2026. november 5. 10:30
Az Európai Unió új ajánlása szerint minden háztartásnak érdemes lenne legalább három napra elegendő tartalékot felhalmoznia. A cél nem a pánikkeltés, hanem az, hogy egy válsághelyzetben az emberek külső segítség nélkül is átvészeljék az első 72 órát. A bizottság szerint a járványok, a háború, a kibertámadások és a szélsőséges időjárás is azt mutatja, hogy Európának ellenállóbbá kell válnia. A terv része az is, hogy 2027-től minden évben felkészülési napot tartsanak október 23-án.
Az elmúlt évek világjárványai, a szomszédunkban zajló háború és a szélsőséges időjárási jelenségek rávilágítottak arra, hogy Európa sebezhetőbb, mint azt korábban gondoltuk. Erre a felismerésre épít az a friss jelentés, amelyet Sauli Niinistö, Finnország korábbi elnöke készített az Európai Bizottság felkérésére. A dokumentum központi gondolata, hogy a biztonság nem csupán a hadseregek vagy a kormányok feladata, hanem a társadalom minden tagjának aktívan részt kell vennie benne. A javaslat egyik legfontosabb eleme a 72 órás szabály. Eszerint minden háztartásnak rendelkeznie kellene egy olyan alapvető készlettel, amely lehetővé teszi a túlélést három napon keresztül, ha a központi szolgáltatások – például az áramellátás, a vízhálózat vagy az élelmiszerellátási láncok – ideiglenesen összeomlanának. Ez magában foglalja a tartós élelmiszereket, az ivóvizet, a gyógyszereket, a rádiót és a tartalék energiaforrásokat.
Többek között mire lehet szükség?
- Élelmiszer: olyan ételeket válasszunk, amelyek elkészítéséhez nem vagy csak minimális vízre és hőre van szükség.
- Víz: az ivóvíz mellett a főzéshez és az alapvető higiéniához szükséges mennyiséget is raktározni kell.
- Higiénia és szanitáció: fel kell készülni arra az eshetőségre is, ha a csatornázás vagy a hulladékszállítás szolgáltatása szünetelne.
- Információ és kommunikáció: érdemes beszerezni egy elemes rádiót és teljesen feltöltött külső akkumulátorokat (powerbankokat).
- Készpénz: érdemes otthon némi tartalékot tartani, méghozzá kifejezetten kis címletekben és érmékben. Erre azért van szükség, mert ha a bankkártyás terminálok vagy az online rendszerek leállnak, a készpénz marad az egyetlen eszköz az alapvető szükségletek beszerzésére.
- Háztartási vészhelyzeti terv: a családoknak azt tanácsolják, készítsenek írásos vészhelyzeti tervet, rögzítsék a találkozási pontokat és a fontos telefonszámokat arra az esetre, ha a mobilhálózatok elnémulnának.
- Evakuációs táska: egy olyan könnyen hordozható csomag, amelyben az okmányok, némi készpénz és a legszükségesebb felszerelések találhatók, ha azonnal el kellene hagyni a lakást.
Október 23. a felkészülés napja
Hadja Lahbib, az Európai Unió válságkezelésért felelős biztosa kiemelte, hogy a cél nem a pánikkeltés, hanem a tudatosság növelése. „A felkészültség a legjobb védekezés a bizonytalansággal szemben” – mutatott rá a biztos a stratégia bemutatásakor. A tervek szerint 2027-től minden évben október 23-án tartanák meg az európai felkészülési napot. A dátumválasztás különösen érdekes a magyarok számára, hiszen ez nemzeti ünnepünk, de az uniós kontextusban a társadalmi ellenállóképesség és a szabadság védelmének szimbólumaként tekintenek rá. A Niinistö-jelentés hangsúlyozza, hogy az EU-nak fel kell készülnie a hibrid fenyegetésekre, a kibertámadásokra és a dezinformációs kampányokra is, amelyek célja a lakosság elbizonytalanítása. A szakértők szerint a finn modell – ahol a lakosság nagy része pontosan tudja, mi a teendő vészhelyzet esetén – példaként szolgálhat az egész közösség számára.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamoknak összehangoltabban kellene működniük a készletezés és a kritikus infrastruktúra védelme terén is. Bár a javaslat egyelőre ajánlásokat fogalmaz meg, a politikai szándék egyértelmű: Európának képessé kell válnia arra, hogy külső segítség nélkül is kezelni tudja a jövő váratlan sokkhatásait.
Photo by Dušan Cvetanović: https://www.pexels.com/photo/eu-flag-swaying-with-the-wind-12541596/