Leszállt a Holdon Kína legújabb űrszondája: a Csang'o 6-os az égitest Földről nem látható oldalán, a déli pólus közelében landolt sikeresen, és már küldi is az adatokat. A tervek szerint a szonda olyan mintákat fog gyűjteni, amilyeneket korábban még egyik országnak sem sikerült. A két kilogrammnyi holdkőzet várhatóan a hónap végén érkezik meg a Földre.

A kínai űrszonda a tervek szerint le fog szállni a Hold sötét oldalán, majd onnan mintákat gyűjt, aztán azokat egy űrhajó hazaszállítja.

Több mint 50 év után az Egyesült Államok visszatért a Holdra: az Odüsszeusz nevű űrszonda a Hold déli pólusán landolt.

A Nova-C űrszonda egyhetes utazás után érheti el a Hold déli pólusát, ahol aztán munkához láthat.

Az Io a Jupiter harmadik legnagyobb holdja, leginkább aktív vulkánjairól ismert. A Juno űrszonda az év utolsó előtti napján 1500 kilométerre közelítette meg.

A Holdba csapódott az orosz Luna-25 űrszonda. Az oroszok elsőként akartak landolni az égitest déli pólusán. A Roszkozmosz már szombaton közölte, hogy baj van a leszállóegységgel, majd elismerték a szonda megsemmisülését. A hasonló küldetésen lévő indiaiak a jövő hétre tervezik a leszállást.

A DART űrszonda sikeresen letérítette pályájáról az aszteroidát, aminek éppen ezért vezették neki.

A kínai Tienven-1 űrszondát még tavaly indították útnak. Miután megfelelő helyet találtak a landolásra, minden probléma nélkül végrehajtották a küldetés legnehezebb részét. Ezt eddig csak az amerikaiak tudták végrehajtani.

Nem hittek a szemüknek Dubaj lakói, amikor az éjjeli égbolton két hold jelent meg a szokásos egy helyett. Mint kiderült, a jelenség mögött nem a közelgő világvége vagy az ufók álltak, hanem az Egyesült Arab Emirátusok vezetése, amely a Mars két holdját egy hatalmas kivetítőn megjelenítve ünnepelte, hogy első űrszondájuk elérte a vörös bolygót.

Az InSight nevű űrszondát május 5-én indította útjára az amerikai űrkutatási hivatal. A legfőbb célja, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a kőzetbolygók szerkezetéről és keletkezéséről, de feladatai közé tartozik a vörös bolygó mélységének és a hőmérsékletének a mérése is.

A Naphoz küldi az amerikai űrkutatási hivatal legújabb űrszondáját, amit a tervek szerint a nyár közepén bocsátanak fel. A szerkezet sokkal közelebb lesz csillagunkhoz, mint a legbelső bolygó, a Merkúr. Ráadásul a pénteki határidőig bárki jelentkezhetett a nevével, amit a szonda magával visz. Még Szellő István is váltott egy jelképes jegyet.

A Szaturnuszba csapódott, agy ért véget a Cassini Űrszonda húsz évig és 8 billió kilométeren át tartó küldetése. Feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja magát a bolygót, látványos gyűrűjét és minél több holdat, amelyhez éppen közel kerül. Az emberiség legeredményesebb űrszondája volt, és a legköltségesebb is, három milliárd dollárba, azaz 780 milliárd forintba került.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.

Lenyűgöző űrfelvételek készültek Magyarországról. Amatőr csillagászok Keszthelyről bocsátottak fel szondát világűrbe, és ritkán látható felvételeket készítettek például a Balatonról is. A szonda 31 ezer méteres magasságig jutott, és a vicces kedvű csillagászoknak hála egy szelet szalámit is magával vitt, ami persze odafönt megfagyott.

Elképesztő fékezéssel állt pályára a legújabb amerikai űrszonda a Mars körül. Körülbelül fél óra alatt 4 és fél ezer kilométer per órával csökkentették az űreszköz sebességét több mint 220 millió kilométeres távolságból.

Hold körüli pályára állította Kína a "Csange kettő" nevű űrszondát. A művelet fontos lépés ahhoz, hogy az ázsiai nagyhatalom 2017-ben embert küldjön a Holdra.