Látogatás a gyarmaton, stratégiai korrupció, a háttérben meghúzódó Putyin-szál – így látja a nyugati sajtó Hszi Csin-ping látogatását

Ahogy a kínai sajtót, úgy a nyugatit sem hagyta hidegen Hszi Csin-ping háromnapos látogatása Magyarországon, amely egy franciaországi, valamint egy szerbiai látogatást követett. A kínai elnök öt éve először járt Európában, Nyugatról nézve pedig sokat elárult a kommunista vezetés helyzetéről, hogyan válogatta ki a célországokat.

Hszi opportunizmusa és a kiválasztott európai célpontok azt mutatják, hogy a pekingi vezetésnek korlátozott számú lehetősége van

– írta például a Washington Post a látogatásról. A lap szerint az ukrajnai háború nyomán az európai országok nagy része már hűvösebben kezeli a keleti nagyhatalmakat. Kína pedig az USA-val vívott gazdasági háború miatt is kevésbé vonzó befektetési célpont, mint korábban, „a gazdasági globalizáció fénykorában”.

Korábban a New York Times anyagát is szemléztük, amely még a látogatás előtt elemezte Magyarország és Kína viszonyát. Ők azt írták, a kínai elnököt barátként üdvözlik Magyarországon és Szerbiában is. Miközben Ukrajna miatt a feszültség nő, Hszi Csin-ping európai útjának belgrádi és budapesti állomásai fontos stratégiai menedéket jelentenek számára, hiszen barátként üdvözlik mindkét országban. A Hszi szerdai fogadtatásáról készült videót alább tudja megnézni:

Európa már nem tartja olyan bölcsnek, hogy autoriter rezsimekkel barátkozzon

A WaPo a látogatás utolsó napján hosszabb cikket szentelt Hszi európai útjának, amelyet elsősorban „szépelgési offenzívaként” írtak le. A kínai vezető szerintük nagyon szerette volna megmutatni népének, hogy Kínát még mindig nagyra tartják a nemzetközi színtéren, annak ellenére, hogy az európai országokkal elhidegült a viszonya az utóbbi években.

Ebből a szempontból az első, franciaországi látogatás igazi „attrakció” volt, ahol Emmanual Macron elnök a saját érdekében vállalta fel, hogy csatlakozik a show-hoz. Ő ugyanis a látogatás előtt ismét azt bizonygatta, hogy Franciaország nem az USA „vazallusa”, és be szerette volna mutatni, hogy országa képes lehet elirányítani Európát a „stratégiai autonómiához” vezető úton. A lap szerint 

azonban „sokkal többet elárul a globális állapotokról” a magyar és a szerbiai látogatás, ezek a Kelet felé forduló országok ugyanis Putyinékkal is „feltűnően cukiskodnak”.

A legtöbb külföldi cikk megemlíti, hogy Európa vezetői között már az a konszenzus, hogy Ursula von der Leyen szavaival élve „kockázatmentesítsék” Kínával való kapcsolatukat, ami elsősorban a kereskedelmi együttműködések és a befektetések lassítását, leállítását jelenti. Magyarország viszont ebben is a hivatalos uniós álláspont szöges ellentétét képviseli.

Az RTL Híradó korábbi tudósításában azt mutatta be, hogy hiába most érkezett először húsz év után kínai elnök Magyarországra, Hszi Csin-ping eseményeire a független sajtó egy részét nem engedték be:

Megérte Orbánnak jóban lenni Kínával

A Politico tudósításában először a Magyar Nemzetben megjelent Hszi-írást említi meg, amely szerintük „jobban hasonlít egy szerelmes levélre, mint egy hivatalos kormányzati üzenetre”. Rámutatnak, hogy a kínai-magyar barátság nemcsak „édes, mint a tokaji bor”, hanem politikailag és gazdaságilag is megéri Orbán kormánya számára.

Szerintük a találkozó fő üzenete, hogy a Kínával való kapcsolat „felkészíti Magyarországot arra, hogy meghatározó szereplő legyen a kontinens átállásában az elektromos járművekre”.

Megjegyzik, hogy húsz évnyi EU-tagság után úgy tűnik, a magyar kormány közelebb érzi magát Hszi rezsimjéhez, mint saját partnereihez a blokkon belül. Ezt az is szépen megmutatja, mennyire más hangulatban zajlott a kínai államfő franciaországi látogatása, ahol feszültebb volt a hangulat. A franciák ugyanis Ukrajna ügyében is határozottabb álláspontot képviselnek, mint Magyarország vagy Kína, és a kereskedelem területén se feltétlenül az a céljuk, hogy számolatlanul engedjék be a kínai befektetéseket az országba. Franciaországban azért is kevésbé érezheti otthon magát a kínai elnök, mert az ottani hatóságok kevésbé lépnek fel erőszakosan a Párizst ellepő több ezer Tibet-párti tiltakozóval szemben, mint a magyarok.

Korábban a Fókusznak egy magyar Tibet-párti aktivista, valamint egy tibeti menekült férfi is kommentálta Hszi Csin-ping látogatását. Hendrey Tibor buddhista üzletember elmondta, hogy a tibetiek nem beszélhetnek saját nyelvükön, nem gyakorolhatják vallásukat, és pusztán a dalai láma képének birtoklásáért súlyos évekre börtönbe vethetik őket.

A Politico azt is megjegyzi, hogy a kínai-magyar üzleti kapcsolatok szorosabbra fűződését a jelen állás szerint az EU sem tudja hátráltatni. Az Európai Bizottság jelenleg is trösztellenes nyomozást folytat a kínai elektromos autóágazat betörésével kapcsolatban, amelynek eredményei nyárra várhatók. A várakozások szerint az EB 15-30 százalékos tarifákat fog kiróni az EU-ba készülő kínai autógyártókra, ám azok Magyarországon olyan csábító kezdvezményeket kapnak, hogy még ezekkel együtt is megéri majd nekik idetelepíteni gyáraikat.

A lap megemlíti a gyárakkal szembeni hazai tiltakozásokat is, ám arra jut, hogy ezek sem érik el azt a szintet, hogy „csökkenjen Orbán lelkesedése a kínai pénz iránt”.

A Guardian is azt emeli ki, hogy a magyarországi meleg fogadtatás merőben más volt, mint ahogy a többi EU-tagország kezeli Kínát. A blokk nagy részében a kereskedelem és a geopolitika mellett az emberi jogokról is másképp gondolkodnak, mint a távol-keleti államban. A lap szerint Kína kapcsolata a magyarokkal inkább arra emlékeztet, ahogy a szuperhatalom Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnal, valamint Venezuelával haverkodik.

Az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásokról az RTL Híradó többször is beszámolt:

Újjáéledt az ötvenes évekbeli béketábor

A Euronews főként Káncz Csaba geopolitikai szakértő szavai alapján fest aggasztó képet a jelenlegi helyzetről. Káncz arról beszélta lapnak, hogy korábban már Oroszország kapcsán láttuk, mi az eredménye az olyan „stratégiai korrupciós egyezményeknek”, amelyekből a mostani látogatás során akár 18 is születhetett.

Káncz szerint míg a Putyinnal való barátkozás eredménye „a túlárazott gáz” lett, úgy a magyar-kínai együttműködés egyik fő haszna a magyar kormány számára a Budapest-Belgrád vasút. Ebből szerinte „a [magyar] rezsim évente több milliárd eurót fölözhet le”. Kiemeli, hogy Kína számára az uniós gazdaságba való befurakodás mellett egyértelmű politikai hasznot is hoznak az egyezmények. „Magyarország már az úgynevezett béketábor tagjává vált, amely ugyanaz a béketábor, mint az ötvenes évekbeli. Itt revizionista, háborúpárti erőkről van szó, mint például Oroszország, Kína, Irán” – fogalmaz. Hozzáteszi:

ennek a tábornak, az „eurázsiai tengelynek” most már egyértelműen Kína az „alfahímje: megvan a pénze, megvan a technológiája, most pedig idejött, hogy meglátogassa új gyarmatát”.

Ahogy korábban a VSquare alapján beszámoltunk, a magyar kormánynak is gyanús lehet a kínai nyomulás. Nem véletlenül, hogy Lázár János minisztériumában azonnal szétkaptak egy kisvonatot, amit a küldöttség ajándékozott nekik, mert poloskát sejtettek benne.

Még a trumpista sajtó is kritikus

Különösen érdekes az amerikai Breitbart cikkeit olvasgatni Hszi magyarországi látogatásáról, hiszen az Orbán Viktor nagy külföldi barátai közé tartozó Donald Trump volt amerikai elnök céljait szolgáló hírszájt a fősodorbeli lapokhoz hasonlóan kritikusan kezelte a kínai elnök látogatását – igaz, különösen kemény szavakat nem használt. 

A lap szerdai cikke a vezető politikusok mellett teret adott a Kína európai terjeszkedését kritizáló hangoknak is. Idézték például Rónai Sándort, a DK politikusát, aki arról beszélt, hogy az együttműködés „csak Orbán belső körét gazdagítja”. Másnap már Hszi egész európai körútját „szokatlannak” nevezték. Ebbe az írásba a Joe Biden elnök elleni kritikát is belefűzték: szerintük Biden alatt „összeomlott” az amerikai befolyás, ez pedig teret adott Hszinek, hogy Kína és Oroszország mellé állítson európai országokat (azt nem említik, hogy a Nyugat és Kína ellenségeskedésének felélesztésében a Donald Trump elnöksége idején indult gazdasági háború mekkora szerepet játszhatott).

Egy másik cikkükben pedig azzal vádolják Kínát, hogy „terjeszteni akarja a Kínai Kommunista Párt befolyását az akadémiai intézményekben is, és el akarja hallgattatni az antikommunista ellenállást” nemcsak belföldön, de más országokban is.

Német nyelvű sajtó: Hszinek már saját Európája van

Az osztrák Kronen Zeitung kommentárját azzal kezdi, hogy Hszi Csin-ping „megtekintette saját Európáját”. Kurt Seinitz véleménycikkében arról értekezik, hogy a kínai vezetőség külföldi útja során „semmit sem bízott a véletlenre”, az egész vállalkozást aprólékosan megtervezték. Mindezt azért, hogy minél hatékonyabban érhessék el céljaikat az EU-ban.

A Hszi által kiválasztott európai országok kombinációját a szerző „elképesztőnek” nevezi, a szerb és a magyar látogatást egy kalap alá véve azt írja: „Balkáni groteszk az a pompa, amellyel Vučić elnök fogadta Hszit. A szerb vezetés teljesen elkötelezett Kína felé, és gazdasági csodát vár tőle. Ugyanakkor hülyét csinál az EU-ból, ahonnan a csatlakozási folyamat címén milliókat akaszt le. Kína számára Szerbia jelenti az utat Európába (szó szerint) a Pireusz-Belgrád-Budapest vasúton keresztül. Orbánra ugyanez vonatkozik.”

A Handelsblatt még ennél is borúlátóbban ír a látogatásról. Szerintük „az EU csak saját magát hibáztathatja”, ha hagyja magát elkápráztatni Kína által. Szerintük a kontinens most különösen megosztott, és „ki van szolgáltatva Hszi Csin-ping taktikai játszadozásának”. Erre pedig tökéletes bizonyíték a kínai vezető szerbiai és magyarországi látogatása.

A lap Emmanuel Macron szavait is felidézi, amelyek szerint az EU „halandó”, azaz nem szabad alapvetésként tekinteni rá, hiszen könnyedén veszélybe kerülhet a létezése. Hszi Csin-pinget a metaforát tovább fűzve olyan vezetőként mutatja be, aki szívesen segíteni végrehajtani az eutanáziát a kontinensen.

A kínai államfő megtestesít mindent, amit az EU nem képvisel, és nem is akar képviselni. Hszi Csin-ping tekintélyelvű belföldi elnyomást gyakorol, külföldön pedig egyre agresszívabb. A legerősebb autokrata a Kremlben ülő hadúr szövetségese, aki (…) el akarja űzni a demokráciát Európából – ha kell, erővel

– írja Jens Münchrath dörgedelmes cikke.

A kínai elnök látogatásával járó különleges intézkedésekről korábban az RTL Híradó is beszámolt. Megemlékeztünk arról is Balog Zoltán példáján, hogyan vált az elmúlt években tilalmassá Magyarországon felszólalni Tibet ügye mellett. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kínai média hogyan tálalja a látogatást, és picit meglepődtünk, amikor Ludas Matyival találkoztunk az állami hírügynökségnél. Emellett interjút készítettünk Arnaud Bertrand francia üzletemberrel, aki Nyugaton Kína egyik leghangosabb védelmezőjének számít.

Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher