Civil ruházatuk alapján mozgósított tartalékosok láthatóak a felvételen.

A kárpátaljai II. világháborús emlékmű a szlovák határátkelő közelében állt mostanáig.

A férfi testét azóta nem találják, mióta elsüllyedt a Moszkva cirkáló, azonban levél érkezett neki, hogy harcolni kéne.

Nagykátán tartott előadást a Fidesz EP-képviselője.

Először a járvány miatt, aztán Európában nagyjából egyedülálló módon a háború miatt is vészhelyzet van Magyarországon.

„Kit érdekel majd az üvegházhatás egy lehetséges nukleáris katasztrófa után?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök.

És a háború végéig ott is hagyja. 

A katonai logika visszavonulást diktálna Putyinnak, de az orosz elnök a csapatai pusztulásától sem fél annyira, mint egy szimbolikus vereségtől. Az Egyesült Államok egyelőre nem akarja tűzszünet felé terelni a magabiztos ukránokat, az erről szóló hírek inkább az amerikai félidős választásoknak szóltak – mondta az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc, az NKE docense.

Illusztris társaságba került a Mol.

John Mearsheimer amerikai politológus professzor látogatta meg a magyar miniszterelnököt. 

Áramszünettel és vízhiánnyal próbálják megtörni az ukránokat az orosz agresszorok, kérdés, hogy sikerül-e. Kijevben bármelyik pillanatban bekövetkezhet, amit a legkevésbé sem akarnak az ott lakók: hogy el kelljen hagyniuk a városukat. A Fókusz elérte az ukrán fővárosban élő Tompa Tibort, aki elmondta, hogyan küzdenek minden erejükkel az országukért.

Ahogy közelednek az ukrán csapatok, a megszállók visznek mindent, amit érnek. 

Folytatódik a lakosság erőszakos kitelepítése a régióból

A házelnök szerint a kárpátaljai magyar ügy megoldásra váró európai ügy is.

Bár a román és a lengyel kormány egyértelműen elutasította Vlagyimir Putyin állítását, miszerint területi követelései lennének Ukrajnával szemben, a magyar kormány mindössze annyit reagált, hogy Magyarország békét szeretne. Szombaton Varsóban a magyar nagykövetség előtt tüntettek a magyar miniszterelnök és az orosz elnök kapcsolata miatt, és a Twitteren is sokan támadták Orbán Viktort, mert bejegyzésében megírta, hogy vérbe az fojtották az '56-os forradalmat, csak azt felejtette el megemlíteni, hogy kik.

A fideszes EP-képviselő azóta kicsit visszavett oroszellenes álláspontjából.

A párt elnöke a Reklámszövetséghez fordult.

Románia már világossá tette, hogy nincsenek követelései, Lengyelország pedig dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt.

Péntek reggel már 450 ezer háztartás volt áram nélkül az ukrán fővárosban, de ennél rosszabb is lehet a helyzet a nem szűnő támadások miatt. A kijevi vezetés különböző vészforgatókönyvekkel készül.

Az EU következő szankciós csomagja a nukleáris technológiákra vonatkozhat, de Magyarország ezt nem támogatja majd.

Nem akarják rákényszeríteni Kijevet, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az oroszokkal, csak a háború következményeitől szenvedő országok támogatását szeretnék a látszattal fenntartani. 

Több százezer embert mozgósítása válik ezzel lehetővé.  

Teherán azt állítja, hogy csak „néhány” eszközt adott el Moszkvának, de valójában van, hogy naponta tíz drónt is lelőnek az ukránok.

Az akció egyébként „nem sikerült”.

Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő és egy Magyarország-szakértő amerikai professzor is hozzászólt.

Óriási robbanást okozott.

Olyan helyszíneken is észleltek robotrepülőgépeket, ahol ukrán katonákat képeznek ki.

A brit hírszerzés értesülései szerint lelövéssel fenyegetik a visszavonulókat.

Dmitrij Medvegyev arról is írt, hogy szent háborút vívnak.

Ezzel szerinte a britek túlságosan is bevonódtak a konfliktusba, és ez komoly veszélyt jelent.

És hangsúlyozták, hogy ők nem Oroszország, hanem Magyarország pártját fogják.

Cseppet sem megnyugtató az Ukrajnában február óta öncélú öldöklést folytató ország közleménye.

Humanitárius katasztrófával fenyegeti Ukrajnát Oroszország, miután Moszkva az ukrán elektromos hálózat ellen végrehajtott sorozatos támadásokkal igyekszik megfosztani az áramtól és a fűtéstől az ukrán nagyvárosokat, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek a közelgő téli hónapokban. Moszkva szerint csak katonai célpontokat támadnak, de a nyugati országok szerint egyértelmű, hogy a valódi cél szenvedést okozni az ukrán civileknek. Ellenállásukat ez azonban csak megkeményítheti. 

Vlagyimir Putyinnak brit kémek jelentése szerint hasnyálmirigyrákja van, és Parkinson-kórban is szenved. A Fókusz által megkérdezett orvos azt mondja, szerinte sincs kizárva, hogy súlyos egészségügyi problémákkal küzd az orosz elnök. Hogy miért gondolja így, kiderül a riportból!

Többméteres kráterek keletkeztek a tengerfenéken, több száz méterre szóródtak szét a cső darabjai.

A cárnő az 1700-as évek második felében a törökök ellen vívott háborúban szerezte meg a mai Ukrajna déli részét, ezután kapta a város az Odessza nevet. A szobrot több alkalommal is összefirkálták már.

Korábban azért függesztették fel a szállítást, mert az oroszok által megszállt Szavasztopolnál bombatámadás ért orosz hajókat. 

Moszkva egyre frusztráltabb lehet a harctéri kudarcok miatt.

Nagyon úgy tűnik, hogy ukrán szabotőrökről van szó. Hogy mekkora a kár, egyelőre nem világos.

Ma már sokat lehet tudni arról, hogy milyen rémtetteket követtek el Ukrajnában az elfoglalt területeken az orosz erők, amelyek civilek megkínzott holttesteivel teli tömegsírokat hagynak maguk után. Azonban van egy gyakorlat, amiről nyolc hónappal a háború kezdete után is csak szörnyű sejtések élnek. Az úgynevezett „szűrőállomásokon” civilek százezreit kényszerítették át, akik ott eltűntek, azóta sem kerültek elő. 

Mindezt egy papucsos ukrán civil egykedvűen nézi.

A civileket sújtó hadműveleteket Moszkva a fekete-tengeri orosz flotta elleni állítólagos ukrán támadással indokolja. 

Rajtuk kívül 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, őket Szergej Sojgu szerint nem fogják a frontra küldeni.

Nem tudok és nem is fogok olyan fasiszta országhoz kötődni, amely háborút indított békés szomszédja ellen – fogalmazott Oleg Tinkov. 

Egy lakóházat is találat ért, legalább egy ember meghalt.

Folytatják, ahogy korábban megbeszélték.

Személyi sérülés nem történt. 

A Kreml továbbra is megtesz mindent azért, hogy különböző narratívákkal legitimálja Ukrajna invázióját. Putyin kormánya már régóta beszél arról, hogy a kijevi vezetés nácikból áll, akiktől meg kell menteni az országot. Újabban pedig azt hangoztatják, hogy Ukrajnát egy masszív sátánista hálózat irányítja a háttérből. Az ukránok leginkább mémekben tudnak válaszolni erre.

Moszkva újra rakétákkal támadta az ukrán fővárost, és több másik települést. 

Szerinte Washington képtelen feladni azt a vágyát, hogy mindenki felett uralkodjon.