Egy megroppant gazdaságú Kína vezetője érkezik Budapestre

Az elmúlt harminc évben Kína példátlan gazdasági fejlődésen ment keresztül, és egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy csak a fellendülést tapasztalta meg. Úgy tűnt, hogy folyamatos növekedést még a Covid-járvány sem tudja megállítani. Hszi Csin-ping kínai elnök azonban újévi köszöntőjében már kénytelen volt elismerni, hogy gondban van a kínai gazdaság, amit a növekedés motorjának számító ingatlanpiac összeomlása, a rekordnagyságú fiatalkori munkanélküliség, a kereslet hiánya, a külföldi befektetők bizalomvesztése, az önkormányzatok óriási eladósodása, és alapvető strukturális problémák okoztak. 

Ingatlanpiac összeomlása

A bajok először 2021-ben jelentkeztek az ingatlanpiacon. Éveken át az építőipar volt a kínai gazdaság húzóereje, amit a hatalmas állami infrastruktúrafejlesztések – autópályák, vasutak, kikötők és repülőterek – mellett az óriásira nőtt ingatlanfejlesztő cégek lakásépítési láza hajtott. Egyes szakértők ugyan már évekkel korábban arra figyelmeztettek, hogy fenntarthatatlan helyzet alakult ki, és az ingatlanlufi egyszer ki fog durranni, de a kormány mindig közbelépett, amíg megtehette.

Miután a kínai kormány 2021-ben korlátozni kezdte, hogy mekkora hitelt vehetnek fel a nagy ingatlanfejlesztő cégek, azok egymás után kezdtek el összeomlani, kezdve az Evergrande – aminek alapítója majdnem Kína leggazdagabb emberévé vált – csődjével, ami több mint 300 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, amit már nem tudott visszafizetni. 

Az Evergrandét újabb és újabb cégek követték, félig kész házakkal teli szellemtelepeket, és egy összeomlott ingatlanpiacot hagyva maguk után, ami különösen rosszul érintette a kínai középosztályt, aminek tagjai a pénzük jelentős részét ingatlanokba fektették, és az értéke az elmúlt időszakban egyre csak csökken.

Rettenetes eladósodottság

Az ingatlanpiaci lufi az valójában csak egy tünet és strukturális problémája van az országnak – mondta az rtl.hu-nak dr. Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója. 

Kína nem állt át 10-15 éve, ahogy akkor tervezték, egy innováción és fogyasztáson alapuló rendszerre, hanem – valószínűleg politikai okokból – továbbra is ragaszkodtak az infrastruktúra- és ingatlanépítésre alapuló GDP növekedési módhoz, ami fenntarthatatlan 

– tette hozzá a Kína-szakértő.  

Egy középtávú probléma, amivel Pekingnek meg kell küzdenie, a „rettenetes eladósodottság” – mondta el Matura Tamás. Az államadósság szintje Kínában nem olyan vészesen nagy, mondta a szakértő. 

De ha megnézzük a teljes eladósodottságot, ami magában foglalja a magánszektor, illetve a háztartások adósságállományát, akkor azt látjuk, hogy a kínai teljes eladósodottság a GDP 300 százalékát közelíti. Ez magasabb, mint az Egyesült Államokban 

– tette hozzá Matura Tamás.

Különösen nagy gondot okoz Pekingnek a helyi önkormányzatok által felhalmozott adósság, aminek egy részéről nem is lehet pontosan tudni, hogy mekkora. Az infrastruktúra-építéseket hitelből finanszírozó kínai megyék és nagyvárosok – amelyek pénzügyi helyzetét a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú lezárások is jelentősen rontották – a becslések szerint tízbillió dollár körüli adósságot halmoztak fel.

Sok helyen már a hitelkamatokat sem tudják fizetni, és annyira kétségbeesett helyzetbe kerültek, hogy olyan nagy mennyiségben kezdtek el a helyi vállalkozásokra mindenféle szabálysértésekért kirótt büntetésekből pénzt szerezni, hogy arra a pekingi kormányzat is felfigyelt, és ellenőröket vezényelte ki, hogy elejét vegyék a nagy felháborodást okozó gyakorlatnak. Több helyen az önkormányzati dolgozók fizetésének csökkentésével, a buszjáratok ritkításával, a nyugdíjasoknak járó egészségügyi hozzájárulások visszafogásával küzdenek a pénzhiánnyal.

Fiatalok munkanélkülisége

A gazdaság megtorpanása különösen a pályakezdőket érintett rosszul, akik alig találnak munkát, főleg a felsőoktatásból évente kilépő tízmillió friss diplomás. 

A fiatalok körében olyan magasra szökött a munkanélküliség, hogy a kínai statisztikai hivatal 2023 nyarán fel is függesztette a hivatalos számok közzétételét, miután a fiatal munkanélküliek aránya fél éven át folyamatosan emelkedve rekordnak számító 21,3 százalékot ért el.

Az adatokat csak idén januártól kezdték el újra közölni, de a korábbi – a világ nagy részén is alkalmazott – módszert megváltoztatva nem számolták bele a munkát kereső diákokat. A januárban közzétett új adatok szerint 14,9 százalék volt a munkanélküliek aránya a 16 és 24 év közötti korosztályban, ami márciusra 15,1 százalékra emelkedett, míg a 25 és 29 évesek körében a munkanélküliek aránya a januári 6,4 százalékról 7,2 százalékra nőtt. 

Külföldi befektetések elmaradása

A kínai gazdaság belassulása, a járványügyi lezárások, a Hszi Csin-ping nevével fémjelzett politikai bizonytalanságok, a gazdasági élet átpolitizálása, valamint a geopolitikai feszültségek miatt egyre több cég vesztette el bizalmát Kínával szemben, és más ázsiai országokban kezdtek el befektetni. Tavaly folyamatosan csökkent a külföldi befektetések összege, ami a hivatalos kínai adatok szerint 2023-ban 23 éves mélypontra zuhant.

A kínai kormányzat idén igyekezett megnyugtatni a külföldi nagyvállalatokat, hogy Kína továbbra is tárt karokkal várja a befektetőket, azonban a politikai bizonytalanságok elriasztják őket, akik emiatt inkább kivárásra játszanak.

Vissza a gyárakhoz

Mindezek ellenére a kínai GDP 2023-ban több mint öt százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ami bár jóval alulmarad az elmúlt három évtizedben megszokott adatokhoz képest, mégis jobb eredmény, mint amire számítani lehetett. A növekedés főleg a gyáraknak köszönhető. „A párt visszafordult az összeszerelő szektor irányába” – mondta Matura Tamás, azonban mivel a kínaiak nem vásárolnak annyit, mint korábban, ez leginkább az exportra dolgozó cégek profitjának tett jót, a belföldi piacra termelő cégek profitja jelentősen csökkent.

Visszavettek a harcias külpolitikából

A gazdasági visszaeséssel egyidőben Peking visszavett a kínai külpolitika 2010-es évek végére egyre látványosabb harciasságából, és inkább egyfajta béketeremtő, szövetségkereső képet igyekszik kialakítani magáról. Egyes elemzők szerint ezzel is igyekszik jobb kapcsolatot kialakítania a kínai termékek fontos felvevőpiacának számító nyugati országokkal, bár Matura Tamás hozzátette, hogy a „farkas harcos diplomácia” már annyira „extrém barátságtalan volt, hogy abból igazából csak visszavenni lehetett”, és „csak ahhoz az egészen szélsőséges diplomáciai ámokfutáshoz képest” van változást.

Kína rövidebb- és középtávú érdeke az, hogy az, hogy az európaiakkal fennmaradjon az a jó viszony, hogy az európai protekcionizmus az ne menjen olyan messzire, mint az amerikai – mondta Matura Tamás. Ez leginkább az elektromosautóiparban érhető tetten. 

Az EU tavaly vizsgálatot indított az elektromos járműveket gyártó kínai cégek ellen, azt vizsgálva, hogy nem jutnak-e tisztességtelen piaci előnyhöz az európai gyártókkal szemben, a kínai kormányzati támogatások miatt. A Politico információi szerint az Európai Bizottság vizsgálata olyan jól halad, hogy akár már nyáron  büntetővámokkal sújtanák a Kínából érkező elektromosautókat. A magyar Miniszterelnökség a Híradónak januárban azt mondta, hogy az EU vizsgálata miatt nem fenyegeti veszély a BYD szegedi óriásberuházását:

A Szegeden gyárat építő BYD harminc év alatt lett egy akkumulátorgyártó cégbővilág egyik vezető elektromosautógyártója. Hogy ez hogyan sikerült, és ebben milyen szerepet játszottak a szemérmetlenül magas állami támogatások, arról ide kattintva tudhat meg többet.

Hszi Csin-ping ilyen felvezetéssel érkezik májusban Európába, ahol Franciaország, és Szerbia mellett Magyarországra is ellátogat. Matura Tamás elmondta, hogy diplomáciai szempontokból már nagyon indokolt volt a látogatás, hiszen Hszi Csin-ping elnök – dacára a nagyon közeli politikai kapcsolatoknak – pártfőtitkárként még nem járt Magyarországon, miközben az elmúlt 10-15 évben körbejárta a környéket. Ehhez a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója is jó alkalmat kínált.

A két ország kapcsolatában a gazdasági rész csak az elmúlt években élénkült fel igazán, az azt megelőző években Magyarország inkább politikai szempontból volt Kínának hasznos – mondta Matura Tamás. A Kína-szakértő hozzátette: 

Láthattuk azt, hogy az Európai Unióban hány alkalommal élt a magyar kormány a vétóval, vagy vétófenyegetéssel olyan uniós intézkedési tervek ellen, amelyek fenyegették volna a kínai állami érdekeket.

Akkumulátor- és autógyárak

Kína csak azután lett fontos gazdaságilag a magyar kormány számára, hogy az elmúlt években több nagyberuházás is érkezett az országba. Köztük van a CATL debreceni akkumulátorgyára:

A BYD kínai elektromosautókészítő cég Szegedre tervezett gyára:

Valamint a kínai kérésre titkosított hitelszerződéssel finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonal, ami csaknem ezer év alatt térülhet meg:

Kína európai gazdaságpolitikájában ezek a beruházások felteszik Magyarországot a térképre – mondta Matura Tamás, aki szerint „ez érdekes változást hozhat a magyar külpolitikában”.

Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök (j) Pekingben 2023. október 17-én – Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda