehetnek részt a tanárok a mostani, két napos sztrájkban a szakszervezetek becslése szerint. Ez azt jelenti, hogy kevesebben demonstrálnak, mint korábban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azért, mert a tanárok belefáradtak abba, hogy több mint egy éve hiába tiltakoznak, nem történik semmi. A Belügyminisztérium azt írta Híradónknak, a kormány semmilyen módon nem akadályozza a jogszerű sztrájkot.

Több mint hétezer tonna szemét hever elszállítatlanul a francia főváros utcáin. 

A szakképzésben dolgozókat érintik a követeléseik. Március 16-a szimbolikus dátum, hiszen pontosan egy éve, hogy a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

Sztrájk miatt minden görögországi repülőjáratot törölnek március 16-án.

A szakszervezet 10,5 százalékos, legalább 500 eurós béremelést követel.

Több mint kétszáz tanár tiltakozik úgy, hogy bojkottálja az érettségit. 

Elfogadhatatlannak tartják a pedagógus szakszervezetek, hogy a tervezett új teljesítményértékelési rendszerben csökkenjen egyes tanárok fizetése. A Népszava szerint évente pontoznák a tanárok teljesítményét, és a rendszert több iskolában tesztelik. A Belügyminisztérium azt írta, döntés még nem született, és nincs tesztelés. Közben a PDSZ bejelentette, hogy március 16-tól újabb sztrájkot szerveznek, most a szakképzési intézményekben.

Ha addig nem történik érdemi előrelépés a szakképzésben dolgozókat érintő sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban.

Sztrájk miatt leállítják a forgalmat pénteken több német nemzetközi repülőtéren, nem indít és nem fogad utasszállító járatokat a frankfurti, a müncheni és a hamburgi reptér. 

A tanárok úgy döntöttek egy tatai és egy esztergomi gimnáziumban, hogy nem vállalnak önkéntes munkát az idei érettségi szezonban.

Az ápolók nagyjából 60 százaléka jelezte, hajlandó lenne akár sztrájkolni is az alacsony bérek miatt.

Szerinte jelenleg „egy elemző, összefoglaló fázisban” vannak a pedagógusok.

A tavalyi év belpolitikáját az oktatás jövőéért folytatott küzdelem uralta a Tanítanék mozgalom alapítói szerint, ezért köszönetet mondtak mindenkinek, aki részt vett a pedagógustüntetéseken. Évértékelő gálát tartottak kedden este, ahol számos ismert ember mondta el üzenetét.

Szolidarítási nap az egyhetes pedagógus sztrájk zárásaként. Országszerte tanárok, diákok és szülők álltak ki az oktatás helyzetének javításáért. Miskolcon szülői kezdeményezésre egy általános iskola teljes osztálya hiányzott. Az Egységes Diákfront több mint 100 iskolában szervezett ülősztrájkokat, a Hősök terén pedig 16 ezer hiányjelet rajzoltak fel tanárok – így hívták fel a figyelmet a pedagógushiányra.

Náluk szerdán kezdődik a tanársztrájk.

A pedagógusok még napirendet sem kaptak. 

A demonstráció alatt is fenntartandó elégséges szolgáltatásról akarnak megegyezni.

Az eddig egyik legaktívabban tiltakozó budapesti iskolában viszont nem sztrájkolnak a tanárok, azt mondják, már nem látják értelmét.

Azt szeretnék elérni, hogy a kormány végre ne csak a pedagógusok fizetésére koncentráljon, hanem azt is belátná, hogy a magyar közoktatásnak számos más égető problémája van. 

Szerintük a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, épp ellenkezőleg: „a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”.

Elindul az év első tanársztrájkja.

Sztrájkolni is hajlandóak az egészségügyi szakdolgozók, ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal a bérrendezésről, amit júliusra halasztottak. A kormány úgy reagált: még nem értesítették őket a sztrájktárgyalás megkezdéséről.

Az infláció alatti béremelés miatt kezdenének tiltakozó akciókba a dolgozók.

Az államtitkár közleménye azzal zárul, hogy „a gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek.”

A tüntetések mellett sztrájkoltak is. A vasút és a párizsi tömegközlekedés is szinte teljesen leállt, az EDF állami energiaórásnál csökkent az áramtermelés.

Megállapodás született a szakszervezet két követeléséről.

 Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint szándékos lehet a csúsztatás.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Január végére pedig meghirdették a szolidaritás napját.

Szűcs Tamás, a PDSZ tagja szerint az ő generációja Orbán Viktorral együtt harcolt a sztrájkjogokért, és most ott tartanak a pedagógusok, hogy a rendszerváltozás első 20 évében sokkal normálisabban lehetett sztrájkolni, mint az eltelt 10 évben. Az RTL Híradó a hétfőn Miskolcról indult hatnapos tudásmenet első napjáról tudósít.

Szerintük az oktatás helyzete nem lett jobb.

Orbán Viktor politikai igazgatója egy interjúban azt is elmondta, hogy ha ő tanár lenne, örülne, hogy az ágazat a Belügyminisztériumhoz tartozik.

A kormány mindössze 2 százalékos béremelést ajánlott a szolgálat dolgozóinak.

És segítsenek azzal, hogy kerülik a kockázatos tevékenységeket. 

A jövőben a saját személyautós költségtérítés kilométerenként 18 forinttal nő, Lázár János egyeztetett.

Egyeztetést kezdeményez az iskolaigazgatókkal a Belügyminisztérium a jövő hétre, tudta meg a hvg.hu. Ezt az RTL Híradónak is megerősítette a tárca és több intézményvezető is. Az igazgatóknak legfeljebb két oldalon kell összefoglalniuk, miben változtatnának. A Pedagógusok Szakszervezetét nem hívták az egyeztetésre, pedig szerintük nekik is ott kellene lenniük. A Momentum úgy látja, az egyeztetésnek akkor van értelme, ha a minisztérium hajlandó megfogadni a javaslatokat.

„Ne kezdjék el, mert ha elkezdenek kötődni osztályokhoz, sokkal nehezebb lesz otthagyni” – tanácsolta pályakezdő kollégáinak egy budapesti iskola tanára, aki maga is egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy legalább addig kibírja a közoktatásban, amíg az osztálya leérettségizik. A budai várban demonstráló pedagógusokat kérdeztük, hogyan tudnak kijönni a fizetésükből, fognak-e tanítani három év múlva is, és mit várnának el az oktatáspolitikától.

Így vállalnak szolidaritást a kirúgott tanárokkal.

Ülősztrájk, sávlezárás, élőlánc: csütörtökön az ország több pontján is demonstráltak az oktatás helyzete miatt.

Egyházi intézmények is szolidaritásukat fejezték ki kirúgott kollégáikkal. Már 136 intézmény jelezte, hogy részt vesznek az országos akcióban.

Hát, miért nem szóltak időben, nem igaz?

Az igazgató is megerősítette a hírt.

Országszerte sztrájkolnak a pedagógusok.

Hende István, a PSZ tagja már a kilencvenes évek óta aktív a tanárokat érintő érdekvédelmi ügyekben. A jáki Nagy Márton Általános Iskola pedagógusa nemrég Vas megyéből utazott Budapestre, hogy felszólaljon a parlament előtt az oktatás helyzete miatt. Hendét a szakszervezetekről, a szolidaritásról, és a vidéki tanárok elégedetlenségéről is kérdeztük, de szóba került az is, mennyire érdemes belevinni a politikát a tiltakozásokba.

Az író leszögezte, hogy az oktatás nem pártpolitikai és nem anyagi kérdés, ahogy némelyek próbálják beállítani.

A kormány továbbra is az európai uniós források kifizetésétől teszi függővé a pedagógusbérek emelését.