Egy egész beszédet szentelt az amerikai Szenátusban az Orbán-kormány kritizálására Mitch McConnell, a legmagasabb rangú republikánus szenátor. Egyebek közt „Kína lábtörlőjének” nevezte a magyar kormányt, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egyes amerikai konzervatívok most a pajzsukra emelik Orbán Viktort. „Nem gondoltam volna, hogy konzervatívok kedvelni fognak olyanokat, akik Iránnak nyaliznak” – mondta erről.

Pár éven belül ezermilliárdos árbevételt hozhatnak az Orbán-kormányhoz közel álló cégeknek a Kínával aláírt megállapodások. A Kína-kutató szerint 2010 előtt a Fidesz szavazói voltak a leginkább Kína- és kommunistaellenesek, ezt mostanra az állami kommunikációnak sikerült megfordítani.  

Az állatkertben szörnyű körülmények között tartották az állatokat, a szibériai tigrisek mellett zsiráfok, oroszlánok és medvék pusztultak el. 

Matura Tamás, Kína-kutató, a Corvinus Egyetem docense a Reggeliben arról beszélt: a magyar állam egyes hírforrások szerint lemondott az uniós pénzek újraindulásáról, ezért kínai hitelből valósítaná meg elképzelésit. Éppen ezért hatalmas diplomáciai változásnak számít, hogy 20 év után először látogatott el kínai elnök a fővárosba. Hszi Csin-ping három napot töltött Budapesten és 18 megállapodást kötött a magyar kormánnyal. Hogy mi valósulhat meg ezek közül, erről is beszélt a Kína-kutató.

Pottyondy Edina szerint „Orbán elvtársnak” nem okozott gondot megmagyarázni, hogy miért tiltottak le a kínai konvoj útvonalán demonstrációkat.

Folytatódik a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának tavaly ősszel leállt építése – vette észre a Telex a kínai sajtóban. A momentumos Tompos Márton szerint a magyar kormány szinte egyáltalán nem ad tájékoztatást a két kormány által aláírt megállapodásokról, ezért Szijjártó Péter külügyminisztert a külügyi bizottság rendkívüli ülésén hallgatná meg. A kormány nem válaszolt arra, hogy a miniszter részt venne-e ezen. 

Viszont azt is közölték, hogy most indulnak újra a munkálatok.

A 18 pontos megállapodást Tompos Márton találta meg a kínai sajtóban és a Facebookon közzé is tette.

A magyar kormány Kínában láthatja a gazdasági növekedés fenntartásának lehetőségét, miután az európai támogatások nagy részéről lényegében lemondott – erről beszélt a Híradónak Matura Tamás Kína-kutató Hszi Csin-ping háromnapos budapesti látogatása után. A nyugati sajtó közben azt találgatja, hogy mik lehetnek Kína céljai Európában, Magyarországon keresztül. 

A fővárost és Ferihegyet összekötő gyorsvasút megépítése, nukleáris együttműködés és a kínai akkumulátorgyárakat kiszolgáló körvasút – ezek is szerepelnek a között a 18 megállapodás között, amit a magyar-kínai csúcson aláírtak. Orbán Viktor ezek részleteit nem árulta el. Azt viszont elmondta a Telexnek, miért akadályozták meg, hogy a kínai elnök tibeti zászlós tüntetőket lásson Budapesten. 

Kevesebb örvendezés a két nép nagy barátságának, több aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mik lehetnek Kína céljai Európában – összefoglaltuk a nyugati média jelentéseit Hszi Csin-ping magyarországi látogatásáról. Van, aki úgy véli, a Kínai Kommunista Párt elnöke Orbán Viktor segítségével megtekintette saját Európáját, és most már egyértelműen Kína az alfahímje „az eurázsiai tengelynek”, amelynek Magyarország is tagja.

Szerintük ezzel nem tévesztenek meg senkit.

Szerinte a Magyarországra érkezőket megilleti a vendégjog, ezt pedig térben el kell választani a tiltakozás jogától. 

Magyarország ugródeszkát jelent a kínai gyártóknak az európai piacra, de hazánk ettől még nem lép ki az összeszerelő üzem szerepéből.

Peng Li-jüan, Hszi Csin-ping kínai elnök felesége, Lévai Anikó, Orbán Viktor magyar miniszterelnök felesége kíséretében csütörtök délután Budapesten meglátogatta a magyar-kínai kéttannyelvű iskolát. Penget megérkezésekor Lévai és az iskola igazgatója szívélyesen fogadta. A diákok Kína és Magyarország nemzeti zászlóit tartották az út mentén, hogy üdvözöljék őt.

A VSquare szerint gyanús a kormánynak a nagy kínai nyomulás. 

A Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping európai körútján csak három országot ejtett útba, ezek egyike Magyarország – hivatalosan a látogatás apropója a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója. Ugyanakkor a Corvinus Egyetem docense, Matura Tamás szerint egyértelmű, hogy mindkét országnak komoly gazdasági érdeke fűződik ehhez; az elmúlt években az egyik legnagyobb befektetővé vált Magyarországon Kína.

Hszi Csin-ping szerint soha nem volt ilyen jó a kínai-magyar kapcsolat az elmúlt 75 évben. Orbán pedig bejelentette: a kínai-magyar együttműködést kiterjesztik a nukleáris iparra is.

A két egymásnak feszülő tábort végül a rendőrök szorították le a Gellért-hegyi gyaloghídról.

Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása kapcsán Arnaud Bertrand francia üzletemberrel beszélgettünk, aki a kínai rendszer támogatójaként vált ismertté az elmúlt évtizedben. Az egykori Twitteren, ami ma X néven ismert, több mint kétszázezren követik, köztük Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs is. A problémákat ő is látja Kínával, de sokszor azokat nem érzi annyira súlyosnak, mint a nyugati országok. A végén azért megjegyzi: „francia vagyok, a nyugati értékek nagy része tőlünk származik”.

Amikor legutóbb kínai állami vezető érkezett Budapestre, akkor arról csak az igazán szemfülesek értesülhettek a kommunista diktatúrában. Nem úgy, mint most. Az állami propaganda csak úgy harsogja, hogy Hszi Csin-pingnek milyen régi, és milyen mélyen gyökerező és régre visszanyúló kapcsolata van Magyarországgal, és nem győzik méltatni a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat. Néhány igazán érdekes, személyes szál is megjelenik ezekben a kiadványokban, például, hogy a kínai diktátor mennyire odavan egy magyar klasszikusért.

Hszi Csin-ping és kísérete a budai Várban töltötte a csütörtök délelőttöt, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel megnézték a Magyar Honvédség díszzászlóalját, a Nemzeti Lovas Díszegységet és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály huszárjait. Hszi váltott pár szót Szijjártó Péterrel és Orbán Viktorral is, majd autóba ült, és a Sándor-palotába indult, ahol Sulyok Tamás hivatalos látogatáson fogadja a kínai elnököt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő tartottak kormányzati sajtótájékoztatót. Gulyás elmondta, Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor csütörtök este nagy közös bejelentést tesz. A kormányülésen a háborús helyzetet elemezték, erről tájékoztatást is küldenek majd azoknak, akik engedélyt adtak rá. Gulyás szerint dübörög a Csok Plusz, Magyar Péter pedig kisebbségi komplexusos. 

Hszi Csin-ping kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására szerdán állami látogatásra érkezett Budapestre. Hszit és feleségét, Peng Li-jüant a repülőtéren szívélyesen fogadta a miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó.

Tudta, hogy van egy „mágikus szám”, ami „különleges helyet foglal el a magyarok szívében”? A CGTN kínai állami televízió szerint van.

Lezárások és parkolási tilalom lesz a fővárosban a kínai elnök budapesti látogatása miatt. Szerda este érkezik Budapestre Hszi Csin-ping. 

A nemzetgazdasági miniszter az akkumulátorcsere technológia kínai éllovasával egyeztetett.

A New York Times kiemelten foglalkozik a kínai elnök magyarországi és szerbiai látogatásával.

A cikk szerzője: Hszi Csin-ping. A szerző a Kínai Népköztársaság elnöke.

Maximilian Krah, a német szélsőjobboldali párt EP-listavezetőjének kínai asszisztense áprilisban bukott le, a gyanú szerint Kínának kémkedhetett.

A kommentelők szerint valami nem stimmel a plakát szövegezésével.

Szijjártó szerint aki cégnevekről beszél a megállapodás előtt, az  Magyarország ellen tesz.

Évtizedek óta nem látott gondban van a kínai gazdaság, aminek hirtelen minden korábbinál nagyobb szüksége van az európai piacra. Akkorák a bajok, hogy azokat a kínai elnök is kénytelen volt elismerni, és a korábbi harcias retorikát is visszafogták. Hszi Csin-ping, miután a környéket korábban már körbeutazta, most először Magyarországra is ellátogat pártfőtitkárként, hirtelen ugyanis gazdaságilag is fontosak lettünk a kommunista diktatúra számára. 

A kínai űrszonda a tervek szerint le fog szállni a Hold sötét oldalán, majd onnan mintákat gyűjt, aztán azokat egy űrhajó hazaszállítja.

Beszakadt egy autópálya Dél-Kínában, legkevesebb 48-an meghaltak és több tucatnyian megsebesültek. 

Rajonganak az amerikai konzervatívok Orbán Viktorért, pedig Magyarország az Egyesült Államok legfőbb ellenfelével, Kínával is szövetkezik.

Varga Mihány szerint Hszi Csin-ping magyarországi látogatása fantasztikus lesz. 

Az autópálya csaknem 18 méteren omlott be,  23 gépkocsi zuhant le a hegyoldalon.

Hszi Csin-ping kínai államfő május 8-án érkezik Magyarországra.

Egy márciusi cikk szerint Kína a külföldön működő állami vállalataihoz vezényelne egységeket.

Egymást érik a brutális viharok Kínában. A déli országrészben felbukkant tornádókban legalább öten haltak már meg. Közben Pekingtől nem messze visszatért a tél. Sorra szedi áldozatait a szélsőséges időjárás az Egyesült Államokban is. Oklahomában eddig négy emberéletet követeltek a tornádók, amelyek a szokásosnál hetekkel korábban jelentek meg.  

A Belügyminisztérium reagált a megkeresésünkre a Kínával kötött „titkos rendészeti megállapodás” ügyében, válaszukban visszautaltak a Lamperth Mónika idején kötött kormányközi megállapodásra.

Öten meghaltak, 33-an pedig megsérültek, miután tornádó csapott le a dél-kínai Kuangcsou városára.

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója azért mehetett Pekingbe, hogy tárgyaljon az önvezető rendszerük kínai bevezetéséről.

A nagy kínai autógyártó cég, a Great Wall Motors a Pécs melletti Bicsérden építi fel első európai üzemét.

Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni – írta Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt helyrehozhatatlan hibát emlegetve.

Magasvasutat javasoltak a kínai befektetők a Ferihegyi repülőtérhez.

Egyszerre hat kínai űrhajós tartózkodik jelenleg a világűrben, elkezdődőtt a váltás a Mennyei Palota űrállomás fedélzetén. A Sencsou-18-as misszióval Kína a 13. alkalommal juttatott embert a világűrbe. Öt nap múlva tér vissza a fél évet szolgáló legénység. 

Az atomerőmű építési költsége 12,5 milliárd euró, melyből 10 milliárd euró az orosz hitelkeret. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint ez az összeg nem fog változni az erőművi blokkok átadásáig.

Nem egy, hanem két belügyi együttműködési szerződést kötött az Orbán-kormány Kínával, közölte Hadházy Ákos, aki belenézhetett mindkettőbe. Beszámolója szerint a második gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak, hogy a kínaihoz hasonló totális megfigyelőállamot építsen ki.