„Bármennyire is rossz lesz ez a tél, még mindig jobb lesz, mint orosz megszállás alatt élni” – hiába fokozzák a civilek szenvedéseit az orosz megszállók, nem biztos, hogy megtörik az ukránok ellenállása

Oroszország hétfőn újra nagyjából félszáz rakétával és drónnal támadta Ukrajna elektromos hálózatát, súlyos károkat okozva a több tízmillió ember áramellátását, valamint fűtését és vezetékes ivóvízét biztosító kulcsfontosságú rendszerben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi közlése szerint az ukrán elektromos hálózat nagyjából negyven százaléka „súlyos károkat” szenvedett az orosz támadások miatt, és az Európai Unió segítségét kérte, ahogy a javítás és a helyreállítás egyre nehezebbé kezd válni. 

Oroszország három hete kezdte el támadni Ukrajna elektromos infrastruktúráját: szénerőműveket, hőerőműveket, a villamoshálózatot és annak alállomásait, valamint hétfőn már vízierőműveket is megrongáltak az agresszorok. 

Az Ukrajna elektromos hálózatát üzemelő Ukrenegro állami vállalat vezetője a Guardian című brit lapnak azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” nem nukleáris ukrán erőművet, valamint az áram szállításában kulcsfontosságú szerepet játszó alállomások több mint harminc százalékát találat érte.

Volodimir Kudrickij kijelentette:

Sajnos a helyzet kritikus.

Hétfőn Kijev szinte teljesen áram és víz nélkül maradt a támadások miatt, és az ukrán fővárosban egyre tovább tartanak a tervezett áramszünetek, és azok hossza a várakozások szerint csak növekedni fog. A nagyobb ukrán városokban hasonló veszélynek vannak kitéve az emberek.

Kemény tél

Az ukrán villamosenergia hálózat megsemmisülése humanitárius katasztrófával fenyegeti Ukrajnát a téli hónapokban. 

A gázellátás fenntartásához ugyanis szükség van elekromosságra, és áram nélkül fűtés sem lesz az ukrán településeken, ahogyan nem lesz a házakban ivóvíz, leállhatnak a szennyvíztisztító rendszerek, a benzinkutak sem tudnak működni, csakúgy, mint a közlekedési lámpák és a metrók.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója, Dr Hans Henri P. Kluge október közepén arra figyelmeztetett, hogy „élet-halál kérdése lesz”, hogy a polgári lakosság fűtése biztosítva legyen. Az embereket anélkül „fagyások, kihűlés, tüdőgyulladás, sztrók és szívroham” fenyegeti, és különösen az idősek, a krónikus betegségektől szenvedő emberek, valamint a kismamák és az újszülöttek vannak veszélyben. Emellett egy várható covid-járványt is súlyosabbá tehetnek az áramkimaradások és a fűtéshiány.

Ukrajnának ugyanakkor lehetősége van arra, hogy Európától vásároljon áramot. Az előző héten kísérleti jelleggel már kaptak is elektromosságot az EU-ból, de a számla kiegyenlítése komoly nehézségeket okoz Kijevnek. Az IMF becslése szerint a háború miatt kiapadt  az államkincstár, ezért Ukrajnának havonta 4-5 milliárd dolláros hitelt kellene felvennie, hogy átvészeljék a jövő évet, és ebben a becslésben még nincsenek benne az infrastruktúrát érintő esetleges javítási költségek.

Emellett az európai áramot el is kellene juttatni az emberek otthonaiba, ami nem lesz lehetséges, ha az alállomásokat is célzó orosz támadások miatt a hálózat megsérül – mondta el a Guardiannek az Ukrenergo vezetője. Kudrickij közlése szerint hiába igyekeznek kijavítani a hibákat, de azt nem tudják olyan gyorsan végrehajtani, mint amilyen gyorsan az oroszok támadják a rendszert.  

Elmondása szerint a támadások megkezdése előtt az volt a kihívás, hogy mindenki számára biztosítsák a szükséges árammennyiséget, de most már az elektromos hálózat életben tartása a cél. 

Kudrickij közölte, hogy az Európai Unió segítségét kérték, leginkább pótalkatrészek beszerzésére. A DTEK ukrán energetikai cég pedig arról számolt be, hogy már nem tudják mivel kijavítani a megrongálódott berendezéseket, és a szükséges eszközök beszerzése több százmillió dolláros költséget jelentene.

Az unió energiaügyi biztosa, Kadri Simson kedden Kijevben arról biztosította az ukrán vezetést, hogy az EU és szövetségesei segítséget fognak nyújtani az ukrán villamosenergia-hálózat kijavításában. Emmanuel Macron francia elnök pedig bejelentette, hogy még a tél előtt cselekedni kell, ezért mozgósítani fogják a nemzetközi közösséget és a magánszektort is a cél érdekében.

Megtörni az ukránokat és a Nyugatot

Nyugati elemzők szerint „valószínű”, európai tisztségviselők szerint pedig „nyilvánvaló”, hogy a közelítő tél előtt végrehajtott támadásokkal az ukrán civileket akarják megtörni és kínozni az oroszok. Moszkvát többen háborús bűncselekménnyel vádolták meg a polgári infrastruktúrát megrongáló támadások miatt, de az orosz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy az elektromos hálózatot „katonai célpontnak” tekintik.

Moszkva azonban nemcsak az ukránok, hanem a nyugati ország elszántságát is próbára tenné. A fűtés- és áramhiány ugyanis várhatóan milliós menekülthullámot indíthat el az országon belül és nyugat felé is. Az ukrán kormány már közölte a háború elől külföldre menekült ukránokkal, hogy lehetőleg ne térjenek haza, mert az elektromos hálózat az ukrán kormányfőhelyettes közlése szerint „nem bírná el”.

Az áramszolgáltatás megbénítása „nagyon fájdalmas” lehet az ukrán lakosság számára – mondta el a Guardiannek John Lough. A londoni Chatham House külpolitikai intézet Oroszország-szakértője szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az orosz stratégia eléri a célját: nem meggyengíti az ukránok ellenállását, hanem éppen ellenkezőleg, csak meg eltökéltebbé teheti őket, ahogyan az történt az ukrán civil célpontok terrorbombázása esetén is.

A New York Times helyszíni tudósítása szerint Kijevben, ahol nyáron már nagyjából biztonságban érezhették magukat az emberek, érezhetően feszültebb lett a hangulat, amióta az oroszok támadásai miatt folyamatos áramszünetek vannak. Az AP beszámolója szerint az emberek elkezdtek hősugárzókat, takarókat, meleg ruhákat és hordozható töltőket vásárolni, míg a generátorok és a fatüzelésű tűzhelyek hiánycikké váltak, a gyertyafényes vacsorák pedig megszokottá. 

Egy 21 éves nő a New York Times kijevi tudósítójának hétfő este kijelentette:

Kissé rémült vagyok, mert még csak október van, és a következő hónapok járnak a fejemben. Egyre csak hidegebb és hidegebb lesz.

Miközben vízért állt sorba Kijevben, egy 31 éves férfi a New York Times-nak elmondta: feleségével és újszülött gyerekével visszatértek a nyáron biztonságossá vált ukrán fővárosba, de most azon gondolkoznak, hogy újra elköltöznek. Makszkim Haurat elmondása szerint az áramkimaradásokat, az internethiányt és a fűtetlen lakást még elviselték, de a csapvíz hiánya már egészen más, hozzátéve, hogy „nagy döntéseket kell hoznunk”.

A férfi ugyanakkor közölte, hogy sok ukrán még náluk is nagyobb szenvedéseket élt át, és nem adták fel. Majd hozzátette:

Bármennyire is rossz lesz ez a tél, még mindig jobb lesz, mint orosz megszállás alatt élni.

Nyitókép: Egy sötétbe borult temető Kijevben, 2022 november 1-én. Fotó:  Ed Ram/Getty Images