Diákváros, Budapest-Belgrád vasútvonal, mentőautó-beszerzések, Lánchíd – a kormány újabb beruházásoktól von el pénzeket.

Folytatódik a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának tavaly ősszel leállt építése – vette észre a Telex a kínai sajtóban. A momentumos Tompos Márton szerint a magyar kormány szinte egyáltalán nem ad tájékoztatást a két kormány által aláírt megállapodásokról, ezért Szijjártó Péter külügyminisztert a külügyi bizottság rendkívüli ülésén hallgatná meg. A kormány nem válaszolt arra, hogy a miniszter részt venne-e ezen. 

A VSquare szerint gyanús a kormánynak a nagy kínai nyomulás. 

A Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasút kivitelezési munkáit végző cégeknek egyszerűsítenék a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.

A Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt teszi rá a kezét az állam a magántulajdonra. Már eddig is utcák tűntek el például Soroksáron. Ezúttal vidéki városokat is érint a kisajátítás.

Több száz újabb ingatlan kisajátítását tervezi a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók.

Aleksandar Vucic szerb elnök a belgrádi vasúti pályaudvar átadóján azt mondta: 2026 nyaráig „magyar barátaink be fogják fejezni a saját vasúti szakaszukat Budapestig”.

2023-2025 között összesen 648 millió forint többletforrást kap a kormánytól a Budapest-Belgrád vasútvonal. A beruházás költsége már jóval 700 milliárd forint felett jár, aminek jelentős részét kínai hitelből finanszírozzák.

Felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is. Orbán Viktor Kínába utazik, hogy rendezze az ügyet. 

A Budapest-Győr-Bécs vonal most fontosabb.

Ha Olaszország kilép az Új Selyemútnak nevezett kínai beruházási programból, akkor Magyarország az unióban egyedül marad Peking partnereként. Miért ad rengeteg pénzt külföldi projektekre Kína? Tanulságos történet egy hitelezett kikötőről és egy hitelezett autópályáról, amelyek fellendülés helyett hatalmas pénzügyi problémákat okoztak.

„Másodosztályú állampolgárnak érzem magam, nem veszik figyelembe a jogaimat” – mondta az egyik soroksári lakó, akinek a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt sajátítják ki az otthonát. Miközben a mai áron 750 milliárd forintba kerülő beruházás alapvetően kínai érdekeket szolgál, sok helyi lakos házát letarolják miatta, ráadásul az érintettek sem a tájékoztatással, sem a kárpótlás összegével nem elégedettek. Folynak perek, de a lakók nem optimisták.

Három milliárd megy katonai rakodókra.

A külügyet hiába kereste az RTL Híradó.

A külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie.

Lakóházakat, kertek és szántókat tüntetnek el az útból. 

750 milliárd forintba kerül. A Telex azt írja, ha a pénzből luxusautókat vennének, a kocsisor hosszabb lenne, mint a sínek. A portál egy nemzetközi újságíró-szervezet oknyomozásának eredményét ismertette. Ez alapján Magyarországon kilométerenként 1 egész 4 tized milliárd forinttal drágább a beruházás, mint Szerbiában.

Ha a bíróság előtt nem tudják megindokolni, miért titkosították, úgy nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának részleteit - így döntött a másodfokon eljáró bíróság. A pert Szél Bernadett független képviselő indította. Az ellenzéki politikus szerint ez nagy előrelépés ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, mire költenek el 750 milliárd forint közpénzt. A kormány azt közölte: figyelembe veszik a bíróság döntését.

Még az is titkos, hogy miért titkos - Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződése miatt. A Fővárosi Törvényszék a héten elfogadta a kormány érvelését, hogy azért nem lehet nyilvánosságra hozni a részleteket, mert az külpolitikai érdekeket sértene, de hogy ez pontosan mit jelent, azt nem részletezték. A független képviselő szerint az embereknek joguk van megtudni, milyen feltételekkel adósítja el az országot a kormány, ezért kész a strasbourgi bírósághoz is fordulni.

Tíz évre titkosítaná a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítésével kapcsolatos szerződéseket. Erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be törvényjavaslatot. Az ellenzék szerint azért, hogy leplezzék a korrupciót. A kormány viszont azt mondja: külgazdasági érdek a titkosítás.

Kis híján 300 milliárd forintos bevételre számít a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújításából Mészáros Lőrinc tőzsdei cége. Ezt az Opus Nyrt. jelentette be a kivitelezésről szóló szerződés aláírása után. A felújításon alvállalkozóként a Mészáros Lőrinc feleségéhez, gyerekeihez és vejéhez köthető cégek is megrendelést kapnak. A kormány szerint az a fontos, hogy magyar cégek nyertek. A Momentumnál úgy látják: a nyereség valójában Orbán Viktoré.

Minden idők legdrágább magyarországi vasúti beruházása kezdődik jövőre. Egyetlen vonal, a Budapestet Belgráddal összekötő vasút magyarországi szakaszára költ a kormány, ráadásul kínai hitelből. Azt próbáltuk kideríteni, vajon megéri-e ennyire eladósodni Kínának.

A Fidesz szerint kizárólag szakmai alapon győzött Mészáros Lőrinc cége az eddigi legnagyobb vasútfejlesztési beruházás megvalósítására kiírt pályázaton. A Budapest-Belgrád vasútvonalat két kínai céggel együtt újíthatja fel a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő vasútépítő cég.

Tavaly novemberben megalakult a kínai-magyar vasúti társaság, Brüsszel aggódni kezdett az európai normáktól eltérő projekt miatt, Olaszország megpróbálta lenyúlni a beruházást, de végül, egy év után, a kínai csúcstalálkozóra időzítve a magyar kormány kiírta az első közbeszerzést a Budapest-Belgrád vasútvonalra. Kínai hitelből, kínai cégek építhetik a vasutat, amely a pesszimisták szerint 2400 év alatt térülhet meg, de az optimisták azt mondják: a vámbevételek gyarapodásával akár 130 év alatt nullára futhat. Kell nekünk vasút Belgrádig? Ki és mit fog szállítani rajta?