Kína kérésére titkosították a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését
2022. szeptember 5. 10:04
A külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie.
Szél Bernadett volt független képviselő két évig pereskedett, hogy nyilvánosságra hozhassa a Budapest–Belgrád vasút építésére felvett óriási hitelcsomag szerződését. Első fokon vesztett, másodfokon nyert, majd harmadfokon ismét elvesztette a pert a külügyminisztériummal szemben – derült ki a 444.hu cikkéből.
A lap szerint a külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie.
Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben a kínai fél azt kéri, úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést,
az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet”
– írta a Kúriának a tárca. Szél Bernadett szerint ugyanakkor abszurd, hogy a Kúria szerint egy kínai-magyar szerződésben foglalt paragrafus erősebb az Alaptörvénynél és az információszabadságról szóló törvénynél.
A 2020 áprilisában aláírt szerződés több mint 700 milliárd forintosra becsült költségének 85 százalékát egy kínai állami bank adja majd. A munkát Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végezheti majd el, két kínai vállalattal közösen.
Nyitókép: Vasúti sínek a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről tartott sajtótájékoztató helyszínén, a Kiskőrös vasútállomás közelében lévő rakodóterületen 2022. augusztus 26-án. A több mint kétmilliárd dollár értékű, 2025-re elkészülő beruházás jelenlegi szakaszában nagy teljesítményű speciális gépekkel dolgoznak a pálya kialakításán – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI