Kína elindult a Hold sötét oldalára

Kína sikeresen felbocsátotta pénteken Csang'o nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először nyer mintákat a Földet kísérő égitest túlsó, eddig nem kutatott, rejtett oldaláról – írja az MTI.

Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés – 5 nevű űrrakétája a terveknek megfelelően helyi idő szerint 17 óra 27 perckor emelkedett a levegőbe a holdszondával a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegységet, illetve a szondát szállító, legénység nélküli űrhajó 35 perccel később vált le a rakétáról, a földi irányítóközpont pedig ezt követően „teljes sikernek” nyilvánította a kilövést.

A tervek szerint a leszállóegység a Hold körüli pályára állt űrhajóról leválik és landol az égitest felszínén, ahol 48 órán belül megkezdi a talaj fúrását. Robotkarjával a kinyert mintákat egy tartályba gyűjti, majd újra összekapcsolódik az űrhajóval, amely visszaszállítja a Földre. A küldetés 53 napig tart.

Mivel a Föld kísérőjének a rádiócsillagászat és más tudományos munka számára ideális, zavaró tényezőktől mentes rejtett oldalával való kapcsolat fenntartásához egy átjátszó műholdra van szükség, Kína márciusban fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Holdon zajló robotmisszió között. A 1,2 tonnás Csüecsiao-2 műhold emellett a 2026-ban induló Csang'o-7 és a 2028-ban induló Csang'o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd.

Elsőként azóta, hogy az egykori Szovjetunió 1976-ban hasonló missziót hajtott végre, Kína 2020-ban már juttatott vissza mintákat a Hold bolygónkkal szemközti oldaláról.

Peking jelenlegi ambiciózus űrprogramjának célja, hogy 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, valamint az, hogy ugyanebben az évben mintákat szállítson vissza a Marsról. A hosszabb távú, egyelőre koncepcionális fázisban lévő tervek szerint Kína a Hold felszínén állandó, legénységgel ellátott bázist is létesítene.

Nyitókép: Reuters/Eduardo Baptista